Ny. Györgyné F. Katalin, akit barátai és ügyfelei csak "Cirmosnak" hívnak, valami egészen elképesztő meggyőzőerővel bírhatott. Máskülönben nehéz elképzelni, hogy miért adott volna a pedikűrösből lett biztosítási ügynöknek rengeteg ember egyenként sok-sok millió forintot egy papírfecniért cserébe.

Ny.-né Cirmos, a hegyvidéki Kun-Mediátor Marcsika

Nem akárkik vitték a készpénzt Ny. Györgyné XII. kerületi irodájába: javarészt jól szituált, felsőfokú végzettségű emberek. Elég sokan közülük egyedülálló, gyereket nevelő nők,

akiket – állításuk szerint – Ny.-né Cirmos rábeszélt, hogy adják el lakásukat, és éljenek a nála befektetett pénz hozamából: akkor simán fizetni tudják majd az albérletet, és mellette még félre is tudnak majd tenni.

Bankár nyilván nem volt köztük, inkább csak átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező emberek.

Sokáig tényleg fizette a kamatokat Ny. Györgyné, méghozzá egészen szédületeseket: havi 3-4,5, kivételes esetekben havi 10 (!) százalékosat is. A károsultak arról beszélnek, hogy 150-200 ügyfele lehetett, akik a legtöbben 4-5 millió forintokat vittek neki, de volt, aki összesen 50 milliót is – tehát ha egy tízmilliós átlaggal számolunk, akkor akár 1,5-2 milliárd forint is beáramolhatott hozzá. Egészen idén március-áprilisig, addig ment a dolog, de azóta több károsult egybehangzó állításai szerint egyáltalán nem fizet.

A károsultak, akikkel beszéltem, mind egy halkszavú, puritán életmódot élő, konzervatívan, de igényesen öltözködő nőnek írták le Ny. Györgynét, aki ezen túl visszafogottan kedves, "elbűvölően bájos" volt mindenkivel. Sőt, a legtöbben úgy érezték, hogy Cirmos valóban együttérez velük, segíteni akar. Egyébként tagja volt a Jehova Tanúinak, az ügyfelei egy részét a gyülekezetből szerezte, de sokan voltak, akik idén tavaszig nem is tudtak erről.

Hogy mikor kezdett garantált magas hozamok ígéretével engedély nélkül pénzt gyűjteni Ny. Györgyné, azt teljes biztonsággal nem tudta megmondani senki, de az biztos, hogy évek óta csinálta. A kilencvenes években még egy belvárosi kisboltban dolgozott, aztán kozmetikus szalont nyitott Diósdon. Egy közeli ismerőse, aki szintén károsult, azt mesélte, hogy a kétezres évek közepén mindent újra kellett kezdenie, elvált férjétől, bezárta a pedikűrös szalont, és belevágott a pénzügyi karrierbe.

Az MNB rendszerében benne van Ny. Györgyné, adatlapja szerint már 2007 óta dolgozik biztosítási alkuszként. Az ING-nél kezdte külsős, függő közvetítőként, megbízásos szerződéssel, eszerint hagyományos életbiztosításokat és unit-linked biztosításokat közvetített; de később más biztosítók termékeit is árulta (QBE, Union, Medicover Försakrings).

Az ügyfelei szemében viszont végig ING-sként lépett fel, a nagy biztosítónál fenntartott személyes és munkakapcsolataira hivatkozott. A Kis János altábornagy utcai irodájában egy bekeretezett, ING-logós pénzügyi tanácsadói oklevél is díszelgett, egyes károsultaknak pedig arról mesélt, hogy milyen ING-s jutalomutakon vett részt.

Az NN Biztosítóhoz (így hívják nyár óta az ING Biztosítót) nem érkezett hivatalos panasz Ny.--néval kapcsolatban, ezért most sem folyik belső vizsgálat az ügyében, értesültünk. Igaz, már nem is lenne apropója a vizsgálatnak, hiszen idén nyár óta már nem aktív biztosítási ügynök Ny.-né.

Viszont annak a "befektetésnek", amire hivatkozva a pénzt felvette az ügyfeleitől, a világon semmi köze nem volt az ING/NN-hez.

Nem élet- vagy unit-linked biztosítást kínált Ny.-né, hanem valamit, aminek azon túl, hogy "befektetés", neve sem volt, állítják a károsultak. Ez a befektetés a jogi szürkezónában volt, bizalmi alapon működött. De a N.-nét feljelentő károsultak szerint a leginkább csak felvette a készpénzt egy papírlapért cserébe.

A Kis János altábornagy utcai irodán nem volt semmilyen jelzés kívülről, igaz, belül szép bútorgarnitúra várta az ügyfeleket. Volt károsult, aki azt mondta, hogy rá meggyőzően hatott a sok kartoték, amikben Ny. Györgyné az ügyfelek papírjait, nyilvántartásait tartotta.

