Még egy kicsit várni kell arra, hogy Rogán Antal csatlakozzon a miniszterek portrécsarnokához a kormány honlapján, annyira gyorsan döntött el Orbán Viktor egy közvetlenül alatta dúló hatalmi harcot egy újabb minisztérium létrehozásával. Addig őrizzék meg ezt a képet ezekről a férfiakról, már a hirtelen haragból kidobott Hende Csaba helyett Simicskó Istvánnal. És lehet tippelni, hogy Rogán Antal Lázár János mellé, fölé vagy alá kerül-e majd, vagy elférnek hárman is egy sorban, Semjénnel együtt.

Az új minisztérium létrehozására a kormány hatékony és takarékos működése szempontjából nyilvánvalóan semmi szükség nem volt.

Az a világban politikai ízlés vagy hagyomány kérdése, hogy a Miniszterelnöki Hivatal vezetője államtitkári vagy miniszteri posztot kap egy kormányban. Magyarországon volt példa mindkettőre, még Orbán Viktor is kiszámíthatatlan ebben. Az első Orbán-kormányban Stumpf István miniszterként vezette a kancelláriát, a másodikban Varga Mihány csak államtitkárként. Az őt követő Lázár János maga is csak államtitkárként kezdett, a harmadik Orbán-kormányban kinőtte magát miniszterré.

Bár minden egzotikus megoldás nem ismerünk, szinte biztos, hogy a világon olyan viszont sehol sincs, hogy a kormányfő körüli miniszterből kettő is van. Pusztán azért, mert a kormányfő két erős embere nem bírja egymást.

Talán mégis akad egy mostanihoz hasonló értelmetlen feladatmegosztás, az viszont az Orbán példaképnek aligha tekinthető Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető.

2007-ben Gyurcsány legbizalmibb embere, a Miniszterelnöki Hivatalt addig vezető Szilvássy György megkapta a titkosszolgálatokat. Az új kancelláriaminiszer a Gyurcsánnyal kevésbé szoros viszonyt ápoló Kiss Péter lett, vélhetően az MSZP nyomására. Gyurcsány viszont a semmiből létrehozott egy új miniszteri posztot, már a neve is beszédes: kormányzati koordinációért felelős tárca nélküli miniszter. Ezt Draskovics Tibor kapta meg, aki addig (emlékszik még valaki rá?) az Államreform Bizottságot vezette kormánybiztosként. Miniszterként Draskovics feladata nem kevesebb volt, mint a kormány üléseit előkészítő államtitkári értekezletet levezetése. Fél év után aztán Draskovics igazságügyi és rendészeti miniszter lett, a semmiből létrehozott korábbi miniszteri posztja pedig szépen megszűnt.

A nagyon kidolgozott feladatmegosztás

Hogy mi tartozik majd Lázárhoz, pontosabban mi marad nála, és mi kerül Rogánhoz, az a következő napokban derül ki, ahogyan az is, hogy a közigazgatás hogyan ugorja meg ezt a kettős irányítást. Egyelőre ez a hivatalos munkamegosztás, egy mai háttérbeszélgetésen ehhez még annyit tettek hozzá, hogy Orbán Viktor kormányfő munkájának segítése mellett Rogán feladata lesz a kapcsolattartás a kormánypárti frakciókkal, és hozzátartozik majd a kormányzati kommunikáció szervezése is. Ide tartozik majd a Nemzeti Kommunikációs Hivatal is.

Szóval, papíron most így áll a dolog:

„(1) Magyarország minisztériumai

a) a Miniszterelnökség, mint elsősorban az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását ellátó minisztérium, (ez ugye Lázáré)

b) a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint elsősorban általános politikai koordinációt ellát ó minisztérium, (ez pedig Rogáné)

c) a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok. ”

A c. pont a minden más. Azért is meglepő a Rogán-minisztérium létrehozása, mert Orbán 2010-ben jelentősen csökkentette a minisztériumok számát (és növelte az államtitkárságokat). Ennek érdekében olyan területek maradtak önálló, a szakmai mellett politikai súlyt is adó minisztérium nélkül, mint:

• egészségügy. Az első Orbán-kormány idején Gógl Árpád, majd Mikola István vezette. Most államtitkár sincs, miután Zombor Gábor augusztus 31. hatállyal lemondott, és a helyére még nem sikerült megfelelő embert találni. Lehet, akkora már a káderhiány, hogy minisztert amúgy is nehéz lenne találni.

