Orosz propagandával vádolta a lengyel kormányfő Orbánt

Csütörtök délelőtt nyilvános beszélgetést tartottak a visegrádi négyek miniszterelnökei a pozsonyi Globsec 2014 biztonságpolitikai konferencián. A rendezvényt meglátogatja a NATO főtitkára is, és az ukrajnai helyzet miatt különösen nagy érdeklődés övezte az eseményt.

Hogy lesz itt lengyel–magyar vita, azt már kedden megelőlegezte Donald Tusk lengyel kormányfő. Előre szólt, hogy figyelmeztetni fogja Orbánt, szerencsétlennek tartotta szombati beszédét, amikor a miniszterelnöki esküje letétele után azonnal autonómiát követelt a kárpátaljai magyaroknak. Szerinte a mostani kijevi vezetés piszkálása, az ország szétszedésének propagálása az orosz agressziót segíti. És ma tényleg beszólt Orbánnak Pozsonyban.

Orbán: Mi fizetünk, lehetnek elvárásaink

A kárpátaljai autonómia ügyét a beszélgetés moderátora, Anton La Guardia hozta fel, aki az Economist brüsszeli tudósítója. „Sokan úgy vélik, hogy Orbán miniszterelnök olajat öntött a tűzre beiktatási beszédében” – kezdte, amikor megkérdte Orbánt, hogy pontosítsa, mire gondolt szombaton.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna / MTI

Orbán Viktor azzal kezdte, hogy Ukrajna képtelen ellátni önmagát, a mostani ukrán kormány nyugati segélyre szorul, és ennek az árát az EU, tehát mi is fizetjük. Orbán szerint alap, hogy cserébe el is várjunk valamit, például a demokratikus értékek tiszteletben tartását. Ezért nincs abban semmi rendkívüli, hogy az ottani magyarok kollektív jogait kérje számon.

Donald Tusk erre azt mondta, hogy a mostani válságban sorrendet kell tudni állítani. Az első az orosz agresszió megfékezése kell hogy legyen, és csak ezután lehet idő az ukrán demokrácia istápolására.

Orbán azt mondta, hogy egyáltalán nem biztos abban, hogy jó irányba mennek a dolgok Ukrajnában, és képes a mostani kijevi vezetés normális irányba terelni az országot. Emlékeztetett, hogy Janukovics elűzése után rögtön eltörölték a kisebbségeknek kedvező nyelvtörvényt.

Tusk erre azt mondta, hogy a nyelvtörvény eltörlése hiba volt, „de nem láttam még példát arra, hogy ilyen hamar korrigáljanak egy hibát”, hiszen a nyelvtörvény eltörlése végül nem is lépett hatályba. (Az ideiglenes ukrán elnök nem írta alá.)

„Így azóta a nyelvtörvény miatti aggodalom az orosz propaganda része lett csupán” – mondta, és ezzel lényegében azzal vádolta meg Orbánt, hogy az orosz háborús uszítás szekértolója lett.

Orbán elismerte, hogy Ukrajna mellé kell állni ebben a konfliktusban, de abban nem értett egyet, hogy ezt feltételek nélkül kell megtenni.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna / MTI

A Guardia többször egymás után megkérdezte Orbánt, hogy milyen jogokat kellene kapniuk a kárpátaljai magyaroknak, mik az elvárásai. Orbán egy ideig általában beszélt a kisebbségi jogok elismerésének fontosságáról, végül megelégelve a faggatózást, áttért magyarról angolra, „mert úgy látszik nem értenek meg”. Ekkor azt mondta, hogy a kárpátaljai magyaroknak kell megmondaniuk, hogy milyen jogokat akarnak, ezt nem döntheti el kívülről senki más.

Tusk háborúról, szabadságról beszélt, a többieket inkább a rezsi érdekelte

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a négy miniszterelnök közül a lengyel nagyon mást gondol az ukrajnai válságról, mint a többiek. Míg nyitóelőadásaikban a többiek leginkább Közép-Európa energiaellátásának biztonságáért aggódtak, addig Donald Tusk szenvedélyes szónoklatot tartott arról, hogy

a szomszédban háború van, embereket ölnek meg, helikoptereket lőnek le, és ezért az orosz agresszió a felelős.

Tusk arra figyelmeztetett, hogy ez a háborús válság nagyobb baj, mint a gazdasági válság volt, ám ehhez képest alig történnek érdemi lépések Nyugaton.