Szeptember közepe óta csak ezt a cetlit láthatják az ügyfelek az irodán:

Egyébként nem kellett sokat sétálnia az irodába Ny.-nénak, a cégiratok és a szerződések szerint ugyanis a lakása itt van a sarkon, éppen a XII. kerületi önkormányzat épületével szemközt:

A károsultakat viszont biztosította róla, hogy sem ingatlanok, sem komolyabb ingóságok nincsenek a nevén: ő is beletette minden pénzét az általa kínált befektetésbe, ezzel is megnyugtatva a megszerezni kívánt ügyfeleket, hogy nekik is érdemes így tenniük. Ezért aztán még jobban bíztak benne azok, akiket meggyőzött, hogy adják el a lakásukat, és éljenek a N.-né által fizetett kamatokbólh. Ők jellemzően barátnők ajánlásai alapján jöttek, és akkor már egy kisebb összeggel benne voltak, így látták, hogy rendesen jön a pénz havonta.

Hát hogyan verhetné át őket egy ilyen szimpatikus nő, aki jól ismeri az ő szorult helyzetüket, és biztosította őket, hogy minden rendben lesz?

(Egyébként két magyar cég is van Ny. Györgyné nevén [és talán egy inaktív floridai cég is], a Bíbor Vomb-Art Kft., aminek cirmoscirmos@gmail.com a megadott emailcíme, és a Pyxidis Kft., amitől viszont idén áprilisban megvált. De a beszámolók alapján egyik sem tűnik valódi, tevékenységet végző cégnek.)

Pedig hát lett volna okuk az ügyfeleknek arra, hogy egy picit bizalmatlanabbak legyenek. Szóban ugyan mondott mindenfélét nekik Ny. Györgyné, például hogy "alapokba" vagy "állampapírokba, kötvényekbe" fekteti a pénzüket, volt, akiknek meg is mutatta az interneten, hogy mibe. Hogy miért nem valami átlátható befektetést ajánlott az embereknek, azt azzal indokolta, hogy olcsóbb, ha az ő nevén van.

De amit aláíratott a készpénz átvételekor, az így nézett ki:

Tehát egy kézzel kitöltött, egyoldalas nyomtatványt. Ez valami formaszöveg lehetett, ami kisebb módosításokkal megegyezett az összes ügyfelénél. Itt egy másik szerződés, egy évvel korábbról:

De voltak, akik annyira sem voltak szerencsések, hogy legalább egy kinyomtatott vagy fénymásolt, kézzel kitöltött papírt kapjanak. Ez a károsult például Ny. Györgyné kézírásával ékesített papírfecnit kapott:

A fenti szerződéseken rengeteg furcsaságot lehet látni, már azon túl, hogy nyilvánvalóan nem felelnek meg a befektetési szerződésekkel szembeni alapvető formai követelményeknek, vagy hogy semmilyen vagyonkezelésre vonatkozó engedélye nincs a pénzt begyűjtő személynek. Például hogy semmi nem utal arra, hogy mibe tennék a pénzt. Ami azért elég gyanús.

Még a befektetés kamata sem volt mindig meghatározva. Általában telefonon beszélte meg Ny.-né az ügyfeleivel, hogy az adott hónapra éppen mekkora kamatot fog fizetni. Banki utalás semmilyen esetben nem történt, az ügyfelek egy barna borítékban, kápéban kapták meg a havi hozamaikat.

Hogyan lehet, hogy nem volt ez gyanús? A most ocsúdó károsultak egy része azt mondja, hogy azért bíztak Cirmosban, mert közeli családtagjaik, barátnőik ajánlották az egyébként is megnyerő nőt, mint befektetési tanácsadót. Ráadásul látták, hogy ez már évek óta működik ebben a formában. A legtöbben nem hallottak az épp az idei év elején futó brókerügyekről, sem a pénzügyi felügyelet ajánlásairól (vagy arról, amit mi javasoltunk). De volt, aki arról beszélt, hogy ebben az országban amúgy is korrupt módon működik szinte minden, hát akkor miért pont az ilyen csodahozamokból maradna ki az ember.

Tavasz óta csak a legcsökönyösebben követelőző-fenyegetőző ügyfeleinek fizet hozamrészleteket Ny-né, aki

egészen vad hazugságspirálba bonyolódott.

Hétről hétre más történetekkel indokolta a kifizetések elmaradását. Hivatkozott bankos problémákra, ami miatt csúszik az utalás, aztán előadott egészen szövevényes történetet egy ING-n belüli hatalmi harcról, ahol az ő embere – akit nem volt hajlandó megnevezni, de következetesen Bádogembernek hívott – konfliktusba került valakivel, ami miatt nem tud utalni. Beszélt a károsultaknak egy szintén meg nem nevezett "MNB-s revizorról" is, akinek heteken keresztül drukkolni kellett, hogy rendet tegyen az ING-n belül, persze hiába.

Ezek eleve elég valószerűtlenül hangoznak, és nem egy esetben kiderült róluk, hogy tényleg hazugságok. Egyszer például úgy csinált az irodában összegyűlt károsultak előtt, mintha beszélne a képzeletbeli MNB-s revizorral, de aztán amikor kiment a helységből, és otthagyta a telefonját, az ügyfelek megnézték a híváslistában, hogy valójában senkivel nem beszélt. Az egyik károsultnak pedig a mesélés közben belezavarodott a saját történeteibe, majd megkérdezte: "jaj, mit is mondtam el neked korábban?".

