A LIRNEasia kutatói három éve jöttek rá az anomáliára, és azóta felmérésekkel támasztották alá, hogy Thaiföldön, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken meg Mianmarban is többen állítják azt, hogy szoktak facebookozni, mint ahányan elismerik, hogy használják az internetet. Egy másik kutatócég, a Research ICT Africa Afrikában is hasonló eredményre jutott: a mobilozók közül 3-4 százalékkal többen állították, hogy használják a Facebookot, mint azt, hogy neteznek.

Mivel a netpenetrációról szóló adatok a fejlődő országokban nem frissek, a Facebookról szólók pedig a Facebooktól származnak, a Quartz is megnézte a Geopoll adatait. Az eredmény: ugyan többen mondták, hogy interneteznek, mint ahányan facebookoznak (egyébként ez igaz is), de az adatokat közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy Indonéziában a megkérdezettek 11 százaléka, Nigériában a 9 százaléka mondta, hogy csak a Facebookot használja, az internetet nem. Sőt, ezeknek több mint fele nem is kattint rá a Facebookról kifelé mutató linkekre.

Úgy látszik, az 1,4 milliárd facebookozóból több millió nem is tudja, mi az az internet, csak a Facebookot ismeri.

Kinek áll ez érdekében?

2013-ban jelentette be Mark Zuckerberg, az akkor épp 1,15 milliárd felhasználóval bíró Facebook CEO-ja, hogy sokkal több felhasználót akarnak, és mivel a világon 7 milliárd ember van, nincs mese: internetet kell csinálni annak az ötmilliárd embernek, akik eddig nem tudtak internetezni. Ez az Internet.org-projekt, aminek a lényege, hogy nagyon le kell csökkenteni a mobilinternet árát, főleg az olyan fejlődő országokban, ahol egyébként alig van internet, így szinte bárki felcsatlakozhat, aki akar. Az adatszolgáltatáshoz a Facebook műholdként működő drónokat használna.

Még Sheryl Sandberg, a Facebook operatív vezetője is beismeri, hogy vannak facebookozók, akik nem is tudják, hogy neteznek, sőt sokan azzal mennek be a mobiltelefon-üzletekbe, hogy  „Facebookot akarok venni.” De ha a Facebook eléri a célját, és sikerül összekötnie a Földön mindenkit, sikeresnek tekinthető-e a vállalkozás úgy is, ha a facebookozók nem is tudják, hogy igazából neteznek?

Kérdés, hogy mi lesz, ha tömegek jelennek meg online, de nem a sokszínű és szabad interneten, hanem egy zárt, kereskedelmi hálózaton, a Facebookon keresztül, ahol mindig Mark Zuckerberg éppen aktuális játékszabályainak kell megfelelni. Többek között az, hogy a politikusoknak, a cégeknek, a civil szervezeteknek, a fejlesztőknek, a kiadóknak és a hirdetőknek is meg kell majd jelenniük a Facebookon – és nekik is egyetlen céghez kell igazodniuk. Néhány országban már tesztelhető az internet.org – és egyelőre persze főleg csak a Facebook szolgáltatásait tudja nyújtani.

A Facebook totális dominanciája

A fejlődő országokban sokan csak mobilról tudnak netezni, ráadásul olyanról, ami nagyobb adatforgalmat el se bír, így a legkönnyebben a Facebookot tudják elérni. Minthogy a szolgáltatók is látják, hogy erős az igény a közösségi médiára, a szolgáltatásaikkal ők is hozzájárulnak a szemantikai zűrzavarhoz:

• Indiában elő lehet fizetni csak a Facebookra évi 2 dollár 50 centért (a legolcsóbb teljes netes adatcsomag 10 dollár körül van).
• A Fülöp-szigeteken a Facebook-csomag ötödébe kerül a normális internetcsomagnak.
• Ghánában egy mobilcég egyszer piacra dobott egy „Facebook-telefont”, ami olyan volt mint egy Blackberry, a közepén egy nagy, kék, F betűvel jelölt gombbal.
• Még Amerikában is van olyan csomag, ami csak a Facebookra és a Twitterre szól.

És persze ott a Facebook Zero, ami 45 országban mobiltelefonról ingyenes facebookozást biztosít.

Hogy a Facebook miért jótékonykodik, arról egyszer Indiában azt mondta Mark Zuckerberg a Time-nak, hogy ha jó dolgokat teszel az emberekkel, akkor veled is jó dolgok fognak történni. Dave Wehner, a Facebook pénzügyi főnöke őszintébben fogalmazott: ha a cég mindenkit összeköt, abból idővel profitálni fog. Nem szabad elfelejteni, hogy az internet.org nem egy non-profit projekt, hanem a Facebook Inc. tulajdona.

Ez ellen az áljótékonykodás ellen kelt ki John Naughton „Ha annak, hogy mindenkinek elviszik az internetet, a Facebook totális dominanciája az ára, az nem éri meg” című publicisztikájában a Guardianen. Szerinte tud annál jobbat az emberiség, minthogy behódoljon a Facebooknak. (via QZ)