Az oktatás megszervezése sehol nem veszélyeztetett?

„Onnantól, hogy a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ megkapta a keresetről az értesítést, elkezdődött az ellenem folyó brutális bosszúhadjárat.”

Oktatási sorozatunk eheti részében arra keressük a választ: lehet ilyen körülmények között tanulni/tanítani?

Hol vannak a pontos adatok?

Az érintett régiókban, köztük sok berber faluban szünetel az oktatás.

Tüntetést és hídfoglalást szervezett péntek délutánra több, a közoktatás helyzetének javításáért küzdő szervezet.

Arra kértük olvasóinkat, írják meg, mennyire túlterheltek a diákok, hogy néz ki az órarendjük. „Egyenes út a túlterheltséghez, kiégéshez” – összegzett egy 10 éves kisfiú édesanyja. Zsúfolt és abszurd iskolai napok sokaságát tudjuk megmutatni.

Nem volt meg a tanulók létszáma.

Keressük a leghosszabb, a legrövidebb, a leglyukasabb, a legizgalmasabb összeállításokat.

Van, ahol magyar tanár tartja majd az ének órát, máshol nincs egyelőre rajz, megint máshol esténként küldik el a másnapi órarendet. Így indul a tanév, amelyben „rendkívüli mozgás az előző évekhez képest nem tapasztalható”.

Informatikatanítást vállaló apukák, átképzésben gondolkodó pedagógusok – így indul a tanév a státusztörvény bevezetése után. Podcastunkban tanárok, diákok és szülők beszélnek arról, hogyan élik meg a helyzetet. A hangulatot jól mutatja, hogy egyre kevesebben akarnak névvel nyilatkozni.

Gyűjtsük össze ennek a tanévkezdésnek a nehézségeit, mutassuk be együtt, milyen rendszerhibákkal küzd jelenleg az oktatás.

A tanárok létszámában állítólag nem történt „semmi rendkívüli változás” - nézzük meg együtt, tényleg így van-e.

Csepel szép példát mutatott, ne maradjon le egy iskola sem a miniszterelnöki tanítások falra festésében,

„Nyilván megtesszük, valójában nem nagy ügy, hiszen a gyerekeinkről van szó (és ezt láthatóan ki is használja a rendszer)” – írta egyikük.