Finisébe érkezik az eddig sem az átláhatóságáról híres paksi atomerőműbővítést előkészítő törvényhozási munka:

A T/2250-es törvényjavaslatot pénteken nyújtották a parlamentnek, szerdán - egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök Budapesten járt - már tárgyalnak is róla. A törvényjavaslat arról szól, hogy a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó beruházások körét

15 évre titkosítanák, illetve kivennék a közbeszerzési törvény hatálya alól. Azaz semmilyen beszerzés sem lesz nyilvános, a közérdekű adatkéréseket csuklóból fogják visszautasítani.

Ez magyarul azt jelenti, hogy a beruházás tervezett költségét, azaz 12 milliárd eurónyi forint elköltését úgy tudják eltapsolni a a projekt irányítói, hogy arról semmiféle információt nem lehet majd megtudni. Sem újságírónak, sem adófizetőnek.

12 milliárd euró jelenlegi árfolyamon 3700 milliárd forint (3700.000.000.000) forint, amiből nyolc 4-es metrót építhetne Magyarország.

A projekt 40%-a magyar alvállalkozók számára van fenntartva, azaz ebből 1450 milliárd forintot (3 db 4-e metrót) magyar cégek kaphatnak meg a 2015 és 2024 közötti időszakban.

Azt, hogy kik és milyen felállásban, azonban valószínűleg csak 15 év múlva fogjuk megtudni.

A törvény ugyanis a következő bekezdéssel kiveszi a közbeszerzési törvény hatálya alól a beruházást (ez a törvény szabályozza a a közbeszerzéseket):

"(2) A Megvalósítási Megállapodások alapján megvalósuló beszerzések a közbeszerzésekről
szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (1) bekezdés d) pontja szerinti beszerzésnek tekintendők."

Ez a bekezdés (5.§/2) pedig az adatok hozzáférését tiltja meg a következő 15 évre:

"Az (1) bekezdés szerinti megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő,
döntésmegalapozó adatok tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdésében foglaltaktól
eltérően a döntés megalapozását szolgáló adat 15 évig nem nyilvános azzal, hogy ezt az
időtartamot a megállapodás vagy szerződés teljesítésének megkezdésétől kell számítani és a
döntés megalapozását szolgáló adat annak keletkezésétől nem nyilvános."

A kormány eddig is a legnagyobb titokban kezelte az ország költségvetését és energiaellátását a következő 20-40 évre leginkább meghatározó projektet:

1. A megállapodásról csak aznap értesülhetett a magyar nyilvánosság, amikor Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megegyeztek a bővítésről Moszkvában.
2. A megállapodás (Egyezmény) szövegét nem a magyar hatóságok hozták nyilvánosságra, orosz kormányzati honlapon lett nyilvános először. Aztán onnan is levették.
3. A beruházás költségei mögött álló hitelszerződés részleteit - hiába érinti súlyosan a magyar költségvetést a következő tíz évben - ugyancsak  nem a magyar kormány, hanem a kivitelező Roszatom hozta nyilvánosságra.
4. Tavay decemberben - ugyancsak a legnagyobb titokban - a Magyar Villamosművek (MVM) és egy orosz projektcég aláírta a beruházáshoz szükséges 3 darab megvalósítási szerződést (az építésről, az üzemeltetésről és szervizelésről, illetve a fűtőelemek kezeléséről.)
5. A Putyint Budapestre elkísérő Szergej Kirijenko, a főkivitelező Roszatom vezetője már arról beszélt, akár még több paksi blokk megépítését vállalná a cég.

A kormány tehát az elmúlt években is mindent megtett annak érdekében, hogy csukott szemmel vágjunk neki Magyarország költségvetését és energiapolitikáját hosszú időre meghatározó projektnek.

A T/2250-es törvényjavaslat a jelek szerint ennek a folyamatnak a betetőzése, hiszen innentől kezdve semmiféle törvényi lehetőség nincs arra, hogy a beruházás részleteit a magyar nyilvánosság - a kormánytól függetlenül - megismerhesse.

