• Régebben tényleg fogadta mindenki, most meg már csak keleten várják ölelő kezek?
• És ki az, aki Budapestre is hajlandó eljönni, hogy találkozzon vele?
• Megnéztük, merre járt Orbán Viktor 2010-es, második miniszterelnöksége óta, és kik jöttek el hozzá 2014 végéig.

Angela Merkel és Vlagyimir Putyin egymáshoz közeli budapesti látogatásáról Orbán Viktor állítólag azt mondta szűk körben, hogy ha lesznek is kellemetlen hazai és nemzetközi felhangok, ezek az események jelzik, hogy „felkerültünk a térképre".

Orbán frusztrációja érthető. Tavaly Budapesten a két visegrádi négyek csúcstalálkozót leszámítva mindössze két hivatalban lévő kormányfő vagy államfő járt Orbán Viktornál. Karim Maszimov kazah miniszterelnök és Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke.

Nazarbajevnek udvarolunk hevesen

A kazah kormányfő csak második számú vezető Nurszultan Nazarbajev elnök mögött, aki még kommunista párttitkárként kezdte, és a függetlenségének kikiáltása óta vezeti Kazahsztánt diktatórikus módszerekkel. A kormány lelkesen udvarol Nazarbajevnek, az Akadémián mutatták be az elnök életrajzi könyvét, Orbán elment hozzá Kazahsztánba. Amikor a kazah miniszterelnök itt járt, felavatták a kazah nép ajándékát, a Városliget legnagyobb mellszobrát és utcát (na jó, egy aszfaltcsíkot) is neveztek el a kazah fővárosról, a Nazarbajev által kijelölt Asztanáról. Orbán az idelátogató kormányfőt is arra kérte,

adja át jókívánságait és nagyrabecsülését Nurszultan Nazarbajev kazah államfőnek. A magyar kormányfő fantasztikusnak nevezte Kazahsztán elmúlt 15-20 évben elért eredményeit.

És Milánóban az Európa–Ázsia csúcson a magyar miniszterelnök külön is megbeszélést folytatott vele tavaly októberben, meg is hívta Budapestre.

Az emberi jogokat nem kell feszegetni

A másik vendég, Ilham Aliyev demokratikus felfogása is távol áll attól, amit a liberális demokráciák hirdetnek, vagyis Orbán Viktor nem feltétlenül veti el. Mert míg például Angela Merkel német kancellár mostani megbeszélésük után, közös sajtótájékoztatójuk számon kérte az emberi jogok betartását az azeri elnökön, Orbán ezt mondta tavalyi sajtótájékoztatójukon:

A különbözőségek ellenére Azerbajdzsánban és Magyarországban közös, hogy mindkettő világos stratégia mentén irányított, vezetett, helyes irányba fordított ország.

Ők voltak hát Orbán vendégei tavaly. (A korábbi évek vendéglistája a cikk végén található).

Nem az a meglepő, hogy jönnek, hanem hogy eddig nem jöttek

Angela Merkellel és Vlagyimir Putyinnal rendszeresen talákozott eddig is Orbán, bár ők régen jártak Magyarországon.

Merkel legutóbb 2009-ben volt Budapesten, Bajnai Gordon fogadta, előtte pedig 2007-ben Gyurcsány Ferenc. A mostani villámlátogatása lesz, alig öt órát tölt itt, és ebbe az Orbánnal folytatott megbeszélés mellett lesz egy találkozó a Mazsihisz vezetőivel és egy előadás is az Andrássy Egyetemen.

Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy rossz a viszonyuk Orbánnal, legalábbis a magyar kormányfő évente legalább egyszer igyekszik eljutni Berlinbe és fogadják is. Orbán már/még ellenzéki vezetőként, 2009 elején járt Angela Merkelnél Berlinben. Kormányfőként is gyorsan kapott meghívást, amit hamar el is fogadott. Az éves berlini találkozók mellett EU-csúcsokon is folytattak legalább háromszor külön megbeszélést, amikről aztán a Miniszterelnökséggel fotókkal be is számolt, jelezve a találkozót Európa fontos emberével.

