• Hétfőn megindultak a migránsokkal teli vonatok a Keletiből Nyugat-Európa felé.
• A járatok olyan zsúfoltak voltak, ami az osztrák vasutasok szerint már nem biztonságos.
• Az esti utolsó vonatra is százak vártak, és százak is maradtak le róla.
• Vonaton mostantól szabad a migránsok útja.

„Három napja jöttem Magyarországra, a szerb határon adták ezt a papírt, elmentem Budapestre, ma felszálltam a vonatra és most itt vagyok”

– tárta szét a kezét egy szíriai menekült a München felé tartó, de épp Hegyeshalomnál veszteglő vonat lépcsőjén ülve.

“This is the rule in Europe”, vagyis, “Európában ez a szabály”

– mondja a vonatról leszállni nem akaró migránsoknak egy, a türelmét lassan elveszítő osztrák férfi. Mindketten négy órát töltöttek el itt, a többi utassal együtt. Pedig ez csak egy egyszerű állomás a schengeni övezetben, ahol normális esetben néhány percre áll meg a vonat.

Ez volt az első vonatok egyike, amire a Keleti Pályaudvaron hétfőn felengedték a vízum nélküli menekülteket is. A magyar hatóságok korábban arra hivatkoztak, hogy hiába van jegyük, nincs vízumuk, így nem engedhetik őket tovább.

Hétfőre ez megváltozott. A Münchenbe tartó járatok pedig rögtön az átlagos utaslétszám többszörösével indultak el.

A problémát a nagy tömeg okozta, nem a papírok, vagy azok hiánya. Az osztrák vasutasok, miután Hegyeshalomnál átvették a vonatot, nem akartak elindulni, mert túl zsúfoltnak találták a szerelvényt.

Ez régi vita a MÁV és az osztrák vasúttársaság, az ÖBB között, míg a magyarok szerint a Railjet vonatokon állni is lehet, az osztrákok szerint nem. Ezen pedig rengetegen álltak. Az osztrák vasutasok szerint ez veszélyes, hiszen nem szabadok a kijáratok és nem lehet rendesen hozzáférni a tűzoltókészülékekhez sem.

Amikor az ÖBB kalauza meglátta az állapotokat, kihívta a magyar rendőrséget. Fél óra múlva megérkezett két járőr, de azt mondták, nem fogják leszállítani a bevándorlókat a vonatról, és nem is tudnák, mert túl kevesen vannak.

A bevándorlók a várakozás közben nem tűntek különösebben idegesnek. Volt köztük bangladesi férfi, aki állítása szerint a legutóbbi árvíz miatt hagyta el a hazáját, átautózott Indián és Pakisztánon, így-úgy eljutott Isztambulig, aztán a Balkán belsején át Magyarországon kötött ki, és Németországba tartott. Volt riadt arcú, a papírjai szerint 15 éves afgán fiú, aki azt kérdezgette, hogyan juthat vissza Budapestre, mert ellopták a pénzét. És volt, aki sokkal dörzsöltebbnek tűnt: “Határról határra jöttem. Mindenhol adnak egy papírt, aztán elengednek. Van török papírom, görög, macedón, szerb, most meg már egy magyar is” – lobogtatott néhány negyedrészt hajtott A4-es lapot.

A sokórás késés és a rendkívül kellemetlen utazási körülmények ellenére a vonat szokványos, vagy mondjuk úgy, hogy a schengeni övezetben legálisan közlekedő utasai is egészen jól viselték a helyzetet. Egy német nő szerint mindenki a menekülttémáról beszélgetett menet közben, egy magyar nő pedig minden indulat nélkül úgy mesélte el az útját:

"Egyedül utaztam fehér nőként a kocsiban. Nem csináltak semmi rosszat, de bevallom, nem volt megnyugtató."

Vagy ott volt a fekete férfi, akinek, be kell hogy valljuk, elsőre mi is a menekülőknek szóló kérdéseket tettük fel, ahogy a szírek között álldogált a vasúti kocsi ajtajában, pedig teljesen érvényes papírok birtokában igyekezett a schwechati repülőtérre. Amikor látta, hogy késésben van, inkább otthagyta a szerelvényt, de nem volt sok esélye: mivel az osztrák oldalon az autókat is ellenőrizték, a hegyeshalmi átkelőnél közúton is több kilométeres volt a kocsisor.