Közben magát is áldozatnak állította be. Hivatkozott többféle betegségre, arra, hogy őt életveszélyesen megfenyegették, sőt volt, amikor az ügyfelektől kért tanácsot, hogy kit és hogyan jelentsen fel. Nyáron többször is tartott szeánszokat a Kis János altábornagy utcában, ahol az ügyfelek csoporjai előtt hosszasan magyarázkodott.

Az irodában Ny.-nénak gyakran segítő húga, N.-né F. Ágnes így halogatott sms-ben az egyik ügyfélnek:

Néhány károsult szerint kisebb családi bizniszként ment a dolog, hiszen egészen májusig N.-né F. Ágnes lánya, N. Noémi is besegített az iroda körüli teendőkben – igaz, utóbbi maga is károsult lett azóta.

Utólag többen is azt gondolják a károsultak közül, hogy Ny. Györgyné nem szervezhette ezt az egészet egyedül, hogy ő csak egy "beszervező ember volt". Egyrészt maga is folyamatosan utalgatott a belső ING-s kapcsolataira – amik vagy voltak, vagy nem –, másrészt viszont idővel egyre inkább egyértelműnek tűnt a károsultaknak, hogy valójában a legalapvetőbb szakmai dolgokkal sem volt tisztában. Például volt, akiknek arról beszélt, hogy "át kell faxolnia" egy utalást.

De mi lehet a pénzzel?

Valószínűleg az, ami ilyenkor történni szokott hasonló esetekben. Az utóbbi évek magyar piramisjátékai, így a Cívis Globál, a Fortress, a Hungária/Biztonság Trade vagy a Kun-Mediátor (és részben az ezeknél még sokkal nagyobb Quaestor) is hasonlóan működtek: a beáramló pénzből fizették a piacinál jóval nagyobb hozamot. Magyarul nem fektették be a tőkét, hanem kifizették rögtön hozamban.

Ny.-né Cirmos 3-4,5 százalékos havi hozamokat ígért egészen idén tavaszig. Ez azt jelenti, hogy – a hozamok újrabefektetésével – évi 50 százalékos haszon ütötte-üthette az ügyfelei markát, de két év alatt már a kezdeti befektetés 130 százalékát fizethette ki. Mindezt akkor, amikor az éves jegybanki kamat 2014 eleje óta 3 százalék alatt van, most pedig már 1,35 százalékon fogott padlót. (Arra a Magyar Nemzeti Bank is többször figyelmeztetett, hogy az alacsony kamatok miatt az ország most termékeny talaj a magas hozamot ígérő csalók számára.)

Ez még szokásos kamuhozamokat ígérő piramisjátékoknál is jóval agresszívabb kifizetéseket jelent. Ugyan Ny.-nénak nem kellett ügynökhálózatra költenie, de fokozatosan emelkedő tőkebeáramlás mellett is legfeljebb csak néhány évig lehet fenntartani egy ilyen rendszert anélkül, hogy egyszerűen elfogyjon a tőke. Ami a jelek szerint idén tavasszal történt meg.

Megkerestem a XII. kerületi Rendőrkapitányságot és az MNB piacfelügyeleti részlegét is, ők egyelőre nem reagáltak. Igaz, az MNB legfeljebb a rendőrség munkáját segíthetné ebben az ügyben, hiszen Ny.-né még egy befektetés-kezelő álcéget sem csinált, amit büntetni lehetne, személyesen intézte a dolgokat.

A károsultak azt mondják, hogy már legalább tíz ember feljelentette Ny. Györgynét a kerületi rendőrkapitányságon – a potenciális károsultak kevesebb, mint tizede –, ahol többrendbeli csalás gyanújával nyomoznak ismeretlen tettes ellen. Most azon vannak, hogy meggyőzzék a rendőrséget, hogy az ügy méretei túlmutatnak azon, hogy a korlátozott kapacitású kerületi kapitányság nyomozzon, azt szeretnék, hogy átkerüljön az ügy a budapesti vagy az országos gazdaságvédelmi osztályra.

Ny.-né Cirmos ugyanis bármikor úgy dönthet, hogy a maradék pénzzel inkább követi Kun-Mediátor Marcsit egy olyan egzotikus országba, amivel még nincs Magyarországnak kiadatási egyezménye.

UPDATE: válaszolt a Magyar Nemzeti Bank, következőképpen.

"Az elmúlt napokban 3 bejelentés érkezett az adott témára vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB). Ezt megelőzően nem érkezett jelzés a jegybankhoz e tárgyban.

Az MNB jelenleg áttekinti, hogy felmerülhet-e az engedély nélküli tevékenység-végzésének a gyanúja, s ily módon szükséges-e piacfelügyeleti eljárás megindítása – a bejelentésekben foglalt, illetve a nyilvánosan elérhető információk alapján – az adott tevékenységre vonatkozóan. Amennyiben bármelyik médiaszereplő vagy egyéb személy további információkkal rendelkezik a megjelölt ügyben, a jegybank munkájának elősegítése érdekében kérjük, hozza azokat az MNB tudomására."