Egyetlen év jelentett kivételt, amikor Orbán elég gorombán reagált Merkel szavaira.

2013-ban viszont fagyosabb lett a német-magyar viszony.

Németországban kampány volt, és Merkel szociáldemokrata kihívója, Peer Steinbrück egy májusi rendezvényen éppen a magyarokkal szembeni nem elég kemény fellépés miatt támadta a kancellárt. Merkel azt mondta, hogy az alaptörvénnyel szembeni kifogásokról többször is beszélt Orbánnal.

"Minden alkalommal biztosított arról, hogy komolyan veszik az európai kritikákat, és erre figyelni fogunk a saját pártcsaládunkon belül is" – mondta az Orbánhoz hasonlóan szintén néppárti Merkel. Aztán azt is mondta Steinbrücknek, aki végső esetben a magyarok kizárását is felvetette az EU-ból, hogy nem kell mindig azonnal a lovasságot küldeni.

Orbán ez utóbbi mondatot értette félre, és reagált úgy a magyar közrádiós szokásos nyilatkozatában, hogy

"a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be".

A kvázi nácizás elég rossz visszhangot váltott ki Németországban, még a német külügyminiszter is visszautasította.

Az évente legalább egyszer Berlinben vizitáló Orbán abban az évben (2013-ban járunk) egyáltalán nem ment Németországba.

Merkel pedig maradt, ami Steinbrück felvetéseit nézve akár jó is nekünk.

Ha volt is komolyabb sértődés, tavalyra elmúlt. Merkel megint meghívta választási győzelme után Orbánt, aki a hagyományos első varsói vizit után azonnal Berlinbe ment, és megvolt az EU-csúcson is a külön megbeszélés októberben. Többnyire az a várakozás a baloldalon, hogy Merkel majd szépen helyreteszi Orbánt, akár nyomás alá helyezve a magyarországi autógyárak fontosságának hangsúlyozásával. Ha van is rosszallás, nyíltan ezek mindig elmaradnak.

Hogy mégsem teljesen felhőtlen a viszony, azt viszont jelzi, a német és a magyar kancellária egy konzultációs rendszert is kialakított a vitás kérdések és a magyar kormány olyan intézkedéseinek megtárgyalására, amelyek „különösen érdeklik a német közvéleményt vagy a német kormányt”. Ezt Lázár János mondta, miután bejelentette Merkel látogatását.

Orbán Moszkvában, Orbán Moszkvában, Orbán Moszkvában

Orbán 2009 óta négyszer járt Oroszországban. Még ellenzéki vezetőként 2009 novemberben részt vett Szentpéterváron Putyin pártja, az Egységes Oroszország kongresszusán, ahol találkozott az orosz politikussal. A parlamentben erről egy újságíró kérdésére azt mondta:

"Én azért mentem oda, hogy az orosz-magyar kapcsolatokat rendezzem. Tiszta, világos és átlátható kapcsolatokat akarunk".

Aztán hozzátette, hogy ezek a kapcsolatok inkább zűrösek, Magyarország részéről "zűrös alakok zavaros helyzeteket teremtenek, és a zavarosban halásznak".

Azért is volt meglepő Orbán közeledése, mert első kormányzása alatt kifejezetten fagyos volt Orbán és az oroszok kapcsolata. Bár Orbán már akkor barátkozott volna.

A magyar kormányfő 1998 és 2002 között annak ellenére nem jutott el Moszkvába, hogy ő maga ezt mondta:

"Közvetlenül a kormányfői poszt elfoglalását követően Oroszországba szándékoztam látogatni. De ez nem olyan egyszerű, mint kiderült"

De nemcsak ő nem jutott el az orosz fővárosba, az orosz kollégája is lemondta a budapesti látogatását és Putyin sem élt a meghívással, akkor még. Több oka is volt ennek.

