Ha van bűn, amit a XX. században városfejlesztések során elkövettünk, akkor az az volt, amikor az autók uralmának rendeltük alá a városok mindennapjait. Tele a bolygó olyan városokkal, amikben az autó az úr: az autós forgalomnak megfelelően vannak kialakítva a szabályok, e szerint vannak felosztva a terek, minden más közlekedési forma csak ezután következik a sorban.

Ráadásul olyan régóta van ez már így, hogy az egész természetesnek is tűnik. Ezért pedig megváltoztathatatlannak. És persze mind ismerünk a világban ritka kivételeket, mint amilyen Koppenhága vagy Amszterdam, de hát azok éppen azért kivételek, mert ott egyedi, egzotikus szabályok mentén alakult a városi élet, szokás erre mondani.

Pedig éppen Amszterdam példája mutatja meg, hogy mennyire nincs igazunk. A holland főváros nagyon sokáig ugyanolyan európai város volt, mint sok száz társa a kontinensen: az egész várost zsúfolt utak szelték ketté, mindenhol autók parkoltak, beton ért betont.

Aztán a hetvenes években beütött az olajválság, és a holland kormány 1973-ban kitalálta, hogy úgy is segítenek benzint spórolni, hogy vasárnaponként megtiltják az autók használatát. Az utakat elözönlötték az emberek és ekkor sokan ébredtek rá arra, hogy máshogy is lehet egy városi térben mozogni. Onnantól, hogy a helyiek rájöttek, mit akarnak, idő kérdése volt, hogy a városvezetés felkarolja ezt.

A sztori eredményét azóta ismerjük, Amszterdam forgalmának már felét teszik ki a biciklisek és a város Európa egyik legélhetőbb és legjobb hangulatú helyévé vált.

Ezt a változást dokumentálja blogján az Amszterdam Egyetem végzős hallgatója, a Sustainable Amsterdam projekt elindítója, Cornelia Dinca. A városi fotóarchívumból gyűjtött ki nevezetes amszterdami helyekről készített régi fényképeket, majd egy fotóssal, Thomas Schlijperrel együttműködve megmutatták, hogyan néznek ki ezek a helyek most.

A fényképeken egy csomó mindenre érdemes odafigyelni: nem csak az autók eltűnése az érdekes, hanem az is, hogy milyen tudatos tervezéssel töltötték meg a felszabaduló tereket, hogyan bukkant fel sok zöld, hogyan jelentek meg a kötöttpályás járművek, hogy bukkant fel egy csomó eszköz, ami a városi életet jobbá teheti.

A képek közepén lévő csúszkát jobbra-balra húzva lehet megnézni, milyen volt és milyen lett Amszterdam.

• Sint-Antoniesbreestraat a nyolcvanas években és 2013-ban
  

1980s (©Amsterdam Archives) & 2013 (©Thomas Schlijper)

• Van Beuningenstraat és Van Boetzelaerstraat 1962-ben és 2015-ben
  

Van Beuningenstraat & Van Boetzelaerstraat, 1962 (©Amsterdam Archives) & 2015 (©Thomas Schlijper)

Plantage Middenlaan in the 1970s (©Amsterdam Archives) & 2015 (©Thomas Schlijper)

Maasstraat 1977 (©Amsterdam Archives) & 2014 (©Thomas Schlijper)

Nieuwe Doelenstraat 1981 (©Amsterdam Archives) & 2014 (©Thomas Schlijper)

Mr. Visserplein 1970s (©Amsterdam Archives) & 2015 (©Thomas Schlijper)

Gerard Doustraat 1982 (©Amsterdam Archives) & 2015 (©Thomas Schlijper)

Haarlemmerplein ca. 1970s (©Amsterdam Archives) & 2015 (©Thomas Schlijper)

(via Gizmodo, a képek bemutatásának lehetőségét köszönjük a Sustainable Amsterdamnak, további részletek a projektről ott olvashatóak.)