Tizennégy kamasznak egészen másképp kezdődött a 2024/25-ös tanév egy budapesti iskolában, mint a társaiknak. Nyolc évnyi kiközösítés, rossz iskolai eredmények, elakadások, több esetben pedig öngyilkossági gondolatok után a középiskola első évében nem tanulnak hagyományos tantárgyakat. Nincs matek, nincs töri, nincs feleltetés, dolgozat vagy beírás. Egyetlen feladatuk van, hogy gyógyuljanak érzelmileg.
Az iskolában szokatlan mentálhigiénés program indult. A kamaszok egy éven át tantárgyak helyett empátiával, kommunikációval, együttműködéssel és felelősségvállalással foglalkoznak, hogy a tanév végére megtalálják a belső motivációjukat a középiskolához és a jövőjükhöz.
Korábban cikksorozatban mutattam be, hogy mennyire rossz állapotban van a gyerekek mentális egészsége Magyarországon. Rengeteg gyerek küzd szorongással, az öngyilkossággal kapcsolatos megkeresések száma folyamatosan nő a segélyszolgálatoknál, az oktatási rendszer pedig mindezzel nem nagyon tud mit kezdeni. Sőt, sokszor még rá is erősít a problémákra.
Az Arany Iránytű nevű programmal 2018-ban találkoztam először, amikor még az Abcúg újságírójaként készítettem riportot egy vidéki mentálhigiénés iskoláról.
„Ide hatalmas problémákkal érkeznek a gyerekek, több rossz élettapasztalatuk van, mint nekünk, felnőtteknek együttvéve. Ezért az volt a gondolat, hogy foglalkozzunk csak velük: mi a bajuk, miért nem megy a tanulás. Ők megakadtak valahol menet közben, egy rossz jegy vagy egy rossz tanár miatt, itt viszont megtanítjuk őket sikereket megélni, megint magabiztosnak lenni. Egyáltalán jussunk el odáig, hogy képesek legyünk tanulni” – mondta akkor nekem Bognár Roman, a program egyik alapítója.
Már akkor is rendszeresen foglalkoztam az alternatív oktatással, de ennél a programnál azt éreztem, hogy ez valami egészen más, valami nagyon bátor dolog. Még el sem hagytuk a riport helyszínét, amikor már arra gondoltam: erről egyszer dokumentumfilmet kell készítenem.
Nem sokkal később megjelent az első filmem a 444-en, az Elkezdődik a következő 24 óra, amelyet félig itthon, félig Norvégiában forgattam fogyatékossággal élő emberekről és családjaikról. Később elindítottam a Jeti Mozit is, ahol a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének közreműködésével minden hónapban magyar dokumentumfilmeket mutatunk be.
Ezalatt sok év eltelt, de az Arany Iránytű és a film gondolata nem ment ki a fejemből. 2024-ben aztán a 444 szerkesztőinek támogatásával belevágtunk: egy kamerával végigkövettem egy osztály teljes tanévét a programban, amely éppen egy budapesti iskolában indult el.
A filmhez időközben külsős producerként csatlakozott Oláh Kata (Makabor Stúdió), a többszörösen díjazott Keskeny út a boldogság felé és az Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes rendezője, valamint a Dívák producere. A vágási folyamatot Láng Alexandra, a Dívák vágója segíti.
Kilenc hónapon keresztül hetente többször lógtam, nevettem, izgultam és aggódtam együtt ezzel a tizennégy kamasszal, akik szomorúbbnál szomorúbb történeteket meséltek arról, milyenek voltak számukra az általános iskolás évek.
A Bakpakk viszont nem arról szól, hogy mennyi sebből vérzik az iskolarendszer. Ezt tudjuk, és a gyerekeken is látjuk. Inkább egy megoldási lehetőségről szól: hogyan tudnak egyetlen év alatt megváltozni azok a diákok, akikről korábban lemondott az oktatási rendszer, mert nem tanultak jól, nem érdekelte őket semmi, és csak a baj volt velük. Mi történik velük, ha végre megkapják a kellő figyelmet és törődést?
Támogasd te is, hogy elkészülhessen a Bakpakk dokumentumfilmünk!
A forgatás már befejeződött, és csaknem 140 órányi nyersanyag áll előttünk. Ahhoz azonban, hogy ebből valóban erős, átgondolt és a 444-től megszokott minőségű film szülessen, még rengeteg munkára és jelentős anyagi forrásra van szükség.
Ezért arra kérjük olvasóinkat és támogatóinkat, segítsenek abban, hogy a film elkészülhessen. Meggyőződésünk, hogy a történet olyan kérdéseket és tanulságokat vet fel, amelyek mindannyiunkat érintenek.
Nehéz családi körülmények közül érkező, a legrosszabbként emlegetett diákok megmentésére adta a fejét egy dunaújvárosi mentálhigiénés általános és szakközépiskola. Rossz alapokra nem lehet várat építeni, ezért kis csoportokban, 35 perces órákon, a tudásszintnek megfelelően, sokszor az alsós tananyagig visszamenőleg tanítják a középiskolásokat.
A 444 új dokumentumfilmje egy norvég és egy magyar családot mutat be, akiknek van egy fogyatékossággal élő családtagjuk. De míg a norvég kerekesszékes gondozói segítségével önállóan tud élni, addig a magyar édesanya 24 órában ápolja halmozottan sérült fiát.
A felmérések szerint nagyon rossz a gyerekek és kamaszok mentális állapota, aminek a kezelése az egészségügyi túltelítettsége miatt az oktatási rendszerre szakad. Az iskolák azonban nem csak a problémák felismerésével állnak hadilábon, de az iskolapszichológusok és szociális segítők folyamatos hiányával is küzdenek. Maréknyi iskolapszichológus próbálja a felszínen tartani a krízisben lévő gyerekeket, pedig az ő feladatuk nem a terápia lenne.