Az első komolyabb konfliktus abból eredt, hogy Magyarország Jugoszlávia NATO-bombázása idején feltartóztatott egy Szerbiába tartó gyanús orosz konvojt. Emiatt lemondták Martonyi János tervezett moszkvai útját az oroszok. De ennél is nagyobb felhördülést váltott ki Orbánnak az a nyilatkozata, hogy válsághelyzet esetén amerikai atomfegyvereket kellene Magyarországra telepíteni. Ebből aztán visszatáncoltunk.

Orbán helyett Medgyessy Péter ment Moszkvába, Putyin pedig csak 2006-ban jött Magyarországra, Gyurcsány Ferenc fogadta nagyon szívélyesen, villájában megvendégelve.

Orbán második kormányzása viszont úgy indult, mintha semmi problémája nem lett volna az oroszokkal az első ciklusa alatt.

Kormányfői kinevezése után fél évvel, 2010 november végén már Moszkvában volt, Putyin meghívására. De aztán sokáig nem történt semmi. Legközelebb 2013 januárban volt újabb Orbán-Putyin-találkozó az orosz fővárosban. Akkor nem úgy tűnt, hogy bármi nagyobb dolog kisül ebből. Aztán pont egy évvel később annál nagyobbat szólt, hogy az újabb oroszországi viziten a semmiből aláírta a magyar kormányfő a paksi bővítésről szóló megállapodást, az óriáshitellel együtt.

A szoros viszonyt mutatja, hogy ha személyesen nem megy, telefonon beszélnek. Most decemberben Putyin hívta Orbánt, miután az oroszok leállították a Déli Áramlat építését, különösen kellemetlen helyzetbe hozva a projekt egyik legnagyobb lobbistáját, Orbánt. Idén pedig Putyin jöhet Magyarországra, Merkel után pár héttel.

Hogy mi a mostani Putyin-látogatás célja, valami konkrét megállapodás vagy csak a szoros viszony demonstrálása, az nem világos, az biztos, hogy Orbán hívta meg Putyint, nem gyengítve azt a nyugati véleményét, hogy valójában Putyin legkedvesebb uniós kormányfője a mi miniszterelnökünk, akire számít, hogy ejtsék az Oroszország elleni uniós szankciókat.

Putyin az orosz-ukrán háború kirobbanása óta nem gyakori és nem szívesen fogadott vendég kétoldalú találkozókon uniós országokban. Legutóbb tavaly augusztusban, Bécsben fogadta őt az osztrák kancellár. Ausztria is lelkes támogatója volt a Déli Áramlatnak, Putyint nem ellenségként kezelték.

Nemcsak Putyinnal találkozik Orbán rendszeresen, kétszer is fogadta a parlamenti dolgozóban a Gazprom vezetőjét, Alekszej Millert is (2012-ben és 2014-ben), ahogy talált időt arra, hogy az orosz agrárminiszterrel is tárgyaljon a parlamentben.

Régi barátok

Van néhány fix pont Orbán Viktor utazásaiban. Ilyen például a tusványosi szabadegyetem vagy a januári FIFA-gála Zürichben, ahol a legjobb labdarúgókat díjazzák, és Orbánon kívül egy kormányfő sem jár a világ egyik legkorruptabb szervezetének rendezvényére.

Választási győzelmei után is egyértelmű, hova rendelik az első repülőjegyet. 2010-ben és 2014-ben is Lengyelországba utazott friss miniszterelnökként. Mindkétszer Donald Tusk volt a vendéglátója, aki 2010-ben gratulált Orbánnak "egész Európában páratlan" választási sikeréhez, és meggyőződését fejezte ki, hogy a kétoldalú viszony ugyanolyan jó lesz, mint Orbán első miniszterelnöksége idején.

Tusk háláját fejezte ki amiatt, hogy Varsóba utazott először a magyar miniszterelnök, még díszvacsorát is adott a tiszteletére. 

