Mi lesz Magyarország jövője?

- a meghirdetett program szerint erre a kérdésre volt felfűzve szombat délután Schiffer András LMP-társelnök és Kövér László fideszes választmányi elnök beszélgetése Felsőtárkányban, ahol az LMP-közeli Ökopolisz Alapítvány szabadegyeteme zajlott. És nagyjából ez volt az egyetlen kérdés, amiről egy árva szó nem esett a borzasztó fullasztó másfél óra alatt.

Ehelyett volt rengeteg múltba révedés, finom élcelődés és kevésbé finom flörtölés is. Kövér László pedig egy ponton azt is elárulta, hogy ha a jobboldal egy ibolya, a baloldal pedig egy gyöngyvirág, akkor mi a különbség köztük.

A beszélgetés a jövő horizontjáról már az első pillanatban lesiklott, amikor Kövér rögtön 1990-ig kanyarodott vissza, és előkerültek az unalomig ismételt elemek: a kommunista elit átmentése az új rendszerbe, SZDSZ, médiaháború, Gyurcsányék 2006-ban polgárháborút akartak és így tovább.

A Fidesz pedig ebben a közegben próbált meg kommunistaellenes pártként fellépni. És most mégis őket vádolják azzal, hogy mit keres Kóka János a miniszterelnök repülőjén. De Kövér, aki magától hozta fel ezt a vádat, azzal folytatja, hogy közös parlamenti időszakuk alatt a feje búbjától a sarkáig rühellte Kókát, viszont a kurzusépítés épp nem a baloldalra sorolt vállalkozók kinyírásáról szól. Hanem egy magyarországi felső középosztály - burzsoázia létrehozásáról, melynek tagjai itthon nyitnak telephelyet, itthon fejlesztenek, itthon fizetnek adót. Kóka pedig ilyen, és Kövér sok sikert is kíván neki a jövőben.

Ahogy Kövér, úgy indulásként Schiffer is jól ismert paneljeivel jött a Magyarország jövőjéről szóló beszélgetésben: beszélt a Kádár-rendszer viszonylagos el nem utasítottságáról, a nomenklatúra és a globális elit közötti 1992-94 közötti kiegyezésről , majd az ügynökaktákról.

Amire Kövér egy személyes sztorin keresztül mesélte el, miért nem támogatta soha a teljes aktanyilvánosságot. Mert még a kilencvenes évek elején kapott egy ceruzával, női írással írt levelet egy kockás lapon, amiben a levélíró leírta, hogy 1956-ban letartóztatták, két év után pedig csak azután engedték ki a börtönből, hogy előbb aláírattak vele egy papírt az együttműködésről. Erről 1991-ben sem férje, sem gyermeke nem tudott. A nő azt írta, hogy ne hozzák nyilvánosságra az aktákat, mert akkor másodszor menne tönkre az élete. Kövér számára ez meghatározó élmény volt. Majd Csehák Judit esetét idézte fel, aki ugyan 89 előtt titkosszolgálati jelentéseket olvashatott, a kilencvenes években mégis felháborodhatott, amiért őt valaki az ügynökökkel emlegette egy lapon.

A másik, ami Kövérnek a kérdésről eszébe jutott, hogy az Alaptörvény legalább tartalmazza a jogi lehetőségét annak, hogy az MSZP-t be lehetne tiltani. És ez is fontos, hogy legalább erkölcsi értelemben megvan ez a lehetőség.

Ők legalább nem voltak annyira arrogánsak

Majd kisebb, a parlamenti viták világából ismert zsörtölődő körök után (Nyerhet-e fejlesztési pénzt egy nemfideszes vidéki vállalkozó? Miért van az, hogy vidéki NAV-kommandók még 2010 után is fideszesnek elkönyvelt vállalkozókat zaklattak? Igaza volt-e Ángyán Józsefnek a nagybirtokrendszer lerombolásának szükségességéről?), Kövér rátért arra, hogy még egy okot tudna a kommunisták mohóságán és megátalkodottságán kívül felidézni, amiért a demokrácia félrecsúszott ebbe a polgárháború-szerű helyzetbe.

Ez pedig az engesztelhetetlen szembenállás.

És ebből Kövér saját bevallása szerint a fiatal fideszesek is kivették a részüket („Még ha nem is annyira arrogánsan, mint ti” - szúrt oda Schiffernek), amire ugyan egyáltalán nem büszke, de fel tudja magát menteni.

