Hárommilliárd forint közvagyon jellegét elvesztő osztalékot tett zsebre az Eiffel Palace offshore fejlesztője

Hárommilliárd forintot vett ki osztalékként annak a Cipruson bejegyzett offshore cégnek a tulajdonosa, amelyik a valós, piaci ár másfélszereséért adta el a Magyar Nemzeti Banknak az Eiffel Palace nevű luxusirodaházat – mondta a Magyar Nemzetnek Nyikos László, az MNB felügyelőbizottságának egyetlen ellenzéki (jobbikos) tagja. A jegybank ingatlanvásárlásait ő vizsgálja az fb-ben, jelentésével el is készült, de

a jelentését az fb többi tagjának ellenkezése miatt egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra.

Az Eiffel Palace.

Ki keresett ekkorát az MNB balekságán?

Azt először az Index írta meg, hogy offshore hátterű cégtől vette meg az MNB az Eiffel Palace-t. Akkor a piaci árak alapján 11 milliárd forintra lehetett becsülni a költséget, ehhez képest később kiderült, hogy valójában több, mint 17 milliárd forintot fizetett érte a jegybank (adó nélkül 14 milliárdot).

Különbözet nagyjából akkora, mint a cég offshore tulajdonosa által zsebre tett oszalék:

Az "Alapító" a ciprusi Qualmiston Ltd. Részlet az Eiffel Palace Kft. 2014-es beszámolójából.

Az Eiffel Palace Kft valósította meg a beruházást, majd adta el az épületet 2014 nyarán az MNB-nek. Az ötszázezer forintos alaptőkével létrehozott cég beruházását az UniCredit finanszírozta. A cég vezetői Kovács Attila és Czár Balázs, akik a Horizon Development Kft alapítói is. Az Eiffel Palace végső tulajdonosai két offshore cég, a ciprusi Qualmiston Ltd. és a Kis-Antillákon bejegyzett Stringston Ltd.

Nyikos most azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy "az offshore cég tulajdonosa – elmondása szerint – maga az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője, aki az adásvételi szerződést az eladó oldaláról aláírta." De ehhez hinnünk kell egy olyan embernek, aki milliárdokat keres egy olyan ügyleten, amiben egy magyar állami intézmény a valós árnál sokkal többet fizet egy luxusingatlanért. Szóval maradjunk annyiban, hogy továbbra sem tudjuk, ki keresett három milliárd forintot ezen az ügyleten.

Az adásvételi szerződést nem más, mint Trócsányi László igazságügyminiszter ügyvédi irodája készítette.

Az Eiffel Palace egy részét egyébként a zseniális olimpiai tanulmányokat is jegyző PwC bérli, egy jelentős részét azonban az MNB saját részlegei számára tartja fenn – például itt van a brókerügyekben elég csúfos módon szereplő MNB-felszámolócég, a PSFN Kft is. Nyikos szerint "erkölcsileg nehezen indokolható", hogy miért dolgoznak luxuskörülmények között az MNB dolgozói. Egy közelmúltbeli közbeszerzésben a tetőtérben kialakítandó exkluzív luxustérre kért ajánlatokat a jegybank.

Rossz a törvény

Nyikos szerint a fő baj a jegybanktörvénnyel van, illetve azzal, hogy az MNB-ben elképesztően kreatívan értelmezik azt. Alapítványokat például csak bírságbevételekből alapíthatna a jegybank a jegybanktörvény szerint, ehhez képest annak kb. százszorosából alapították meg a közvagyonból kivont alapítványokat.

A jegybanktörvény túl nagy hatalmas ad az igazgatóságnak Nyikos szerint: előzetes ellenőrzés nélkül döntenek minden jegybanki pénzköltésről. Ez elég szokatlan, "Ausztriában például a főtanács áll a jegybanki igazgatóság fölött, Németországban törvény mondja meg, hogy mennyit kell a nyereségből tartalékba helyezni, a maradékot pedig kötelező a költségvetésbe befizetni", mondja a Nyikos.

De ez Magyarországon sem volt mindig így, korábban még volt közgyűlés, legutoljára viszont a részvényesi jogokat is csorbította a törvényalkotó, mert mindössze két dolgot tehet a tulajdonos állam nevében eljáró nemzetgazdasági miniszter: ötévente megbízza a könyvvizsgálót, és jóváhagyja az alapító okiratot.

Nyikos szerint az igazgatóság még a jegybanktörvény adta hatalmas szabadságot is tovább tágítja. A jogszabályok szerint ugyanis a jegybanknak feladatot csak törvény adhat, ezzel szemben az igazgatóság úgy döntött, hogy kibővíti az MNB tevékenységét. Így került sor a társadalmi felelősségvállalási stratégia kidolgozására, a létrehozott alapítványok tízmilliárdos nagyságrendű támogatására, nagy értékű ingatlanok és műkincsek vásárlására.

"Érdekes volt a tagtársak viselkedése. A részvényes által delegáltak egyetlen szót sem szóltak, az elnök és a pártküldöttek pedig támadták a jelentést. Végül is kiegészítésekre köteleztek, amivel egyet is értek, mert így a szakértői vélemények részletesebb ismertetésével még jobban alátámaszthatom érveimet" – mondta a jobbikos fb-tag.

(MNO)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.