A 2014-es találkozó már nem volt ennyire felszabadult, bár mindketten a hagyományos lengyel-magyar barátságot hangoztatták. Itt még nem került elő nyíltan a lengyelek neheztelése az orosz-ukrán konfliktusban lavírozó, leginkább oroszpárti politikánk miatt. De másfél héttel később Tusk egy visegrádi négyek csúcstalálkozón élesen kérte számon Orbánon a beiktatási beszédében a kárpátaljai autónimaigényekről mondottakat, és

orosz propagandával vádolta a magyar kormányfőt.

Nem a nagy barátságra árnyékot vető oroszbarátságunk miatt, de Tusk-Orbán kormányfői találkozó most jódarabig nem lesz. A lengyel politikus ugyanis szintet lépett, megválasztották az Európai Tanács elnökének.

Az uniós elnökség minden ajtót megnyitott

Új miniszterelnökként Orbán keresztül-kasul bejárta Európát. Belecsöppent a 2011 januárban kezdődő magyar uniós elnökség előkészületeibe, és vagy meglátogatta vagy fogadta az uniós kollégáit, és az EU-ba igyekvő országok vezetőit. Ez volt messze a legsűrűbb külügyi időszaka, minden ajtó megnyílt előtte.

A legtöbb útja négy és fél év alatt természetesen Brüsszelbe vezetett, ha jól számoltam,

2010 óta 43-szor járt az unió központjában,

legtöbbször EU-csúcson vett részt. (A bizonytalanság oka, hogy Havasi Bertalan miniszterelnökségi sajtós kérésünkre nem adta ki Orbán útjainak listáját, mint írta, "A miniszterelnök hivatalos nemzetközi programjairól minden alkalommal beszámolunk a sajtónak; ezen hírek és fényképek (videók, beszéd- és interjú-leiratok) archívumát megtalálja a kormany.hu illetve a miniszterelnok.huoldalon".

Új barátaink, szövetségeink, a kínaiak

Ami Orbán első kormányzása alatt elképzelhetetlen volt, az most 2010 után simán megvalósult.

Orbán első miniszterelnöksége alatt nem járt Kínában, és - igaz nem hivatalos megbeszélésen - a Parlamentben fogadta a dalai lámát. (Medgyessy Péter aztán eljutott Kínába 2003 augusztusban).

Orbán második miniszterelnöksége alatt már nem fogadta a dalai lámát, és fél éven belül elutazott Sanghajba, ahová Ven Csia-pao kínai kormányfő hívta meg a világkiállítás záróeseményeire.

Egy félórás megbeszélést is beiktattak. Ven Csia-pao aztán a következő év júniusában Budapestre jött, 24 év után járt újra kínai miniszterelnök Magyarországon. Az antikommunizmust feledő Orbán túlzásokba esően beszélt a magyar-kínai kapcsolatokról, új szövetséget emlegetve.

Orbán ekkor meghívást kapott Kínába, de nehezen jött össze az út. 2013-ban július 3-6. között volt betervezve, aztán Orbánék elhalasztották, mert a magyar kormányfő Brüsszelbe ment, ahol felszólalt a Magyarországot elítélő Tavares-jelentés tárgyalásán.

2014 február végén Orbán elutazott Kínába, ahol már nem Ven Csia-pao, hanem Li Ko-csiang fogadta. Ismerte őt, mert első miniszterelnök-helyettesként 2012-ben fogadta Budapesten, és találkoztak már az évente megrendezett Kelet-Európa-Kína konferencián is. Ezeken rendszeresen időt szakít a magyar és a kínai kormányfő személyes megbeszélesekre is, most decemberben, Belgrádban pedig szerződést is írtak alá a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről.