• oktatás. Az első Orbán-kormány idején még külön minisztériuma volt, Pokorni Zoltán, majd Pálinkás József irányította. 2010-ben lefokozták államtitkárságra, és besorolták az Emberminisztériumba. Lett külön közoktatási államtitkárság (előbb Hoffmann Rózsával, most Czunyiné Bertalan Judittal) és felsőoktatási is, Palkovics László vezetésével.
• kultúra. Hámori József, majd Rockenbauer Zoltán volt a terület vezetője az első Orbán-kormányban miniszterként. 2010 óta négy államtitkár is volt a poszton, Szőcs Géza, L Simon László, Halász János, most pedig Hoppál Péter a kulturális államtitkár.
• szociális. 1998 és 2002 között Harrach Péter volt a szociális és családügyi miniszter. Ez is beleolvadt az Emmibe, a szociális ügyek államtitkára (ki tudja kapásból?) Czibere Károly. Család- és ifjúságügyi felelős Novák Katalin.
• környezetvédelem. Ez kisgazda tárca volt az első Orbán-kormány alatt, Pepó Pállal például sikerült is minden idők legrosszabb környezetvédelmi miniszterét adni az országnak. Most az agrártárcánál egy olyan államtitkárság található, ami mindent elárul a súlyáról: Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkárság
• sport és ifjúságpolitika. Deutsch Tamás egykori játszótere, Orbán még azt is megvárta, hogy letegye az államvizsgáját, és csak azután nevezte ki a kormányalakítást követő évben. Miközben ha valamit, a sportot aztán tényleg szívén viseli Orbán, ez is csak egy államtitkárság az Emmiben. Eddig Simicskó István vezette, miután ő honvédelmi miniszter lett, Szabó Tünde egykori úszó vezeti az államtitkárságot.
• Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium is volt az első Orbán-kormányban, Katona Kálmán, Nógrádi László, Fónagy János vezették.
• tikosszolgálatok. Kövér László, majd Demeter Ervin felügyelte tárca nélküli miniszterként. A területet teljes szanaszét dobálták mostanra.

Orbán nem adott soha külön minisztériumot a munkaügyeknek, de mindegyik más elődje igen. Ahogy egyébként a visegrádi országok kormányaiban is van munkaügyi és szociális miniszter, igaz, környzetevédelmi, egészségügyi és oktatási, valamint kulturális miniszter is. Mármint önállóan.

Számos egyéb megoldás is volt korábban, a szocialisták például szívesen választották szét az önkormányzati és a rendészeti feladatokat külön minisztériumokba, most ezek Pintér Sándor kezében vannak. Teljesen felesleges posztokat is hoztak már létre különböző kormányok, így  például Kiss Péter a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter volt Bajnai Gordon kormányában, vagy Molnár Károly a második Gyurcsány-kormányban volt kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter kevesebb, mint egy évig. Orbán az első kormányában a PHARE-program koordinációjáért felelős tárcanélküli miniszternek nevezte ki Boros Imrét, aki végig is tolta a ciklust ebben a pozícióban.

A kevesebb miniszteri posztot ígérő Orbánnak 2010 után egy meglepő kinevezése volt. Magyarországnak 2011. december közepe és 2013 március 6-a között volt "egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős" tárca nélküli minisztere, előbbi Fellegi Tamás, majd Varga Mihály személyében. De ez okafogyottá vált azóta. 

A Bajnai-kormány 15 minisztere helyett most Rogánnal együtt 11 miniszter lesz. Államtitkárból 20 volt Bajnai távozásakor, most viszont 57 van. De Rogánnak is lesz három új, egy közigazgatási, egy parlamenti és egy kommunikációs. Helyettes államtitkárból 49 volt akkor, most száz van. Hogy abból mennyi lesz Rogánnak, még nem tudni.