17 óra tárgyalás után hétfő délelőttre a brüsszeli eurócsúcson a 19 ország vezetői megegyeztek abban, hogy

Görögország kaphat még pénzt Európától.

Ez azt jelenti, hogy nem kell saját pénzre cserélnie az eurót a görögöknek. A segítség árát azonban nagyon megkérték, és ebben egy Németország vezette északi – keleti szövetség járt élen. A német mellett a holland, a finn, a szlovák, a lett, az észt, a litván, az osztrák és a szlovén kormány képviselték a kemény álláspontot. A francia, a spanyol és az olasz kormány kevesebbel is beérte volna. A beszámolók szerint az ír, a máltai és a portugál vezetők ingadoztak.

A görög kormány még annál is szigorúbb feltételeket volt kénytelen elfogadni, mint amit két hete visszadobott, és ami ellen népszavazást írtak ki.

Alexisz Ciprász görög miniszterelnököt elképesztő nyomás alá vették vasárnapról hétfőre virradó éjjel az európai vezetők. A rossz rendőr szerepét Angela Merkel német kancellár vitte, a jó rendőrét Francois Hollande francia elnök, de mindezt úgy, hogy még a francia követelések is durvábbak voltak, mint ami ellen a görögök nemmel szavaztak múlt vasárnap.

Ciprász reggelre kapitulált. Otthon nagyon nehéz helyzetbe kerülhet, könnyen lehet, hogy elveszti a többségét a parlamentben. Vagy arra kényszerül, hogy eddigi fő ellenfeleivel, a mérsékelt pártokkal nagykoalícióban folytassa, vagy előre hozott választásokra kényszerülhet. Az első görögországi nyilatkozatok szerint kicsi az esélye, hogy a mostani, Sziriza vezette radikális koalíció megmaradhat.

A hosszú hetek óta tartó görög válság győztesének most egyértelműen a német kormány látszik. Még akkor is, ha a legfrissebb megállapodás nem igazi megállapodás: nem arról egyeztek meg a felek, hogy Görögország pénzt kap, hanem arról, hogy milyen feltételekkel kaphat nagyon gyorsan pénzt.

A görög bankok két hete zárva vannak, azóta a lakosság maximum 60 eurót vehet ki naponta a számlájáról. Az Európai Központi Bank a megállapodás óta jelezte, hogy további 2 milliárd eurót bocsát a görög bankok rendelkezésére – ez a 60 eurós limit emeléséhez és a tőkekorlátozások megszüntetéséhez nem lesz elég, de ahhoz igen, hogy a bankok holnap kinyissanak.

Hozzá kell nyúlni, amihez nem akartak, és még közösbe kell tenni a családi ezüstöt is

A mostani megállapodás szerint Görögország sürgősen új mentőcsomaghoz juthat. Az előző június 30-án járt le, azóta Görögország kvázi csődben van, az ország pénzügyi rendszere megbénult.

Csakhogy az újabb csomaghoz Görögországnak súlyos spórolási feltételeket kell teljesítenie. Ebben adóemelések, bizonyos szolgáltatások és a turizmus szempontjából fontos szigetek ÁFA-emelése és a nyugdíjkorhatár-emelés is benne van. A korábban a Sziriza-kormány által visszavett állami dolgozókat is ki kell rúgni újra. Mindezeket a január óta hivatalban lévő görög kormány nem volt hajlandó teljesíteni, és a múlt vasárnapi népszavazás éppen arról szólt, hogy ezeket ne is kelljen meglépni.

Ehhez képest most az előírt spórolásokról 72 órán belül törvényt kell hoznia a görög parlamentnek.

A többség a mérsékelt pártok támogatásával akkor is összejöhet az athéni parlamentben, ha a Sziriza képviselőinek egy része és a radikáljobbos koalíciós partner ebbe nem megy bele. Ezzel együtt hiába mennek át a brüsszeli kényszerek, ebbe nagyon könnyen belebukhat Ciprász és kormánya.

Szó sincs a mostani megállapodásban a görög adósság egy részének elengedéséről. Holott ez az egyik sarkalatos görög igény volt.

És bejött egy teljesen új teher: Görögországnak az állam vagyonából létre kell hoznia egy 50 milliárd eurós alapot, amely nemzetközi felügyelet mellett az adósságrendezésre (és kisebb részben a növekedés előmozdítására) megy majd.

Ez lehet privatizálandó vállalatok vagy ingatlanok sora, illetve egyéb állami vagyonok. Hogy ez mennyire lehetetlen, azt még az IMF is elismerte nemrég. A görög kormány ez ellen tiltakozott a leghevesebben, még éjfélkor is azt mondta egy görög diplomata, hogy „aki ezt követeli, az egy másik bolygón él”. Reggelre ez is átment. Annyi könnyítést értek el a görögök, hogy az alapot nem kell Luxemburgba helyezni, ahogy ezt a németek eredetileg akarták, hanem maradhat a központja Athénban. Ez nagyjából minden, amit Ciprasz "sikerként" mutathat fel a tárgyalások után.

A görögök nem csak a két héttel ezelőtti ultimátumnál kaptak rosszabb megállapodást. A Sziriza hatalomra kerülése óta nem csak a gazdaság állapota kapott hatalmas pofont (betétmenekülés, bizalomvesztés), hanem

még a hitelezőkkel szemben is sokkal rosszabb feltételeket tudtak kiharcolni, mintha mindent egyszerűen csinálnak tovább a korábbi hitelprogram szerint.

A bizalom miatt

Az EU-s vezetők és a német kancellár is azt mondták a csúcs után, hogy a bizalom helyreállítása volt a legnehezebb ügy a maratoni tárgyaláson.

Ez a diplomáciai nyelvről lefordítva magyarra azt jelenti, hogy

meg akarták büntetni a görög kormányt,

és ezért még sokkal szigorúbb feltételeket kaptak, mint amiket visszadobtak két hete, és amit népszavazáson utasítottak el.

Ezzel együtt a görögök kaphatnak áthidaló hiteleket, hogy az új mentőcsomag beindulásáig se vérezzen el az ország.

A mostani megállapodás egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a Ciprász-kormány blöffölt: semmiképpen sem akarnak kilépni az eurózónából, így a feltételek látványos felmondásával csak a tárgyalási pozícióikat akarták javítani. Ez azonban nem sikerült, sőt, talán rosszabbul is jöttek ki a végén, mint ahogy az ország a népszavazás, vagy a Sziriza hatalomra kerülése előtt állt.