Kínai látogatók előtt könnyen nyílik meg Orbán irodájának az ajtaja:

Budapesten fogadta Taj Ping-kuo kínai államtanácsost, Hu Chunhuát, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, a Belső-Mongólia Autonóm Terület Állandó Bizottságának elnökét, Li Ko-csiangot, akkori miniszterelnök-helyettest, Jang Hsziangot, Sanghaj főpolgármesterét, Tien Kuo-lit, a Bank of China igazgatósági elnökét,

Li Ko-csiang egyébként telefonon gratulált Orbánnak az újraválasztáshoz 2014-ben. Szijjártó Péter ezzel szinte kérkedett is, amikor azt nyilatkozta:

"különös jelentősége van annak, hogy a két miniszterelnök ilyen rövid idővel a csúcstalálkozójuk és a magyarországi választás után személyesen konzultáltak egymással".

A kelet többi része

Ki nem találnák, kit fogadott először 2010-ben a Parlamentben a külföldi politikusok közül:

az indai parlament alsóházának az elnökét, Meira Kumart.

A keleti nyitás jegyében Orbán járt is Indiában és rövid időn belül Japánban is 2013-ban. A japán kormányfővel ezt megelőzően több alkalommal is tanácskozott, így az OECD 50. évfordulóján rendezett ünnepségen Párizsban 2011-ben és a Japán-V4-ek csúcstalálkozón Varsóban. A kínai vonalat annak ellenére erőlteti jobban Orbán, hogy a japánok régóta és sokkal nagyobb összeggel szállnak be magyarországi beruházásokba. Orbán szívesen jár ezeknek az avatójára, hasonlói kínai beruházásokból még nem volt.

Ugyanez a helyzet Dél-Koreával, ahol Orbán tavaly járt. Ezt is megelőzte egy kétoldalú tanácskozás a dél-koreai kormányfővel egy nemzetközi csúcstalálkozón.

Akiknek pénzük van

A politikailag kényesebb, de mégis nagy üzleti lehetőségekkel kecsegtető célpontok között ott volt a cikk elején említett Azerbajdzsán és Kazahsztán.

Azerbajdzsánban kétszer is járt Orbán (2011-ben és 2012-ben), találkozott mindkétszer Ilham Aliyevvel, Azerbajdzsán elnökével, aki tavaly viszonozta is a látogatást. És ahhoz Orbánnak el sem kellett utaznia, hogy jelezzük komoly szándékainkat a barátkozásra. 2012 augusztusban elengedtük a 2004-ben Budapesten egy örmény katonát baltával lemészároló Ramil Safarovot. Örményországgal megromlott a viszonyunk, és egyelőre anyagilag sem annyira érte meg. A kivitelünk például valamennyire nőtt Azerbajdzsán felé (2012-ben 11 milliárd forint volt, 2013-ban 14,9), de nagyon alacsony maradt.

Kazahsztánnál sem hozott áttörést Egyelőre Orbán látogatása és heves udvarlásunk, a magyar kivitel sem ugrott az egekbe 2012 és 2013 között, 35 milliárdról 46 milliárdra nőtt.

Orbánt 2013-ban Törökországban is vendégül látta Recep Tayyip Erdogan, előtte az akkor még török kormányfő, ma már elnök volt Budapesten. Orbán a példaképországok között említett Törökországot is, miközben ott minden idők legnagyobb korrupciós botránya dúl, ami miatt éppen a nyomozóhatóságokat fejezik le, és az emberi jogokkal is akadnak problémák.

Sok tekintélyes barátunk van Keleten

"Még a profit sem esik jól igazából, ha nincs benne valami barátság, valami lélek" - mondta Orbán Viktor a budapesti Buddha-Bar Hotel Klotild Palace ünnepélyes megnyitóján 2012-ben. Az épületet jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki. Orbán azt is mondta, nagyon fontosnak tartja, hogy kormánya nyisson az arab világ felé.

Orbán 2010 óta rendszeres vendég az arab világban, leginkább Szaúd-Arábiára, Libanonra és Jordániára épít.