„De ti azt mondtátok, hogy lehet más a politika, majd az első perctől versenyre keltetek Gyurcsányék demagógiájával”

- vetette az LMP szemére a házelnök, aki szerint azért nem javultak a közállapotok az elmúlt öt évben a magyar politikában, mert az LMP nem volt képes változást elérni.

Schiffer szerint ez még akár jogos kritika is lehet, de ez világszerte a mediatizált politika sajátossága. Viszont ők folyamatosan próbáltak vitatkozni az ellenfeleikkel, de erre az új ciklusban alig adódik lehetőség, a parlamentben rendre csak pár kornyadozó, beültetett kormánypárti képviselő ül benn.

Önmagát gyűlölő baloldal

A beszélgetést moderáló Stumpf András ezután Kövér közelmúltbeli nyilatkozatára terelte a szót, ami szerint a baloldal nem szereti saját fajtáját. Stumpf arra volt kíváncsi, hogy ez csak a magyar baloldal sajátja-e, vagy európai jelenség, és hogy igaz-e az LMP-re. Innentől pedig teljesen elszabadult minden.

Kövér rögtön megnyugtatott mindenkit: az LMP-re mindez nem vonatkozik. A közönség hálás tapssal fogadta. Majd elmondta azt is, hogy a DK táborába nem fogadta volna el a meghívást. Még lelkesebb taps. Utána egy történeti áttekintésbe kezdett, hogy a „létező baloldal” több mint száz éve ilyen, mert olyan szellemi gyökerekből táplálkozik, melyeknek a nemzetgyűlölet a tárgya.

De ez ma már nem hungarikum

Az európai baloldal ugyanis a magyar szintjére süllyedt: mélyen nemzetgyűlölő, öngyűlölő, mazochista lett.

Igaz, ennek semmi köze az igazi baloldal fogalmához. Mert szerinte például a Fidesz eddigi kormányzásai során a két világháború közötti értelemben vett baloldali, kisgazda programot képviselt.

Schiffer előbb emlékeztette Kövért, hogy nem szerencsés politikai ellenfeleinket akár csak a szavak szintjén is kiírni a nemzettestből, majd egy nagyobb ívű kifejtésbe kezdett, amiben érintette a Magyar Szociáldemokrata Párt álláspontját Trianonról, azt, hogy a magyar kormány robotoltatható munkaerőt kínál keleten, amit a két világháború közötti magyar kormányok biztos nem tettek volna meg, és beszélt arról is, hogy a XXI. században a kizsákmányolás és az elnyomás már globális-multinacionális formában zajlik.

A baloldal dolga pedig, hogy a nemzeti kereteket mindettől megóvja.

Miért nem teszi ezt akkor az európai baloldal? - kérdezte Kövér, mire Schiffer annyit mondott, hogy a kérdés jogos, de akkor azt a kérdést is fel kéne vetni, hogy az Európai Néppárt meg miért első számú zászlóshajója az amerikai érdekérvényesítésnek.

1-1

Kövér ezután abba az irányba kalandozott el, hogy a baloldal teletömi Európát bevándorlókkal, a német szocdemek például azért, mert elvesztették régi szavazóbázisukat, a munkásosztályt. Hisz a jóléti állam egyre szűkebbre szorította a nyomoroncok számát, ők meg ottmaradtak bázis nélkül.

A jobboldal azért olyan gyáva és megalkuvó, mert a tudatipar a baloldalé

- folytatja az egyre jobban belelendülő Kövér. Aki szerint mindegy, hogy egy francia lap konzervatív vagy liberális, ugyanazt a mérget ontja magából.

Ezután következett a délután legváratlanabb fordulata, amikor Kövér, hogy lehámozza a terhelt bal- és jobboldali fogalmakat, ibolyának nevezte el a baloldalt és gyöngyvirágnak a jobboldalt.

És így mutatott rá arra, hogy az a különbség köztük, hogy a gyöngyvirágnak van az emberi közösségek összetartozásához szükséges önazonosság iránti fogékonysága. Az izbolányak meg nincs.

„Abban igazad van, hogy a nagytőke ebben jelen van”, ismerte el Schiffernek. Egy perverz koalíció jött létre a legalul és legfelül lévő emberek között. Erre példaként Gyurcsány Ferencet és a szociális népszavazást hozta fel Kövér. Ezért középre kell egy koalíció a nemzetállamokban érdekeltek között.

