Szűcs Tamás még nyáron mondott fel, a végső lökést a státusztörvény adta.

Mert olyan kevés.

Oktatási sorozatunk eheti részében arra keressük a választ: lehet ilyen körülmények között tanulni/tanítani?

Sorra kapják a pedagógusok a státusztörvény szerint új bérajánlatukat, de a kirajzolódó kép igencsak elkeserítő. A beígért tízszázalékos emelés helyett a legtöbben csak öt százalékot kapnak, de van, akinek egyáltalán nem változik a bére, sőt olyan is, akinek valamiért csökken.

És ezek még csak a 2020/21-es adatok.

A PDSZ szerint a bosszútörvénynek nevezett, jelenleg hatályos státusztörvénnyel az a legnagyobb baj, hogy van.

Orbáni érvelések, hivatkozás a magyarság érdekeire, autonóm erdélyi területek, balliberális politikusok gikszerei, ez volt az élet mifelénk.

Az érintett régiókban, köztük sok berber faluban szünetel az oktatás.

Pénteken lesz az idei tanév első nagyobb oktatásügyi tüntetése Budapesten.

Keressük a leghosszabb, a legrövidebb, a leglyukasabb, a legizgalmasabb összeállításokat.

Pedig a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett.

A magyarok saját érdekeiket védik, ezt teszik az ukránok is, gyűlölet nincs, az ellentéteket tudatosan generálják, mondta hlavkomos nagyinterjújában Ukrajna leendő budapesti nagykövete.

Van, ahol magyar tanár tartja majd az ének órát, máshol nincs egyelőre rajz, megint máshol esténként küldik el a másnapi órarendet. Így indul a tanév, amelyben „rendkívüli mozgás az előző évekhez képest nem tapasztalható”.

Az oktatók értik, hogy a cél a visszaélések visszaszorítása lenne, és hogy a tanulók valóban vezetéssel töltsék az időt, de szerintük erre nem a fölösleges adminisztráció a megoldás.

Informatikatanítást vállaló apukák, átképzésben gondolkodó pedagógusok – így indul a tanév a státusztörvény bevezetése után. Podcastunkban tanárok, diákok és szülők beszélnek arról, hogyan élik meg a helyzetet. A hangulatot jól mutatja, hogy egyre kevesebben akarnak névvel nyilatkozni.