Szaúd-Arábiában kétszer járt (2011-ben és 2014-ben), találkozott a szaúdi király halálával a trónt most megöröklő Szalman bin Abdel-Azizzal. Itt egyébként tavasszal azt mondta:

Mi nem azért jövünk ide, hogy kioktassunk bárkit emberi jogokból vagy modern világfelfogásból. Mi azért jövünk ide, mert tiszteljük az arab kultúrát, és elismerjük azt, ahogyan ők berendezték és a világ egyik legsikeresebb részévé tették a saját világukat.

Ezt így most talán nem mondaná el.

Itthon is fogadott szaúdiakat, így Nizar bin Obeid Madanit, Szaúd-Arábia külügyi államminiszterét, Abdallah as-Sejket, Szaúd-Arábia tanácskozó gyűlésének az elnökét, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adott át Al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz Ál Szaúd hercegnek.

Libanonban is duplázott (2012 és 2013), és 2012-ben a Parlamentben tárgyalt Nadzsíb Mikátival, libaboni kormányfővel, 2013-ban pedig a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenységükért a Magyar Érdemrend kitüntetését adta át két libanoni üzletembernek. Orbán az ünnepségen azt mondta, Magyarország érti a Kelet üzenetét, ezért sok tekintélyes barátja van Keleten.

Egyszer járt Jordániában is. Fogadta a jordán képviselőház elnökét, és ott volt a Klotild Palota átadásán. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő luxusszállodát jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki. A társaság tulajdonosait - a magyar szállodafejlesztés érdekében végzett elévülhetetlen tevékenységük elismeréseként - Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

Kihűlt kapcsolatok

Akikkel fagyosabb lett a viszony: Horvátország. 2010 és 2012 évente találkoztak a kormányfők, kiemelt stratégiai partnerként emelgetve egymást. Aztán 2012 óta semmi. A horvátoknak az uniós csatlakozásuk után nem volt már nagy szükségük a támogatásunkra, a Mol-Ina-ügy és Hernádi Zsolt meggyanúsítotása is lazította a korábbi szoros szövetséget. Orbán 2011-ben volt utoljára Horvátországban, horvát kollégája 2012-ben járt Budapesten. Eközben erősödött a szerb-magyar kapcsolat, a felvállalt közös ügy, a Déli Áramlat gázvezeték és a kínai beruházásban készülő Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása miatt is.

A leglátványosabb szakítás mégis Litvániával történt. Orbánt még 2010-ben tüntette ki a litván miniszterelnök "a litván függetlenségért kifejtett erőfeszítéseiért és a Litvániával való jó együttműködésért". Erre két kitüntetéssel válaszolt Orbán. 2011-ben Remigijus Simasius litván igazságügyminiszter kapott elismerést a magyar EU-elnökség célkitűzéseinek támogatása miatt, 2012-ben pedig Vilniusban Orbán a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Vytautas Landsbergis volt litván köztársasági elnököt. Ezt a szívélyes kapcsolatot felülírta az oroszokhoz való közeledésünk, amit néznek jó szemmel Litvániában. Annyira nem, hogy amikor tavaly novemberben Orbán váratlanul meglátogatta a Litvániában szolgálatot teljesítő magyar katonákat, és részt vett a litván fegyveres erők napja alkalmából tartott díszfelvonuláson, hiába volt ott a parádén a litván elnök és a kormányfő is, egyikük sem állt szóba Orbánnal. 

A Balkán barátja

Általában szívesen látják Orbánt az EU-ba vágyó országot, akiknek vezetői Budapestre is rendszeresen járnak. Macedóniában még ki is tüntették.

Vakfoltok a világban

Ahol nem járt: Ausztrália. (Fogadta viszont Kevin Rudd ausztrál külügyminisztert és Peter Slippert, az ausztrál törvényhozás elnökét is.)

Ahol csak egyszer járt:

Dél-Amerika (magánemberként a brazil foci vébén)

Észak-Amerika: chicagói NATO-csúcs, a Fehér Házba nem jutott el

Afrika: Egyiptom (Mubarak elnökkel tanácskozott, alig valamivel az ellene kitört forradalom előtt)

Soros Györgyöt fogadta-e?

