Az Új Hidegháború egy egészen konkrét kérdésben jelentkezik Európa vezetőinek:

Május 9-én elmenjenek-e Moszkvába, vagy pedig ne?

A második világháború befejezésének 70. évfordulóját a Vörös téren hatalmas katonai parádéval ünnepli Oroszország aznap. Az orosz kormány azt ígéri, hogy ez lesz a szovjet-orosz történelem legnagyobb díszszemléje.

• 15 ezer katona,
• 194 harci jármű,
• 150 repülőgép és helikopter,
• 1500 fős katonazenekar

szórakoztatja majd a közönséget.

Az utóbbi húsz évben a világháborús kerek évfordulókat az orosz és a nyugati vezetők mindig együtt ünnepelték. Még tavaly is, a normandiai partraszállás 70. évfordulóján is egymás mellett vonult fel Barack Obama, Vlagyimir Putyin és Angela Merkel is. A moszkvai óriásparádét viszont a nyugatiak bojkottálják az idén. Az ukrajnai háború miatt nem akarnak menni, hiszen egy orosz katonai erőt fitogtató rendezvény elég rosszul néz ki akkor, amikor az orosz hadsereg megszállva tartja a Krímet, és éppen harcol Donyeckben. Az ukrán kormány külön kérte nyugati szövetségeseit, hogy bojkottálják a rendezvényt.

Néhányan még nem válaszoltak a meghívásra, és most már minden egyes döntésből világpolitikai ügy lett.

A cseh elnök körül kitört a botrány

Már legalább egy tucat politikus visszautasította a meghívást, amikor a múlt héten Milos Zeman cseh államfő bejelentette, hogy ő viszont elmegy a parádéra. Az USA prágai nagykövete, Andrew Schapiro egy interjúban erre azt mondta, hogy „borzasztó volna”, ha a cseh elnök lenne az egyetlen EU-s államfő, aki részt vesz a moszkvai ünnepségen. Zeman válaszul ezt nyilatkozta:

Nem tudom elképzelni se, hogy a cseh nagykövet Washingtonban tanácsot adjon az amerikai elnöknek arról, hogy hova utazzon. Nem hagyom, hogy akármelyik nagykövet is megmondja, hogy hova utazzak. Schapiro nagykövet előtt mostantól zárva van a vár kapuja.

A vár ebben az esetben az elnöki hivatalt jelenti. Az elnök szóvivője később pontosított, hogy nemzetközi protokolleseményekre továbbra is bemehet Schapiro a Hradzsinba (a prágai várba), de ez már nem segített tompítani a feszültséget. Csehországban hasonló vita indult Schapiro körül, mint nemrégiben Magyarországon André Goodfriend tevékenysége körül. Túllépte hatáskörét? Kettős mérce? Zeman egy NATO-tag államfőjeként saját szövetségesét sértegette?

Csehországban jobbközép kormány van, de Zeman az ellenzéki szociáldemokraták politikusa, így a kormány könnyedén elhatárolódott tőle. Bohuslav Sobotka miniszterelnök azt mondta, hogy az elnöknek sokkal körültekintőbben kellett volna fogalmaznia Csehország barátjával és szövetségesével szemben. Ennél is fontosabb, hogy a cseh kormány most azt tervezi, hogy nem térítik meg Zeman utazási költségeit, ha elmenne Moszkvába. Ha megy, akkor fizesse zsebből a 6,5 millió forintnak megfelelő koronába kerülő utat.

Schapiro is megszólalt azóta, azt mondta, hogy sajnálja, ha Zeman megsértődött, és abban bízott, hogy őszinteségét jobban fogadja majd az elnök. Hozzátette, hogy az ő ajtaja mindig nyitva áll Zeman előtt.

Az elmúlt napokban a nyugati és az orosz sajtó is rengeteget foglalkozott az esettel.

Nem mennek

Számos vezető jelezte már, hogy nem megy. Közel 70 elnöknek, miniszterelnöknek és nemzetközi szervezet vezetőjének küldtek ki meghívót, és körülbelül a felük jelezte eddig, hogy ott lesz. Amikor a múlt hét végén Schapiro arról beszélt, hogy kínos lenne, ha Zeman lenne az egyetlen EU-s államfő, akkor még nem tudhatta, hogy ezen a szerdán a görög elnök elfogadja a moszkvai meghívást. Eddig Zemanon kívül ő az egyetlen EU-s államfő, aki biztosra ígérte részvételét.

Érdekesen oldotta meg a bojkottot Angela Merkel német kancellár. A németek különösen kényelmetlen helyzetben vannak, hiszen a náci Németország legyőzését ünneplik majd a parádéval. Távolmaradása úgy is nézhet ki, mintha ez zavarná a mostani német kormányt. Merkel ezért megy is, meg nem is. A 9-i díszszemlét bojkottálja, de másnap, 10-én Moszkvába látogat, és megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját.

Barack Obama amerikai elnök egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem kívánt élni a lehetőséggel.

David Cameron brit miniszterelnök nevében a sajtóosztályának hivatali rangsorában 10. helyen lévő munkatársa válaszolt, és azt mondta, hogy a mostani helyzetben nincs helye a brit kormányfőnek a rendezvényen.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azzal utasította vissza a meghívást, hogy nem bírna részt venni egy olyan hadsereg parádéján, amelynek katonái civileket ölnek Kelet-Ukrajnában.

Nemet mondott a meghívásra a francia, a szlovák, az osztrák, a moldáv, a bolgár, a lett, a litván, az észt és a lengyel elnök, illetve a japán és a holland miniszterelnök. Több más ország vezetője sem megy, csak ők nem üzenték meg külön, hogy nem mennek.

Ott lesz viszont Kína, India, Mongólia, Vietnam, Kuba, Dél-Afrika és Szerbia vezetője, és elmegy az ünnepségre Kim Dzsongun, Észak-Korea véreskezű diktátora is.

Áder még gondolkodik

Ebben a helyzetben kellene lassan eldöntenie a magyar elnöknek, hogy ő megy-e. A Zeman körüli vita jól mutatja, ha elmegy, akkor az USA és az EU legtöbb tagállama is rosszul fogadja majd a döntését. Közben a magyar kormány Moszkva felé számos olyan gesztust tett az utóbbi két évben, amelyek után elvárhatják a Kremlben, hogy a magyar államfő csatlakozzon a görög és a cseh kollégájához.

Csak egy szimbolikus gesztusról van szó, de mivel nincs köztes megoldás, ezért különösen élesen jelentkezik. Az oroszok elleni szankciókról lehet azt mondani, hogy "a békés megoldásban és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében vagyunk érdekeltek, ugyanakkor fontosnak tartjuk minden ország területi integritásának tiszleteben tartását", egy kicsit ide is, és egy kicsit oda is kacsintva. De azt nem lehet megoldani, hogy Áder menjen is meg nem is. A menést vagy a maradást úgy tűnik, hogy hűségeskünek tekintik Moszkvában és Washingtonban, így Áder a döntése mindenképpen komoly visszhangot kelt majd. Talán azzal lehetne kiügyeskedni, ha Áder János május elején influenzával ágynak esne.