Török Gábor: Ha fideszes tanácsadó lennék, jobban aggódnék 2018-ért, mint ők

politika
2016 március 20., 11:38
photo_camera

Nagyinterjút adott a Magyar Nemzetnek az egyrésztmásrésztológia vezető hazai alakja, Török Gábor. A Veszprém megyei otthonában, idilli családi körülmények között zajlott beszélgetésen lényegesen határozottabb arcát mutatta, mint a Facebookon szokta.

Török leszámol például azzal az időről időre felröppenő népszerű mémmel, hogy a Fideszben egyszercsak eljön majd a “normális fordulat”, Orbán Viktor észhez tér, és Varga Mihályok meg Pokorni Zoltánok söprik el a Gucci-táskák és földpályázatok mögé elbarikádozott újfideszes elitet.

"- Nem látja esélyét, hogy a Fideszen belül érdemi változás történjen?
- Nem. A Fidesz vagy így lesz sikeres évekig, vagy így megy neki a falnak."

Török szerint elképzelhető, hogy lesznek, akik dezertálnak, de "Orbán Viktor a semmiből olyan centrális erőteret hozott létre, amilyenre demokratikus keretek között nincs példa", és "nincs az a Lázár János vagy Rogán Antal, aki ennek keresztbe tudna feküdni". És ez a rendszer most már így is marad, még akkor is, ha Török szerint "káros lehet számukra, hogy teljesen lecserélődött a társadalomban a Fideszről alkotott kép." Mert míg az első Orbán-kormány alatt 

  • Szájer József, 
  • Kövér László, 
  • Áder János 

jelentette a Fideszt a nyilvánosság előtt Orbánon kívül, addig most már 

  • Habony Árpád, 
  • Németh Szilárd, 
  • Andy Vajna 
  • és Rogán Cecília (Török őket hozza fel példának.)

Fontos, és a kormányzati kommunikációval alapvetően szembemenő állítása a politológusnak az is, hogy

"nekünk nem feltétlenül stabil kormányzásra van szükségünk, hanem jóra."

A kormánypropganadában ez a két jelző általában szinonimaként szerepel, és az emberek nagy részre hajlamos is egyetérteni ezzel. Pedig Török szerint:

“A jó kormányzásnak hosszú távon feltétele, hogy legyenek politikai ellenakaratok.( …) Én ennyi év stabil kormányzás után jobban örülnék, ha ezeknek a bizonyos politikai ellenakaratoknak nagyobb súlyuk lenne.”

Az újfideszesekről azt mondja, “ameddig Orbán megnyeri a választásokat, és el tudja osztani a zsákmányt, addig mögötte lesznek”, akkor viszont gond lesz, ha a rendszer meginog. Ezért is jelentette be Orbán már jó korán, hogy 2018-ban is ő indul a miniszterelnökségért.

A fideszes másodvonal ügyében a politolólogus azt is elmondja, a Fidesz úgy működik, 

mint a bolsevik párt.

"A Fideszben nincsenek trónörökösök, csak trónörökösjelöltek. Ezt láttuk a Lázár–Navracsics-, majd a Lázár–Rogán-versenyeztetésben. Hasonlóan ment ez más pártoknál, például a bolsevikoknál is. Úgy tudnak igazán párthűvé tenni valakit, ha olyan területekre vezénylik, amelyek a legkellemetlenebbek számára. Ha ott is helytállnak, akkor bizonyított elvtárs lesz belőlük."

Török szerint a 2018-as választások egyáltalán nem lefutottak.

"Nézzük csak meg az időközi választások eredményeit. Ma már ott tartunk, hogy a nem fideszes választótábor nagyobb lett, mint a fideszes. Ha fideszes tanácsadó lennék, jobban aggódnék 2018-ért, mint ők. Ugye nehezen tudjuk elképzelni a mondjuk 98 mandátumot szerző, vagyis a választást megnyerő, de többséget nem szerző Fidesz élén álló Orbán Viktorról, hogy a Jobbikkal vagy az MSZP-vel egyezkedik?"

A legfőbb politikai eszköz pedig a végveszéllyel való fenyegetés, "amit Orbán Viktor elmondott március 15-én, az már háborús helyzetet idézett, ami után az ember nehezen megy ki a házából". Török az orbáni fenyegetést "zombiapokalipszissel" való fenyegetésnek írja le, ez a szófordulat, a migránsok zombiként emlegetése később többször is újra előkerül az interjúban.

"Végveszélyben valóban nem foglalkozunk mondjuk az oktatás helyzetével, mert amikor menekülni kell a zombik elől, letapossuk a paradicsomot. De ha nincsenek zombik, akkor kimegyünk megnézni, hogy áll a vetemény."

Ami egyébként nem túl szerencsés. A szövegből persze érthető, hogy Török azért beszél így a migránsválságról, hogy a kormány kommunikációját érzékeltesse (erre utalt azóta a Facebookon is) - csak éppen a magyar társadalom elég jelentős része az ironikus értelmiségi csavar nélkül, mindenféle túlzás nélkül úgy gondol ezekre az emberekre, mintha zombik lennének. És nem kell ahhoz safespace-hívőnek lenni, hogy tudjuk, ez a fajta dehumanizálás nagyon veszélyes - éppen erről, Orbán Viktor parazitázásáról írt Magyari Péter.

A legérdekesebb felvetés pedig csak egy mondatban szerepel.

“A háborús retorika azonban annyira szembe fog menni a valósággal, hogy a racionalitás látszata már nem lesz fenntartható. Kivéve persze, ha Orbán Viktor tud valamit a migrációs válság folytatásáról, amit mi nem.”

Ez utóbbi nagyon fontos. Török ezt nem fejti ki, vagyis a továbbgondolást már csak mi tesszük hozzá, de

honnan tudhatna valamit Orbán a folytatásról, amit mi nem?

Csak felvetés szintjén: a menekülthullám növeléséért Ororszország is jelentős mértékben felelős. Erről beszélt Donald Tusk is, a NATO-erők európai főparancsnoka szerint pedig Oroszország a menekülteket fegyverként veti be Európa destabilizálására. Akik most ugyan kivonultak Szíriából, de továbbra is meghatározó szereplők ott. Orbán pedig közeli kapcsolatban van Vlagyimir Putyinnal, aki tavaly Budapesten járt, idén pedig Orbán épp egy fontos migráció-témájú brüsszeli csúcs előtt utazott Moszkvába. Biztosan persze nem tudhatjuk, de mindezek alapján egy felvetést bőven megér, hogy Orbán tudhat olyasmikről, amikről a szélesebb nyilvánosság nem.

Még egy idézet a végére:

"- Mi lehet akkor az Orbán-rendszer kifutása?
- Nem lehet más a vége, mint a bukás."

A teljes interjút, amiből kiderül az is, mit változtatna meg Török a modern magyar történelemben, itt lehet elolvasni. Ja, és szerepel benne egy finomság is, amikor a megtépázott Simicska-médiabirodalom ékköve kérdez arról, hogy "Kinek ártott inkább a szakítás? Mennyire gyengült meg ettől valójában Orbán Viktor?" Bónusz érdekesség: bár Törököt rendszeresen meg szokták találni azzal, hogy a Jobbikkal haverkodik, illetve Simicska Lajos maga is a Jobbikkal haverkodik az utóbbi időben, a párt gyakorlatilag egyáltalán nem kerül szóba az interjúban.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.