Igen. 2010. október 19-én. Az üzletember megerősítette, hogy egymillió dollárt ajánlja a vörösiszap-katasztrófa kármentésítésére, valamint felajánlotta segítségét a kormány által is szorgalmazott uniós romaprogramhoz.

Obama-Orbán mikor lesz?

Nem úgy néz ki, hogy lesz. Orbán az első kormányzása alatt eljutott a Fehér Házba, a második alatt nem. Chicagóban ugyan készült közös Orbán-Obama fotó, de az a NATO-közgyűlésén készült, ahol az amerikai elnök házigazdaként mindenkit üdvözölt. Magyarországra sem jött az amerikai elnök, csak Hillary Clinton külügyminiszter. Még az újraválasztása utáni gratuláció is csak jelentős késéssel, egy hónappal a választások után futott be.

Vatikáni várólista

Orbán járt Benedek pápánál, még nem jutott el Ferenchez.

De ha nem Orbán ment, akkor ki jött ide?

Hivatalban lévő államfők, kormányfők, akiket Orbán fogadott a parlamentben (vagy esetleg más magyarországi helyszínen). 2014-ben már egészen szerény volt a vendéglista.

2010

• július 20. Visegrádi országok (V4) miniszterelnöki csúcstalálkozója Budapesten.
• július 22. Jadranka Kosor horvát miniszterelnök
• szeptember 13. Mari Kiviniemi finn miniszterelnök
• (október 14. Orbán és Emil Boc román miniszterelnök átadták az Arad és Szeged közötti földgázvezetéket - nem a Parlamentben volt)
• december 2. Horst Seehofer bajor miniszterelnök

2011.

• január 6. Yves Leterme belga miniszterelnök, az Európai Unió soros elnökségének ünnepélyes átvétele.
• január 12. Jens Stoltenberg norvég kormányfő
• március 21. Mahmúd Abbász, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke
• április 8. Christian Wulff német köztársasági elnök
• április 11. Gjorge Ivanov macedón elnök
• május 23. Miheil Szaakasvili grúz elnök
• június 25. Ven Csia-pao kínai kormányfő
• szeptember 15. Atifete Jahjaga koszovói elnök
• december 15. Petr Necas cseh kormányfő

2012.

• március 19. Sali Berisha albán kormányfő
• május 7. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök
• múnius 13. Koszovói–magyar üzleti fórumot tartott Hashim Thaçi koszovói kormányfővel
• június 15 Igor Luksic montenegrói miniszterelnök
• (október 2. Pilisszentkereszten átadták Pilisi Szlovákok Központját Robert Fico szlovák miniszterelnökkel)
• november 6. Nadzsíb Mikáti, libaboni kormányfő
• november 8. Enda Kenny ír miniszterelnök
• november 12. Tomislav Nikolic szerb államfő
• november 14. Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök
• november 16. magyar-szlovák gazdasági fórum Robert Fico szlovák kormányfő részvételével
• december 4. Václav Klaus cseh államfő

2013:

• február 5. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő
• március 7. Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök
• március 28. Mikola Azarov ukrán kormányfő
• július 2. Robert Fico szlovák kormányfő.
• szeptember 16. Truong Tan Sang vietnami elnök
• október 14. A visegrádi négyek kormányfőinek budapesti találkozója.
• november 8. Vjekoslav Bevanda, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke

2014:

• (január 10. A szlovén miniszterelnökkel, Alenka Bratusekkel a két országot összekötő utat adtak át Vas megyében.)
• január 29. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki a V4-ek budapesti kormányfő-találkozójára érkezett. Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök csatlakozott hozzájuk.
• (március 27. a Pest megyei Szada melletti tranzitállomáson Orbán és Robert Fico szlovák kormányfő jelenlétében összekapcsolták a két ország földgázhálózatát.)
• június 3. Karim Maszimov kazah miniszterelnök
• június 24. Visegrádi négy kormányfői csúcstalálkozója.
• november 12. Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke

Az infografika TBG munkája.