Több tízezer embert várnak a szombati pedagógustüntetésre a szervezők, akik mellé még Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is beállt, hogy minden megyéből buszokat indítson a budapesti Kossuth térre. 

"Az oktatási rendszer állapota az egész ország jövője szempontjából meghatározó,"

mondta az egyik szervező a monstre demonstráció előtt. Most vegyük sorra, mi történt az elmúlt pár hétben.

Miután Borsod megye legjobb gimnáziumának tanárai sorra írták a panaszleveleiket a helyi Klik tankerületi vezetőihez, és azok rendre válasz nélkül maradtak, elfogyott a türelmük és január 6-án nyílt levelet tettek közé.

"Az egész oktatási rendszert látjuk most már veszélyben! Kaotikussá vált minden! Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban. S az, hogy vannak még jól működő iskolák, (...) kizárólag a tanárok lelkiismeretességének köszönhető – merthogy nem a környezeti hatásoknak és az oktatáspolitika tevékenységének, az biztos!”

A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanáraihoz először a budapesti Teleki Blanka Gimnázium pedagógusai csatlakoztak. Válaszlevelükben így fogalmaztak

"ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy megtörték a tanártársadalmat nyomasztó csendet."

Az első hermanos nyílt levél óta több mint húszezren írták alá az online petíciót, a követelésekhez több mint hétszáz oktatási intézmény csatlakozott. 

A tanárok legfőbb kritikái a jelenleg működő oktatási rendszerrel szemben: 

• a túl magas óraszám, mind a diákok, mind a tanárok részéről,
• a hatalmas, átadhatatlan és megtanulhatatlan tananyag, amit csak egyetlen tankönyvből lehet tanítani,
• az intézményfenntartó Klik túlságosan adminisztratív, lassú, és bürokratikus működése, 
• a tanárok megalázó fizetése. 

A tanárok követeléseinek nagy a támogatása, amit jól mutat a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készült közvélemény-kutatása, ami szerint

a megkérdezettek 91%-a hallott a tanárok kiállásáról, 76-%-a egyet is ért azzal. 

A 1000 fős mintán dolgozó kérdéssor válaszadói szerint is a diákok túlzott terhelését, az alacsony tanári fizetéseket, a tanárok túlzott terhelését, valamint a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését tartják a legnagyobb problémának. A megkérdezettek 76 százaléka szerint az 

oktatási rendszer az elmúlt években romlott. 

Felelősnek a válaszadók több mint fele 55 százalék a Fidesz kormányt nevezte meg. 

A miskolci hermanos tanárok nyílt levelük után február harmadikára nyílt fogadóórát szerveztek, amin több ezren vettek részt. A tüntetés hírére még Balog Zoltán miniszter is a városba utazott, ahol gimnáziumi vezetőkkel, tanárokkal találkozott. A oktatást felügyelő miniszter ekkor bejelentette, hogy 

"azokat a tanfelügyeleti vizsgálatokat, amik a minősített tanárokat érintik, azokat eltöröljük"

A kormányzat érzékelve az egyre nagyobb elégedetlenséget menesztette, vagyis úgy új pozícióba helyezte át Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárt. Balog Zoltán február hatodikán állt a kamerák elé, hogy bejelentse Czunyiné feladatait Palkovics László felsőoktatási államtitkár veszi át. De a miniszter határozottan kijelentette, hogy

"a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem szűnik meg, de átalakul."

Czunyinétől korábban azt várták, hogy rendbe teszi mindazt, ami Hoffmann Rózsának nem sikerült. Bár részsikerei voltak, de a KLIK továbbra is úszik az adósságokban, a közoktatás központosítása és túlzott bürokratizálódása pedig a pedagógusok és a szülők agyára megy, és éppen a mostani pedagógustiltakozások jelzik, hogy ez akár politikai kockázatokkal is járhat a Fidesz számára. Az államtitkár menesztése után felállították és összehívták a köznevelési kerekasztalt, aminek első ülésén Balog ígéretet tett a  jövedelemelmaradások rendezésére, a nyugdíjas korúak foglalkoztatására. Az egyeztetés után Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója szerint a megbeszélés elérte eredményét. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a megbeszélés legnagyobb érdemének azt nevezte, hogy a 

"legkényesebb kérdésben sem hangzott el az, hogy nem".