Jön az orosz hitel, 2018-ban indul az építkezés Pakson
2015 november 17., 14:41
Jön már az orosz pénz Paksra? Nagyon nem mindegy!
Kedden megkérdeztem Aszódi Attila paksi kormánybiztost, hogy mikortól hívja le a kormány az új paksi reaktorok felépítésére felvett orosz hitelt.
Aszódi nem mondott konkrét dátumot, de emlékeztetett, hogy a hitelkeret csak 2014 és 2025 között áll rendelkezésre a szerződés értelmében, és ugyan az építkezés csak 2018-ban kezdődik, de már most is sok engedélyezési és tervezési feladat van. „Szükség van tehát a keretre” – fogalmazott, hiszen „a mérnököket is ki kell fizetni”, nem csak az építőmunkásokat és az eszközöket.
Később egy másik újságíró arról kérdezte, hogyan állunk a lehívással. Erre nem tudott konkrét számmal válaszolni, annyit mondott, hogy hasonló nagyságrendű beruházásoknál az előkészítés a teljes beruházási költség 6-10 százalékát emésztheti fel. Azt is megtudtuk, hogy az előkészítési szakasz 2015-től 2018-ig tart.
A sajtóbeszélgetés alapján úgy tűnt, hogy az orosz hitelt már elkezdtük felvenni.
Csakhogy szeptemberig a kormány ennek ellenkezőjét állította.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke utoljára szeptember 1-én tette fel a következő két kérdést Lázár Jánosnak:
- Megkezdte-e már a kormány a hitel lehívását?
- Jelentkezett-e a hitellel kapcsolatban bármilyen költség (például rendelkezésre tartási díj), amely a magyar felet terheli, és ha igen, ennek mekkora a mértéke, illetve mikor, milyen módon lett vagy lesz kiegyenlítve?
Lázár János szeptember 16-án válaszolt:
- „Ahogy korábban, most is, mindkét kérdésére nem a válaszom.”
A Miniszterelnökség alá tartozó Paks 2 Zrt.-hez fordultam, hogy kiderüljön, szeptember közepe óta elkezdtük-e lehívni a hitelt. A cégtől azt a választ kaptam, hogy Aszódi Attila kormánybiztos nem állította azt, hogy máris felvettünk a hitelből, csak arról beszélt, hogy az előkészítés költségeit is lehet fedezni a hitelből.
Valamiből költünk
Az biztos, hogy valahonnan költ rendesen az állam a paksi bővítésre, hiszen a 2015-ös költségvetésben 28 166 000 000 (huszonnyolcmilliárd-százhatvanhatmillió) forintot különítettek el rá. Ezt a Miniszterelnökség az Energiaklub kérdésére hozta nyilvánosságra, idén januárban.
Az is biztos, hogy Lázár János 2014 januárjában azt mondta, a beruházás első éveiben csak az orosz hitelből kell majd költeni, mert „a beruházáshoz szükséges 20 százalékos magyar részt a fejlesztés végén kell majd kifizetni”.
Az idénre elkülönített 28,16 milliárd forintból a Paks II. Zrt. így tervezett költeni:
- Előkészítés: 6,1 milliárd forint
- Engedélyezés: 6,9 milliárd forint
- Megvalósítás: 97 millió forint
- Kommunikáció: 857 millió forint
- Programtámogatás: 562 millió forint
- Kapcsolódó beruházások: 155 millió forint
- Eszközbeszerzések: 75 millió forint
- Vállalkozási díj az oroszoknak: 6,4 milliárd forint
- Tartalék (szükség szerint lehet elkölteni): 7 milliárd forint
Nem tudjuk, hogy ezeket tényleg elköltötték-e, de a kiemelt tételekre valószínűleg ment már pénz. Aszódi kedden arról beszélt, hogy az előkészítési és engedélyezési munkák már folynak. És aligha mondtak le az oroszok a vállalkozási díjukról.
Miből működött eddig a Paks II. Zrt.? Magyar költségvetési pénzből vagy pedig az orosz hitelből? Ha a konstrukció eredeti, a kormány által 2014 januárjában ismertetett modell szerint mennek a dolgok, akkor az idei költségek már az orosz hitel terhére mentek. Ám Lázár János azt is mondta, hogy szeptember közepéig ahhoz nem nyúltunk.
És ha Brüsszel leállítja?
Hogy tovább bonyolódjon a kép, Lázár János idén májusban azt mondta, hogy 2016-ban kezdjük az orosz hitelt lehívni, abban az évben, amikor már 116 milliárd szerepel a költségvetésben a paksi bővítésre.
Lázár májusban arra utalt, hogy akkor már nyugodtan hozzá lehet nyúlni a hitelkerethez, hiszen az Európai Bizottság jóváhagyta a beruházást. Így indokolta a hitelkeret megnyitását akkor: „Magyarországgal szemben semmiféle kötelezettségszegési eljárás nincs, és még csak brüsszeli vizsgálat sincs.” Valóban, ha esély van arra, hogy Brüsszel beintsen a paksi bővítésnek, akkor nem jó ötlet lehívni az orosz hitelt.
Viszont azóta indultak vizsgálatok Brüsszelben. Szeptember óta a versenyjogi főigazgatóság azt vizsgálja, hogy van-e tiltott állami támogatás a konstrukció mögött. Ez a vizsgálat november 23-án zárul, és úgy tudjuk, hogy nem emelnek majd kifogást.
Viszont a Bruxinfo kedden úgy értesült, hogy a belső piaci főigazgatóság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert azt gyanítják, hogy a kormány megsértette az uniós jogot, amikor verseny nélkül adta az orosz Roszatomnak a munkát. A Bruxinfo értesülését informálisan több helyről is megerősítették a 444-nek kedd este. Brüsszel várhatóan már csütörtökön kéri majd, hogy a magyar kormány függesszen fel minden, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.
Vagyis ha esetleg hozzányúlt volna a kormány (neadjisten!) mégis az orosz hitelkerethez, akkor most elég kellemetlen a helyzet.
Szél Bernadett szerdán arra készül, hogy ismét megkérdezze Lázár Jánost, hogy
Megkezdte-e már a kormány a hitel lehívását?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.