A parlamentben a témával az LMP társelnöke Szél Bernadett foglalkozott: hétfőn Lázár Jánost interpellálta az ügyben, majd a pénteken benyújtott javaslat szerdai vitanapján napirend előtt is felszólalt, arról érdeklődött Fónagy János államtitkárnál, miért szükséges a titkosítás.

Miért teszik? Mert szégyellik.

Válaszolta meg magának a kérdést Szél, aki szerint két problémája van a paksi projekt titkosításával:

Csukott szemmel megegyeztünk az oroszokkal, azaz "ők azt építenek ide, amit akarnak, mi pedig kifizetjük".

Szél szerint a titkosítás azért kell, hogy a Simicska Lajos helyére beálló új oligarchákat "kistafirozzák", kitömjék pénzzel.

A pénz politikai hatalmat jelent, a politikai hatalmat jó időre be tudják biztosítani.

- fogalmazott Szél szerdán.

Fónagy János államtitkár szerint a kormány "a magyar családok és a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva hozza meg döntéseit", így tett Paks ügyében is, amelynek pénzügyi keretei szerinte "mindenki számára megismerhető", mivel a hitelszerződésről törvény is született.

(A Fónagy által hivatkozott hitelszerződést sem a magyar kormány ismertette meg a közvéleménnyel, hanem az orosz kormányzati honlapról ismerhette meg a magyar nyilvánosság a részleteket, amelyről később készült törvény, és az csak a keretszámokat tartalmazza. Az ördög pedig a részletekben rejlik.)

Az államtitkár végül azzal védte meg a kormány a titkosítási mániáját, hogy a francia szabályozást vette figyelembe, amely lehetővé teszi, hogy mindenféle indokkal (nemzetbiztonsági, monetáris, államadósságot érintő stb. szempontok alapján) titkosítsanak ilyen horderejű szerződéseket.

A törvényjavaslat két parlamenti bizottságnál is járt. A fideszes képviselők nem emeltek kifogást a titkosítás ellen, az ellenzéki pártok viszont nem támogatták.

A 444 is igyekezett választ szerezni a kormánytól, Seszták Miklós fejlesztési miniszter sajtóosztálya az alábbi választ adta:

"Az adatokhoz való hozzáférés megtagadásának lehetőségét Magyarország nemzetbiztonsági érdekei, valamint a szellemi tulajdonhoz való jog védelme indokolja. Hangsúlyozandó, hogy ebben az esetben a nyilvánosságra hozatal megtagadható, tehát nem kötelező „titkosításról” van szó."

Az egyébként, hogy a kormányzat titkolózik Paks ügyében, már nemcsak az újságírókat, jogvédőket és az ellenzéket zavarja.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is aggályosnak tartja a titkosítást, bár attól nem kell félni, hogy bármit is elérne az ügyben: állásfoglalás megfogalmazásán túl sok ütőkártya nincs a kezében.

Az LMP szeretné az ügyet az Alkotmánybíróságra (Ab) vinni.

Kérdés, hogy mire lehet ezzel menni, az mindenesetre ad némi reményt, hogy éppen a múlt héten hozott egy olyan határozatot az Ab, amely alkotmányellenesnek találta a kormánynak azt a bevett gyakorlatát, hogy érdemi indoklás nélkül titkosít adatokat.

Az Ab május 31-ig adott a kormánynak időt arra, hogy teremtse meg a lehetőségét, hogy az adatminősítéseket tartalmilag, érdemben is kontrollálni lehessen. Azaz, a jövőben egy eljárásban nemcsak azt kellene megállapítani, hogy egy közérdekű adat minősített-e (titkos-e) vagy sem, azt is meg lehet majd vizsgálni, hogy a titkosítás indokoltsága megáll-e.

A törvényjavaslatról szerdán délután vitatkoznak a parlamentben, itt lehet élőben követni videón, itt rádión.

Update, 16:41: a Fidesz frakciója három emberrel képviselteti magát a vitán :/