Anders Fogh Rasmussen volt a NATO főtitkára 2014 szeptemberéig. Egészen addig neki kellett foglalkoznia az ukrán válsággal, ami hatalmas terhet rótt a NATO-ra. Rasmussen most a Telegraph-nak értékelte a helyzetet. Legerősebb állítása az, hogy

Oroszország egy balti állam megtámadásával tesztelheti a NATO erejét a közeli jövőben.

Rasmussen szerint ez persze nem hagyományos invázió lenne, hanem egy olyan hibrid stratégia része, melyet az oroszok Ukrajnában is alkalmaznak. Itt sokáig tagadták, hogy katonáik lennének a Krímben, később azonban a félsziget elfoglalása után Oroszországhoz csatolták a területet, a Krímet annektáló orosz katonák pedig egy újonnan alapított orosz állami kitüntetést kaptak. Közben Oroszország a Kelet-Ukrajnában harcoló szeparatistákat is folyamatosan támogatja emberrel és fegyverrel is. Tehát mindenki tudja, hogy a kelet-ukrán háború nem zajlana Putyin nélkül, hivatalosan mégis nehéz Moszkvához kötni az eseményeket, mert Oroszország nem a hagyományos hadviselés eszközeivel támad, tehát nem egyenruhás katonákkal rohanta le szomszédját.

A korábbi NATO-főtitkár szerint Putyin ilyesmivel próbálkozhat a balti régióban is, hiszen tudja, hogy egy hagyományos támadás esetén tiszta helyzetben ellene fordulna a NATO, azt a konfliktust pedig nem nyerheti meg. Egy, az ukrajnaihoz hasonló támadással azonban összezavarja és megoszthatja a NATO-tagállamokat, mert lehetőséget adna az Oroszországhoz közelebb álló államok számára arra, hogy hivatalosan kételkedjenek abban, hogy valóban Moszkva áll-e a támadás mögött.

De Rasmussen szerint, ha bekövetkezne ez az offenzíva, a NATO-nak mindenképp lépnie kell az V. cikkelyre hivatkozva. Ha nem lép, azzal az egész szervezet lejáratja magát, Oroszország pedig elkönyveli, hogy bármit megtehet akár NATO-tagokkal szemben is. A NATO alapítószerződésének V. cikkelye azt mondja ki, hogy minden NATO-tag ellen irányuló támadást úgy kell tekinteni, mintha az a NATO minden tagállama ellen irányult volna, ezért a NATO minden tagállamának joga is van fellépni az agresszorral szemben. A szervezet alapítása óta csak egyszer hivatkoztak erre a cikkelyre, a 2001-es New York-i terrortámadás utáni háború megalapozásaképp.

Rasmussen arról is beszélt, hogy Putyin érdeke Ukrajnában nem a konfliktus megszüntetése, hanem csak annak befagyasztása. Oroszország nem akarja tovább terjeszteni az ukrajnai befolyási zónáját, csak arra játszik, hogy folyamatos feszültséget tartson fenn a régióban. A volt főtitkár javaslata szerint a NATO-nak növelnie kellene jelenlétét az Oroszországhoz közeli régiókban, így a Baltikumban is. A balti légteret védő NATO-repülők számát már megnégyszerezték a folyamatos orosz berepülések által okozott fenyegetés miatt.

A Telegraph cikke szerint az egyik legfenyegetettebb balti állam Észtország, hiszen évek óta folyamatosan romlanak az észt-orosz kapcsoltok, ezen kívül Észtországban is jelentős orosz kisebbség él, akiket adott esetben könnyen használhat fel Moszkva úgy, ahogyan az ukrajnai oroszokat a katonai jelenlétük elleplezésére. Oroszország azzal is üzent Észtországnak, hogy Obama ottani látogatása után fogságba ejtett egy észt veterán katonatisztet, akit kémkedéssel gyanúsítanak, és azóta is lakat alatt tartanak orosz területen. Az észt kormány szerint a férfit eleve úgy tudták csak elfogni, hogy orosz katonák keltek át a határon észt területre. (Telegraph)