Közbeszerzésenként lopják el Magyarországot

Több mint 120 ezer közbeszerzési szerződés adatait elemezték a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatói, amiket 2009 és 2015 között kötöttek.

A CRCB többek között azt vizsgálta, hogy 

  • volt-e verseny a pályázatokon, tehát egynél több induló,
  • volt-e nyilvános hirdetmény, vagy meghívásos alapon ment a közbeszerzés,
  • volt-e különbség a pályázati kiírásban szereplő becsült ár és a szerződésben szereplő ár között,
  • van-e különbség ez EU-s és a magyar állami pénzek elköltése között,
  • volt-e bármilyen más jele, hogy csaltak az eljárásban

Ezen kívül a kutatók külön megnézték az MGTS-nek keresztelt csoport teljesítményét 2009 és 2015 között, tehát hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégek hogy szerepeltek a közbeszerzéseken.

Az eredmények borzasztóak.

2009 és 2015 között 25-40% között mozgott az egy ajánlat mellett lebonyolított közbeszerzések aránya.

Amikor csak egy induló van, és az meg is nyeri a pályázatot, akkor ott nincs semmilyen verseny, és egyértelműen nagy a korrupciós kockázat.

Az elmúlt hét évben nem volt olyan hónap, hogy 20 százalék alatt lett volna a verseny nélküli közbeszerzések aránya.

Az eljárások átláthatósága még ennél is rosszabb.

A 2011-ben elfogadott új közbeszerzései törvény (2011. évi CVIII. törvény) jelentősen csökkentette az átláthatóságot. Elfogadása után megugrott a hirdetmény nélküli eljárások aránya a magyar közbeszerzéseken belül.

2009-2010-ben a közbeszerzési szerződések 86-87%-át olyan eljárásokban kötötték, amelyeknek része volt hirdetmény közzététele, 2011. után ez az arány 37-38%-ra csökkent.

A hirdetmény hiánya azt jelenti, hogy nem lehetséges a nyílt verseny, hiszen nem indulhat bárki a közbeszerzésen, csak az, akinek a kiíró szól, akit meghívnak a pályázatra.

Az, hogy nincs nyílt kiírás, és rengeteg az egy pályázós közbeszerzés, a nyilvánvaló korrupción túl azért is rossz, mert így nem lehetséges piaci verseny, ami lejjebb vihetné az árakat.

Az árakat egyébként a kutatásban egy viszonylag új matematikai módszerrel is elemezték, amit az Egyesült Államokban biztosítási csalások kiszűrésére használnak.

A Benford-törvény alapján a közbeszerzési szerződéseik árai, ha korrupció miatt nem manipulálják őket, akkor kiszámítható valószínűséggel vesznek fel bizonyos értékeket. Ha a közbeszerzések árai tömegesen és nagymértékben térnek el a Benford-törvény alapján várhatótól, akkor valószínűleg csalnak a szerződések megkötésekor.

A kutatás szerint a magyar közbeszerzési árak nem illeszkednek jól az elméleti megoszláshoz, ami már önmagában is az árazással összefüggő valamilyen szisztematikus rendellenességre utal. 

Az árak torzítottsága és a verseny között szoros az összefüggés.

A kutatás szerint a nyílt eljárások során odaítélt szerződéseknél a legkisebb a torzítás, és ott a legmagasabb, ahol a piaci szereplők legkevésbé szerezhetnek információt a pályázókról, vagy a pályázók által ajánlott árakról, azaz a meghívásos, zárt pályázatoknál.

Az egyik legmegdöbbentőbb eredmény, hogy az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések szinte minden vizsgált szempontból (verseny hiánya, átláthatatlanság) kockázatosabbnak tűntek azoknál, amikben nem volt eu-s pénz.

Sőt az EU-s projektek esetében a korrupciós veszélyeztetettség jobban nőtt 2009 és 2015 között, mint azoknál a projekteknél, amelyek nem támaszkodtak EU-s forrásokra. 

A kutatók külön megvizsgálták azokat a közbeszerzéseket, amiken Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozó cégek indultak. Összesen 66 céget soroltak hozzájuk, ez lett az MGTS-csoport.

441 esetben azonosítottak a csoporthoz köthető vállalatokat. A legtöbbször Simicska cégei nyertek 2009-2015 között, de aztán ez a szám 2015-ben visszaesett, abban az évben már Tiborcz cégei szerepeltek a legsikeresebben, és részesedtek leggyakrabban a magyar közbeszerzésekből az MGTS csoporton belül.

(A teljes kutatást itt lehet elolvasni.)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.