A KSH kihozta, hogy minden rendben! Megjelent ugyanis minden magyar statisztikák legérdekesebbike, ami a "Háztartások fogyasztási kiadásai" címet viseli, és arról szól, hogy a jövedelem és lakóhely szerint csoportosított magyarok hogyan költik a pénzt. Márpedig az derült ki belőle, hogy tavaly átlagosan 2,7 százalékkal többet költöttek a magyar háztartások reálértéken, mint 2013-ban.

2014 egyébként választási év volt, szépen felpörgetett közmunkaprogrammal, nyugdíjreálérték-emeléssel, családi adókedvezményekkel és főleg rezsicsökkentéssel. Ehhez képest egy év alatt egészen jelentős mértékben

nőtt a szegényebbek fogyasztása, a gazdagoké meg picit csökkent.

Ha a magyarokat öt jövedelmi kasztra osztjuk, akkor így változtak a havi fogyasztási kiadások:

Bizony, az alsó két jövedelmi ötödben (a társadalom legszegényebb 4 millió embere) kevés híján 5 százalékkal többet költöttek, míg a leggazdagabb kétmillió magyar 2 százalékkal visszafogta a kiadásait.

Persze a különbség közöttük továbbra is hatalmas:

a legszegényebb 20 százalékra 36,4 ezer forint havi kiadás jut, a leggazdagabb 20 százalék tagjaira viszont 124,1 ezer forint.

Bár az idei számok alapján picit javult a helyzet, továbbra is elkeserítő a fogyasztás szerkezete: hogy a szegényebbek arányaiban, az összes költésen belül még mindig sokkal többet költenek a túléléshez közvetlenül szükséges dolgokra (élelmiszer, lakás/rezsi, közlekedés), mint bármi másra.

Ruhára a legszegényebb 20 százalék átlagosan havi 877 forintot költ, kultúrára-szórakozásra pedig 1394 forintot.

(A leggazdagabb 20 százaléknál ugyanez ruhára 4334, kultúrára-szórakozásra 10247 forint.)

Rezsicsökkentés = felemás, de siker

Tény, hogy a magyarok kevesebbet fizetnek a lakásfenntartásra és a rezsire, mint korábban, és ez leginkább a kormány rezsicsökkentő tevékenységének köszönhető – igaz, 2014 nyara óta összeomlottak az energiaárak világszerte, amit egyébként is követnie kellett volna a fogyasztói energiaáraknak.

A számokból az látszik, hogy a társadalom egésze – tehát külön-külön mindegyik jövedelmi csoport – nagyjából tíz százalékkal kevesebbet fizet rezsire és lakásfenntartásra általában, mint 2012-ben.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy mennyit költenek a jövedelmi rétegekbe osztott magyarok

1. havonta összesen,
2. havonta rezsire,
3. mennyit takarítottak meg a rezsin 2012-hez képest (2012 az utolsó év a rezsicsökkentés előtti időkből).

A legszegényebb 20 százalék majdnem egy havi ezrest spórolt a 2012-es állapotokhoz képest, ami sajnos szabad szemmel látható pénz az összes költésük százalékában: közel 3 százaléka minden kiadásuknak, amit a rezsicsökkentésnek köszönhetően megspóroltak.

A leggazdagabb 20 százalék abszolút értékben két és félszer ennyit, több mint 2500 forintot spórol a rezsicsökkentés hatására, nagyjából ennyit költhetnek másra (még több fűtés? több steak az asztalon?) vagy takaríthatnak meg. Persze előre tudni lehetett, hogy a gazdagok abszolút értékben többet fogni spórolni a rezsicsökkentésen, mivel jellemzően nagyobb lakásokban élnek, és kevesebben laknak egy háztartásban. De a számokból látszik, hogy az összes kiadáshoz viszonyítva kisebb a megtakarított összeg, mint a legszegényebbeknél: az összes kiadásuk 2 százaléka.

Szóval felemás a dolog:

regresszív a rezsicsökkentés hatása, hiszen jóval több pénzt hagy a leggazdagabbaknál. De tulajdonképpen rá lehet erőltetni azt is, hogy progresszív, mert annyival nem hagy többet a leggazdagabbak zsebében, mint amennyivel azok egyébként is többet keresnek.

Felborult a társadalom

És hogy mit eszik a leggazdagabb és a legszegényebb kétmillió magyar?

Az első grafikonon a teljes élelmiszer-fogyasztás a háztartásokban, tehát az is benne van, amit a háztartások maguk termelnek, vagy nem pénzért jutnak hozzá.

Gigantikusak a különbségek a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságban is. Vannak olyan dolgok, amik csak az életet teszik kényelmesebbé (mosogatógép), de vannak olyanok is, amik nélkül bárki leszakadna.

Az Észak-Alföld kimarad a buliból

Nemcsak jövedelem szerint nagyok a különbségek, hanem regionális szinten is. Érdekes és szomorú fejlemény, hogy éppen a legelmaradottabb magyar régió, az Észak-Alföld maradt ki teljesen a fogyasztás növekedéséből (az átlagos fogyasztás 55 ezer forint, miközben országosan 68 ezer). De a Dél-Aföldön és a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarországon is nagyítóval kell keresni az éves javulást. Közben az ország nyugati végein 5-8 százalékos volt a fogyasztás növekedése.