2,87% esély van rá, hogy a szerb állami lottó vezetői igazat mondanak.

Szerb matematikusok kiszámolták, hogy ennyi esélye volt annak, hogy a keddi sorsoláson ötödik számként kihúzzák a 21-est. Azt a 21-est, amit a televíziós közvetítésben már negyedik kisorsolt számként kiírtak, akkor, amikor valójában a 27-est húzták.

"A döntő pillanatban 35 golyó maradt a gömbben, így annak az esélye, hogy pont a 21-est húzzák ki, 2,87 százalék volt. Ez matematika. Hogy valójában mi történt, azt csak a lottótársaság emberei tudják" - nyilatkozta a Blicnek Miljan Knežević, a matematika doktora.

Magyarán, 97,13 százalék esély van rá, hogy a lottótársaság

hazudik.

Ezzel a lehetőséggel a hatóságok is számoltak, a rendőrség csütörtökön poligráffal vizsgálta azt a 11 embert, aki részt vett a sorsolás lebonyolításában. A szerb sajtó értesülései szerint valamennyien átmentek a teszten.

De ez már nem menthette meg a lottótársaság elnökét:

Aleksandar Vulović szerdán morális okokból benyújtotta lemondását.

Nagyon más lehetősége nem volt, a botrány akkora, hogy már a kormány is beavatkozott, a nyomozásról maga a belügyminiszter, Nebojša Stefanović szokott nyilatkozni a sajtónak.

Nem beszélve

a dolog nemzetközi vetületéről,

amit még csodálatosabbá tesz az az egyszerű tény, hogy a sorsolási szoftvert

egy horvát cégtől

vásárolta a szerb állami lottó. A szerb lottófelügyelet korábbi vezetője, a kormányzó SNS - az egykori csetnikvezér Vojislav Šešelj ultranacionalista radikális pártjának utódja - politikusa, Vladimir Đukanović egyből "a hiteltelen horvát céget, a Nirvanát" tette felelőssé a történtekért. De a horvát cég vezére, Arsen Dobrota sem maradt adósa. Szerinte az egész azért történhetett, mert

"a szerb lottót amatőrök vezetik, akik a botrány ürügyén ki akarják golyózni a cégémet, aminek a szoftverét felhatalmazás nélkül használják".

Befér a top 5 lottóbotrányba

Idén ráadásul nem ez az első botrány, Magyarországon is felmerült a csalás gyanúja:

június elején a május 30. számhúzás története tartotta izgalomban a magyar Facebookot.

Aznap a Pénzcentrum egy 18:54-es keltezésű cikkében közölte a nyerőszámokat, miközben az utolsó számot 19:18 perckor, 24 perccel később húzták csak ki! Képzelhetik, mi lett ebből, ha Szerbiában abba belebukott a lottó vezére, hogy fél perccel korábban kiírták az ötödik számot, minthogy kihúzták volna!

Hát, semmi.

Mondjuk az is igaz, hogy a Pénzcentrum egyszerű és hihető magyarázattal állt elő: a lottósorsolást élőben szokták közvetíteni, így a publikálás dátuma a cikk élesítésekor generálódik, a tartalmát viszont folyamatosan frissítik.

A mi saját minibotrányunknak esélye sincs erre, de a szerbiai számhúzás simán bekerülhet az évszázad nagy lottóbotrányai közé, pláne, ha bebizonyosodna, hogy valakik valahogy tényleg manipulálták a sorsolást.

Legjobban a belső emberek csalnak

Az elmúlt évtized legnagyobb lottóbotrányában amúgy 11 napja született ítélet, az iowai törvényszék július 20-án

bűnösnek találta Eddie Raymond Tiptont, az amerikai Multi-State Lottery Association (MUSL) információbiztonsági igazgatóját, akit a szeptember 9-i ítélkező ülésén akár tíz év börtönre is ítélhet a bíróság.

Mi történt?

2010. december 29-én az iowai Hot Lottón kihúztak egy 16,5 millió dollárt érő nyertes szelvényt. Ezért csaknem egy évig senki sem jelentkezett, mígnem 2011. november 9-én egy Philip Johnston nevű kanadai férfi mégis megpróbálta felvenni. Ő ugyan ismerte a nyertes szelvény 15 jegyű azonosítóját, de a vásárlás körülményeit firtató kérdésekre már nem tudott, vagy nem akart válaszolni. Egy hónappal később ugyanő már egy Belize-ben bejegyzett offshore alap nevében próbálta felvenni a nyereményt, ahogy aztán január 12-ig egy New York-i ügyvés is. Az iowai törvények azonban tiltják, hogy névtelen maradjon a nyertes, így végül nem fizették ki a főnyereményt.

Ellenben vizsgálatot indítottak a belize-i alap, a Hexham Investments Trust ellen, amiről kiderült, hogy egy Robert Rhodes nevű texasi férfihoz köthető, aki korábban hét évig dolgozott együtt egy bizonyos Eddie Raymond Tiptonnal. Tipton az iowai lottót szervező MUSL-nél dolgozott, és egy 2014-ben nyilvánosságra hozott biztonsági kamerás felvétel alapján ő vásárolta a nyertes szelvényt - ez alapján már érthető, hogy az elsőként még a maga nevében jelentkező Johnston miért nem válaszolt a vásárlásra vonatkozó kérdésekre.

A vád szerint Tipton biztosra ment:

mielőtt megvette a szelvényt, instalált egy szoftvert arra a gépre, amint a Hot Lotto véletlenszám-generátora is futott, így már csak annyi volt a dolga, hogy megjátssza a nyertes számokat, hogy aztán megpróbálja felvenni a nyereményt.

Az esküdtszék mindkét vádpontban, a számok manipulálásában és a nyeremény jogosulatlan felvételének kísérletében is bűnösnek találta, de védője fellebbezett.

Az évszázad két legnagyobb kínai lottócsalását is belsősök követték el.

2009-ben egy csak Csengként azonosított szoftverdizájner a kantoni (Guangdong, Kuangtung) lottón próbált öt, egyenként egymillió dollárt érő nyertes szelvényt hamisítani úgy, hogy a helyi lottótársaság számítógépein egy rutin rendszerfrissítés közben legyártotta azokat. De hamar lebukott, a gép logfájljaiból kiderült a csalás, így három nappal később már letartóztatták. A történet szépsége, hogy Cseng amúgy végül meg sem játszotta a megbundázott számokat.

2005-ben pedig egy lottóárus, Csao Li-csün figyelte ki a helyi lottószoftver hibáját, hogy a számhúzás után még öt percig fel lehet vinni szelvényeket a rendszerbe. Ő három telitalálatos szelvényt vitt fel, négymillió dolláros nyeremény reményében. 2007-ben példát statuáltak vele, életfogytiglani börtönre ítélték.