LMP-Jobbik?

Stumpf ezek után rákérdezett Török Gábor cikkére is, amiben egy lehetséges LMP-Jobbik egymásra találásról írt.

Ez Schiffer szerint csak Török Gábor fejében létező alternatíva, ők ugyanis nem arra szerződtek, hogy minél előbb kormányzati pozícióba kerüljenek. És amit ők akarnak, az nem megvalósítható egyetlen most parlamentben lévő párttal sem.

Schiffer szerint ugyanis ki kell tenni az asztalra a kérdést: akarnak-e a magyar emberek olyan fordulatot, hogy a bérek elinduljanak felfelé? Ennek megvalósítására viszont a mostani gazdaságpolitika nem alkalmas, és ehhez ezért semmilyen formában nem asszisztálnak.

A Fidesz politikusa pedig egy váratlan, személyes hangvételű fejtegetésbe kezdett, hogy őt már nem érdekli a Fidesz, csak hogy a gyerekei élhető világban éljenek:

Tényleg egyre kevésbé lehetett érteni, hogy mi történik a teremben. És hátra volt még a java.

A totális káosz a tét

„Minden hülye látja, hogy ahogy a dolgok most vannak, az fenntarthatatlan. Nem csak Magyarországon, egész Európában”

- kezdte nemzetközi kitekintését Kövér, aki szerint az elmúlt négy év világosan megmutatta, mekkora Magyarország mozgástere. Ahányszor a magyar kormány megsértette a fennálló világrendet, rögtön kapták a reakciókat. Kövér itt ismét az LMP-t dicsérte, amiért nem vettek részt a hazaárulásban, és nem kértek internacionalista segítséget a magyar kormány ellen.

Majd a leginkább egy megfáradt politikus benyomását keltő Kövér kimondta tételmondatát:

„Magyarország determinált ország, itt nem lehet másmilyen gazdaságpolitikát folytatni.”

Az, hogy mekkora a mozgástér, azt megmutatta a Fidesz, azzal, hogy hova vezette mára a pár éve még Görögországgal egy lapon emlegetett Magyarországot.

Viszont így baj lehet, mert az európai modell fenntarthatatlan, de ezt nem lehet demokratikus körülmények között elmondani az embereknek, hiszen már abból is hatalmas balhé lett, hogy a miniszterelnök arról beszélt, nem a liberális demokrácia a demokrácia egyetlen formája.

És nem egy Pinochet-féle diktatúra a tét, ami az egyetlen megvalósult neoliberális rendszer volt, hanem a totális káosz, foglalja össze Kövér.

„Utolsó utáni pillanatban vagyunk. Meg kéne határozni újra, kik vagyunk mi. A kályha a család. Ebből kéne elindulni egy újfajta Európa felé.”

Schiffer szerint nem csak Európa, de az egész rendszer fenntarthatatlan, és ennek ökológiai okai vannak. Az LMP társelnöke szerint a Fidesz jelentéktelen ügyekben harcol Brüsszellel, miközben olyan fontos kérdésekben, mint például hogy vegyék ki a termőföldet a tőke szabad áramlása alól, nem csapkodják az asztalt sem az Európai Néppártban, sem az Európai Parlamentben.

„Ha lenne realitása, hogy a termőföldet kivegyük a tőke szabad áramlása alól, bennem találnál legnagyobb harcostársadra”

- mondja a szkeptikusságával szemben szkeptikussá váló Kövér, aki ismét összefoglalja: ennyi a mozgásterünk. Globális problémák megoldásához Magyarország nem nagyon tett hozzá semmit. De ez nem szégyen, ez a realitás.

Ha már realitások, a végén a közönség kérdezte Kövért arról is, mit szól ahhoz, hogy Simicska Lajos cége minden közbeszerzést megnyert, majd miután megromlott a kapcsolata Orbánnal, már semmit.

Kövér szerint Simicska példáját meg lehetne onnan közelíteni, hogy kellemetlen, de hatásos cáfolata annak az oligarcházásnak, amibe korábban az LMP is beleállt. És míg 2010 előtt pár milliárdos dönthette el, ki legyen Magyarország miniszterelnöke, addig ezzel ők szakítottak. Simicska pedig olyan volt, mint a többiek, azt hitte, annyi esze van, mint amennyi pénze.