A szabadságnak ára van, és ezt meg kell fizetnünk

– tette hozzá, a kollégái orra alá dörgölve, hogy ne az oroszok által eladott gáz árára, hanem nemesebb dolgokra koncentráljanak.

Ehhez képest Orbán Viktor nyitóelőadásában nem beszélt se Ukrajnáról, se Oroszországról. Kiemelte viszont, hogy

a nukleáris energiát nem szabad háttérbe szorítani az EU-ban a megújulók kedvéért, és hogy muszáj csökkenteni az energiaárakat Európában, különben a kontinens elveszik, gazdaságilag és politikailag is alulmarad.

A kettejük közti ellentét akkor vált a legvilágosabbá, amikor a vitában később Orbán azt mondta,

hogy Európa nem lehet sikeres, ha nincs normális kapcsolata Oroszországgal. Közös érdek ezért a kooperáció.

Tusk ezután azt mondta, hogy NATO csapatokat (értsd amerikai katonákat) kellene telepíteni az Ukrajnával határos országokba, mert az orosz agresszióval szemben ez nyújthat csak biztonságot. A háborús retorika és az együttműködés hangoztatása világossá tette, hogy nagyon mást gondolnak az egész helyzetről.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna / MTI

Robert Fico egyértelműen Orbán mellé állt. Emlékeztetett, hogy amíg a franciák fegyvert adnak el az oroszoknak, illetve német és olasz cégek éppen a krími válság alatt kötöttek szerződést a Déli Áramlat építésére, addig nem lehet itt mást tenni, mint keresni a kompromisszumot, kár csörgetni a kardot.

Orbán szerint Brüsszel kergetett minket az orosz bizniszbe

A Déli Áramlat többször is előjött, például amikor Orbánnak szegezték a kérdést, hogy miért támogatja ennyire az új orosz gázvezeték tervét. Orbán azt mondta, hogy miután az Európai Unió elkövette azt a végzetes hibát, hogy nem adott pénzt a Nabucco vezeték megépítésére, nincs más választása Magyarországnak, mint támogatni a Déli Áramlatot.

Mert az nem lehetséges, hogy az ukrán belpolitikai helyzettől függjön, hogy elzárják-e az egyetlen vezetéket, amin keresztül most gáz érkezik Magyarországra. Márpedig Orbán szerint nyáron el fogják zárni a vezetéket, mert az ukránok megcsapolják majd a tranzitot.

(A Nabucco és a Déli Áramlat nagyjából azonos nyomvonalra tervezett gázvezeték, mindkettő a Balkánon keresztül futna északra. A Nabucco a terv szerint azeri gázt hozott volna Törökországon át, míg a Déli Áramlat oroszt, a Fekete-tenger alatt. Előbbiből úgy tűnik, hogy semmi sem lesz, utóbbit már idén elkezdik építeni.)

Orbán egyébként is kikelt az EU ellen: nem tartatják be a gázvezetékek visszafordíthatóságáról szóló irányelvet, ezért a horvátok és a románok sem képesek gázt küldeni Magyarországra. Brüsszel tétlensége miatt nem jut dűlőre Magyarország ezzel a két szomszédjával.

Abban mind a négy miniszterelnök egyetértett, hogy EU-s segítséggel a Balti-tengertől az Adriáig össze kell kapcsolni az elektromos hálózatokat és a gázvezetékeket.

Finoman küldték el egymást

A kemény szurkálások ellenére igyekeztek a résztvevők jó arcot vágni egymáshoz. Orbán Viktor például úgy mondott ellent Tusknak, hogy egyik felszólalását így kezdte:

A magyar külpolitika első törvénye, hogy a lengyeleknek van igazuk

– kezdte, aztán adott egy olyan értékelést a helyzetről, ami homlokegyenest ellentmondott a lengyel kormányfő verziójának. Tusk is tett gesztusokat Orbán felé néha, utalva olyan kérdésekre, amelyekben nincs vita köztük.

Fotó: MTI / EPA / Jozef Jakubco

A többiek közül Robert Fico egyértelműen Orbánéhoz közelebbi álláspontot vitt, és az orosz gazdasági kapcsolatok fontosságát bizonygatta, amire nem lehet nem figyelni. A cseh Bohuslav Sobotka volt a legszíntelenebb, főleg általánosságokat mondott, és az energetikai együttműködés jelentőségét hangsúlyozta, amikor egyáltalán hozzászólt valamihez.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.