Más, magyar és osztrák utasok egyszerűen nem voltak hajlandóak továbbmenni a vonattal, amíg a bevándorlókat le nem szállítják róla.

Közben fél órás késéssel megjelent a következő, Németországba - egész pontosan Frankfurtba - tartó vonat, de ez is zsúfolásig volt tömve bevándorlókkal. Sokuknak voltak ismerősei a müncheni vonaton, a 35 fokos hőségben a körülményekhez képest vidáman integettek a Budapesten vagy még korábban megismert társaiknak.

Ekkor jelent meg a két szerelvény mellett egy harmadik, ez is az ÖBB egyik Railjetje volt. Bécsig vitte azokat, akik hajlandóak voltak átszállni, ezzel tehermentesítve a másik két vonatot.

Az osztrák kalauzok és a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség három órán át néztek farkasszemet, de végül a magyarok pislogtak: délután 4 körül végre megjelent a korábbi kettő mellett még két rendőr, akik elkezdték reklámozni a  vonatokon, hogy van egy harmadik, szabad szerelvény. Egy jó órányi mókolás után sikerült is elosztani a tömeget annyira, hogy elindulhattak.

A délután Ausztriában és Magyarországon is megjelent hírekkel ellentétben, azonban sem a rendőrség, sem a vasutasok nem válogatták szét az utasokat, bárki bármelyik vonatra szállhatott, és az sem igaz, hogy csak a Magyarországon nem regisztrált menekülteket engedték volna tovább. Az égvilágon semmit nem ellenőriztek a jegyeken kívül. És az is kalauzfüggő, hogy a zsúfoltság problémának számít-e: úgy tudjuk, egy korábbi délutáni vonatot egyszerűen továbbengedtek 50 perc várakozás után, pedig azon sem voltak kevesebben.

A Keletiből este kilenckor indult az utolsó vonat Nyugat-Európa felé.

Ez megáll Bécsben, Münchenben és Zürichben is. Kora este több százan álltak sorba a jegypénztáraknál, miközben további százak a pályaudvar körül várakoztak. A sorokat rendőrök biztosították.

A peronokat, ahonnan nemzetközi járatok indulnak, egy kordon és rendőrsorfal zárta el a tömeg elől.

Nyilvánvaló volt, hogy nem fog tudni mindenki bejutni, annál sokkal többen préselődtek össze a forróságban. A hangulat feszült volt, de agressziót nem tapasztaltunk, se a rendőrök, se a migránsok részéről.

A rendőrök és a Migration Aid önkéntesei ekkor már húszas csoportokban engedték be az embereket, hogy ne legyen olyan zsúfolt a vonat.

A kisebb gyerekeket Baba, a híressé vált önkéntes emelte át a kordonon, hogy ne sérüljenek meg a tömegben, ilyenkor egy kísérő velük mehetett, egyébként nem volt kivételezés.

A vonat végül némi késéssel, de a napközbenieknél sokkal kevésbé zsúfoltan indult el. A rendszer ebből a szempontból jól működött, de voltak komoly hibái. Nagyjából 250 ember maradt az állomáson, köztük szétszakított családok tagjai - mi is láttunk olyat, hogy az anya és az egyik lány a peronon maradtak, az apa és a másik gyerek viszont felkerültek a vonatra.

Sokan maradtak a Keletiben olyanok is, akik az esti vonatra vettek helyjegyet, de nem tudtak felszállni, így elbukták a jegyüket. A MÁV azt mondja, ők nem tudnak segíteni ezeken az embereken, mert nem a vasút hibájából, hanem a rendőrség miatt nem tudtak felszállni.

A legtöbben azok közül, akik hétfőn nem kerültek fel a vonatra, kedd reggel próbálnak tovább utazni.

A nemzetközi jegypénztárnál még késő este is több százan álltak sorba.

A bajor közszolgálati média szerint hétfőn este érkezett Münchenbe az egyik budapesti vonat.

A vonatot megállították a bajor-osztrák határon, de a rendőrség túlterheltsége miatt csak félig vizsgálták át azt. Ekkor leszállítottak 190 embert, hogy regisztrálják őket. További 200 embert Münchenben regisztráltak.

Sarkadi Zsolt - Plankó Gergő