Az uniós polgárok többsége kvótát akar

A legnagyobb német non-profit alapítvány, a Bertelsmann Stiftung egy átfogó európai közvélemény-utatást készített arról, hogy miként látják az unió állampolgárai a közösség jövőjét, és a tavaly kitört, idén várhatóan tovább súlyosbodó migrációs- és menekültválság lehetséges megoldásait.  

A kutatás címe rögtön elárulja, hogy mik a prioritások az európaiaknak: "Border protection and Freedom of Movement", azaz a határok védelme, és a szabad Európán belüli mozgás lehetőségének megőrzése az, amit a kontinens polgárai elvárnak vezetőiktől. De vannak ezen túl is érdekességek bőven. 

Szorosabb integrációt

Nagyon meggyőzőek azok a számok, amik az európai integrációra vonatkoznak. Az derül ki, hogy az európaiak többsége szerint szorosabb együttműködésre van szükség a tagállamok között.

60 százalék szerint szorosabb politikai és gazdasági integrációra van szükség az unióban. 

15 százalék szerint az integráció jelenlegi szintje optimálisnak mondható. 

25 százalék szerint ennél is kevesebb intergráció kell, az uniónak lazábban szervezettnek kéne lennie. 

Az integrációpártiak száma tavaly nyárhoz képest télre, feltehetőleg nem függetlenül a menekültkrízistől, 2 százalékkal megugrott, míg 3 százalékkal csökkent azok száma, akik szerint a jelenlegi szint az ideális. 

Igazságos teherviselést 

A fentieknek megfelelően abban iskonszenzus látszik kirajzolódni az európaiak között, hogy egy közös uniós bevándorlási politikára van szükség (79 százalék). A többség úgy véli, hogy a válság kezelésében fő felelőssége az uniónak kell legyen (52 százalék), és csak 27 százalék gondolja azt, hogy a tagállamoknak és a közösségnek osztoznia kell a felelősségen. 

Az európai polgárok tehát alapvetően azt várják az uniótól, hogy egységes megoldásokat keressen a válságra. Ebből kiindulva az alábbi számok nagyon figyelemre méltóak: 

87 százalék szerint közös feladat, hogy az EU megvédje külső határait, ezért ezt a feladatot közösségi irányítás alá kell vonni. 

79 százalék szerint az unión belüli szabad mozgás alapvető, ezt az intézményt minden eszközzel meg kell védeni.

79 százalék szerint a menedékkérőket igazságos arányban szét kell osztani az uniós tagállamok között. 

69 százalék szerint csökkenteni kell azon tagországok támogatását, amelyek megtagadják ezeknek a menekülteknek a befogadását.


Törésvonal a régi és új tagállamok között

Közelebbről vizsgálva a bevándorlás kérdésében egyértelmű törésvonal látszik az uniós mag, és a 2004 után csatlakozott új tagállamok polgárainak véleménye között.

Míg a régi tagállamokban 85, az új tagállamokban az embereknek csak 54 százaléka gondolja, hogy igazságos alapon szét kell teríteni a menekülteket a tagállamok között. Ez nagyon komoly különbség, ugyanakkor fontos látni, hogy még az új tagállamok lakosainak többsége is úgy gondolja, hogy minden tagállamnak méltányosnak kell lennie a kialakult helyzetben, és be kell fogadjon menekülteket. 

A régi tagállamok polgárainak 77 százaléka, az új tagállamok polgárainak viszont csak 41 százaléka gondolja, hogy pénzbeli büntetést érdemelnek azok az országok, amelyek megtagadják a menekülteket. Ez a szám a németeknél a legmagasabb: náluk 84 százalék gondolja, hogy megvonást érdemelnek azok, akik kihúzzák magukat e kötelesség alól. 

Az európaiakat természetesen aggasztják a menekültválsággal párhuzamosan elindult folyamatok: a többség úgy gondolja, hogy a krízis alaposan megterheli majd a jóléti rendszereket (58 százalék), és szintén többen vannak (54 százalék) azok, akik szerint a menedékkérelmek elbírálásánál az egyes államok nem lehetnek nagyvonalúak, szigorúan kell azokat kezelni.

(Bertelsmann Stiftung

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.