Támogatjuk az új orosz gázvezetéket, amiből úgysem lesz semmi, viszont az EU-t feleslegesen provokáljuk
2015 április 08., 11:49
Ciprasz nem azt kapta Moszkvában, amit várt
- A görög miniszterelnök nem hitelt kérni ment Putyinhoz szerdán.
- A nagyprojektjeikre azért majd kapnak pénzt, amennyiben az oroszok építhetik meg azokat.
- Azt nem sikerült elérniük, hogy a görög élelmiszerek szabad utat kaphassanak Oroszországba.
- Viszont Putyin behúzta őket a Török Áramlat építésébe, amiért eddig nem törték magukat.
- Ciprasz nem fogja támogatni az EU Oroszország elleni szankcióinak meghosszabbítását.
Görögország nem orosz hitelből fogja kifizetni az IMF-nek a csütörtökön lejáró hitelrészletét. Legalábbis Vlagyimir Putyin orosz elnök az Alexisz Ciprasszal tartott szerdai sajtótájékoztatóján tagadta, hogy a görög miniszterelnök pénzt is kért volna. Szerinte az ország helyzetét az rendezheti, ha Görögország Oroszországgal együttműködve növekedésnek indul, és így képes törleszteni a hiteleit az IMF-nek és az EU-nak.
A hitel helyett inkább kereskedelmi és energetikai kérdésekről volt szó. Putyin elmondta, hogy inkább konkrét energetikai és infrastrukturális nagyprojektek megvalósításához fognak kölcsönt adni a görögöknek. Ezek közül az egyik valószínűleg a Török Áramlat kiépítése lesz, amiről éppen tegnap tárgyalt Szijjártó Péterrel a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter és a török EU-ügyi miniszter.
Putyin bízik abban, hogy az orosz cégek rendesen kivehetik majd a részüket a görög infrastrukturális fejlesztésekből és a privatizációból.
A hírek szerint az orosz állami vasút, az RZD már ki is nézte magának a TrainOSE nevű görög vasúttársaságot és néhány kikötőt is.
Ciprasznak viszont nem sikerült elérnie, hogy az oroszok lazítsanak a görög élelmiszerekkel szembeni beviteli korlátozásokon.
Putyin elmondta, hogy megértik, hogy a görögök bajban vannak, de sajnos egy uniós országgal sem tudnak külön kivételt tenni. A hiába lobbiznak ezért görögök mellett még a ciprusiak és a magyarok is, az oroszok óvatosak a korlátozások lazításával, mivel így azt akár a többi uniós tagállam is ki tudná használni, még a lengyelek és a németek is.
A görög-orosz kereskedelem az uniós szankciók miatt 40 százalékkal esett vissza, mivel erre válaszul Oroszország is tiltólistára tette az USA-ból és az EU-ból érkező élelmiszereket. Ez pedig főleg a déli országok termelőinek tett be. Előtte a görög barackexport 60, az epernek pedig 80 százaléka ment az orosz piacra.
Ciprasz megerősítette, hogy nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat, mert szerinte azok károsak a görög gazdaságnak, és csak új hidegháborút okoznak Oroszország és a Nyugat között.
A görök miniszterelnököt moszkvai útja miatt többen bírálták az EU-ban, mivel attól tartanak, hogy az ott elért görög eredményekért cserébe Putyin az Oroszország elleni szankciók megvétózását fogja kérni. Márpedig Putyin kifejezetten keresi az szövetséget a Brüsszel ellen lázadozó tagállamokkal, hiszen így ráerősíthet arra a retorikára, miszerint közös európai értékrend és a politikai egység mind csak Brüsszelben hangoztatott maszlag.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke felszólította a görög kormányt, hogy ne térjenek el az EU közös álláspontjától. A görögök szankciókkal szembeni irányvonala miatt egy szerdai interjújában Aijvarasz Abromaviciusz ukrán pénzügyminiszter is kiakadt. Elmondta, hogy csalódottak amiatt, hogy amíg náluk embereket hurcolnak és ölnek meg az európai értékek melletti kiállásuk miatt, addig egyes tagállamok inkább a rövidtávú gazdasági érdekek helyezik előtérbe.
(FAZ, The Telegraph)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.