Ordas kamu, amit Lázárék az alföldi sztrádáról mondanak

Kedden bejelentették, hogy Lázár János és Seszták Miklós miniszterek leállították az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését. „Az ok az Európai Bizottság által felvetett gyanú, miszerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal” – közölte Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

Megkérdeztük ezért az Európai Bizottságot, hogy valóban megállapítottak-e ilyen gyanút. Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa a következőt válaszolta: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”. (Szó szerint ezt írta: The tendering procedure was not questioned.) Ebből következik, hogy kartellgyanút sem állapíthattak meg.

A magyar kormány és a brüsszeli bizottság tárgyalásaira rálátó egyik szakértő forrásunk pedig egyértelműen úgy fogalmazott, hogy „a bizottság nem vetett fel kartellvádat”.

Nincs benne EU-s pénz, így nem is vizsgálhatták volna

Már a bejelentéskor gyanús volt a történet. Hiszen erre az útszakaszra hiába kért a magyar kormány EU-s pénzt, Brüsszel nem adott. Márpedig a bizottság olyan közbeszerzéseket nem szokott kivizsgálni, amiben nincs EU-s pénz.

Csepreghy: informálisan, szakértői szinten szóltak

Amikor szerdán megkérdeztük Csepreghy Nándort, hogyan állapíthatott meg kartellgyanút Brüsszel, ha nincsenek is benne a beruházásban, akkor azt mondta, hogy másfél hete, szakértői szinten, informálisan jelezték a bizottság munkatársai, hogy kartellt gyanítanak, és ezért nem tudnak pénzt adni az útépítésre.

Az informális közlés alig ellenőrizhető, hivatalos nyoma aligha van. Viszont ennek a verziónak is a hitelességét aláássa, hogy a bizottság most kimondta, hogy nem kérdőjelezték meg a pályázatot.

Bemondásra rögtön leállították volna?

A kartellvád komoly dolog, és komoly büntetés jár érte, a magyar és az EU-s jogban is. Lázár János csütörtökön például azt mondta, hogy most majd „minden számlát egyesével visszaellenőrizzenek”, hogy eldöntsék, megáll-e a kartellvád. Ahol ilyen komoly vizsgálatot igényel egy vád megállapítása, ott aligha mondott ki ilyen súlyos ítéletet a bizottság valamely szakértő munkatársa úgy, hogy magát a tendert a bizottság ebben az esetben nem vizsgálhatta.

Egyébként is nagyon fura lenne, ha egy nem hivatalos, csupán informálisan közölt vád hatására állítana le a magyar kormány egy 160 milliárdos beruházást, amire elég komoly összegeket már el is költöttek. Csak a tervezett út nyomvonalán végzett régészeti feltárásokra milliárdok mentek már el, és az úthoz tervezett Tisza-hídhoz is leverték már a cölöpöket a folyóban.

Az építkezés tényleg nem tetszett a bizottságnak, de nem ezért

A kormány már 2013 óta próbálja Brüsszellel kifizettetni ezt az építkezést, csakhogy a bizottság nem akarta támogatni, mert szerintük felesleges autópályát építeni ezen a szakaszon, szerintük nem lesz rajta elég nagy forgalom, és más párhuzamos út építésére már adtak pénzt. Az erről szóló észrevételeiket egy tavaly év végi, belső bizottsági feljegyzésből már hosszan idéztük szerdán. A kartellvád nem szerepelt a feljegyzésben.

A bizottság végső indoka a visszautasításról valóban az volt, hogy túl drágának tartják az építkezést, de nem azért tartják annak, mert kartellt gyanítottak, hanem mert nem látták költséghatékonynak az építkezést.

Magyarország visszavonta a kérelmet

A bizottság ezt a projektet soha nem fogadta be, és Magyarország vissza is vonta az erre vonatkozó kérelmét” – írta most a szóvivői szolgálat. Vagyis mire leállították a beruházást, addigra tudták, hogy erre EU-s pénz nem jön, kartellezés ide vagy oda.

A kartellvádon bukott volna meg?

Rengeteg egyeztetés és tárgyalás volt 2013 végétől mostanáig Budapest és Brüsszel között erről az útszakaszról, mert a magyar kormány nagyon akarta, hogy adjon rá pénzt az EU. Csepreghy Nándor a 444-nek azt mondta, hogy akkor szállt el minden esély, amikor előjött a bizottság a kartellváddal. Csakhogy több, egymástól független forrásunk is arról számolt be, hogy a bizottság mindig is következetesen elutasította a tervet, mert az nem illett az európai útfejlesztési koncepciójukba.

Akkor kartell sem lehetett?

A bizottság nem azt állítja, hogy nem volt kartellezés, hanem csak azt, hogy ők ezzel nem foglalkoztak. A kartellvádat Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért párt EP-képviselője fogalmazta meg először, mert szerinte abszurd, hogy kilométerenként 4 milliárd forintnál is drágábban épült volna meg ez a szakasz, amit 5 nagy útépítő cég (Colas, Strabag, Swietelsky, Közgép, A-Híd) együtt nyert el úgy, hogy mindegyik csak néhány kilométerre jelentkezett be. Jávor ezért feljelentette a projektet az EU csalásellenes hivatalánál, az OLAF-nál, ám ők hatáskör hiányában el sem kezdték a vizsgálatot. Az OLAF ugyan megállapíthatna kartellgyanút, de csak az EU-s pénzek elköltését ellenőrizheti. Itt pedig olyan nem volt.

Az érintett cégek tagadják hogy kartelleztek volna, és szerintük egyáltalán nem kiugróan drága az építkezés. Szerintük nem lehet a teljes beruházás költségéből kiszámolni a kilométerárat, mert van benne egy Tisza-híd is, ami sokkal drágább mint egy sima útépítés, és a híd nyomja csak fel az összköltséget. Lázár János szerint a költségek ennek ellenére is "varázslatosak".

Ezeket a költségeket egyébként a kormány decemberben már egyszer jóváhagyta. Ha azóta a Miniszterelnökségen rájöttek, hogy akkor rosszul döntöttek, és mégis túl drága így, akkor világos, hogy vizsgálatot indítottak. Csakhogy érthetetlen, hogy a vádat miért adták az Európai Bizottság szájába.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.