Kedden délelőtt Brüsszelben két helyen is több tucatnyi halottat követelő terrortámadást hajtottak végre. A jelek szerint a merénylőknek köze volt a november 13-i párizsi terrortámadásokhoz is, és a brüsszeli robbantásokat is az ISIS válla lta magára. Az már most látszik, hogy a brüsszeli merényleteket is komoly tervezés előzte meg, a belga hatóságok pedig nagyot hibáztak.

A legnagyobb gond, hogy a világ titkosszolgálatai évek óta tudják, hogy Belgium terrorfenyegetettségi szintje iszonyatosan magas, mégsem léptek időben.

A párizsi terrortámadások után összeszedtük, milyen jelek utaltak Franciaország fenyegetettségére, most pedig összeszedjük, miért tökéletes terep Belgium egy terrormerénylethez.

1. Belgium nagyon értékes célpont

Belgium fővárosa, Brüsszel az Európai Unió szíve is. Európa egyik legjelentősebb nagyvárosa az EU legfőbb intézményei mellett tele van olyan európai szimbólumokkal, mint az Atomium, a Manneken Pis, a Királyi Palota vagy a Grand-Place épületei. Egy Brüsszel ellen irányuló támadás ezért ugyanazt az érzetet kelti az európaiakban, mint a párizsi merénylet:

azt, hogy egész Európát megtámadták.

Brüsszel mellett kiemelt terroristacélpont lehet a kontinens második legnagyobb kikötője, Antwerpen is. Az itteni dokkokban egy kis fennakadásnak is világszerte érezhető következményei lennének. Pont ezért kedden a reptéri robbantások után először az antwerpeni kikötő őrizetét erősítették meg a belga hatóságok.

Füst száll fel a Maalbeek metróállomásról Brüsszelben (AFP / Belga / Seppe KNAPEN / Belgium OUT)

Brüsszel és Antwerpen mellett pedig olyan európai jelentőségű turistavárosok vannak Belgiumban, mint Bruges vagy Gent. Ráadásul Belgium területe a középkor óta központi része az európai közlekedési hálózatnak, így ma is fontos utak, autópályák, vasútvonalat, hajózási útvonalak és légifolyosók húzódnak az országban.

2. Széthullófélben a belga társadalom

Belgiumnak ugyan nem volt különösebben jelentős gyarmatbirodalma (csak Belga Kongó és Ruanda-Urundi volt hosszabb ideig az ellenőrzésük alatt), de ettől függetlenül a XX. századi bevándorlási hullámokban ugyanúgy érkeztek Belgiumba észak-afrikaiak és közel-keletiek, mint Franciaországba. Mivel Belgium jelentős részében franciául beszélnek, a francia gyarmatokról érkező bevándorlók közül sokan Belgiumban telepedtek le, a belga ipar pedig ugyanúgy fel tudta szívni az olcsó munkaerőt, mint a francia.

Az integráció kudarcai ezért ugyanolyan problémákhoz vezettek Belgiumban is, mint Franciaországban. A bevándorlók gyerekei és unokái itt is fokozatosan kiszorultak a munkaerőpiacról, és itt is a nagyvárosok lecsúszott peremkerületeiben kezdtek tömörülni.

A helyzetet pedig csak súlyosbította, hogy a belga állam a XX. század második felében még a franciánál is kevesebbet törődött a bevándorlók problémáival, hiszen épp Belgium széthullásával volt elfoglalva. Az ország francia nyelvű és flamand nyelvű része egymásnak is hátat fordított, nemhogy a bevándorlóknak.

A brüsszeli reptér a robbantások után (AFP PHOTO / JOHN THYS / AFP / JOHN THYS)

A belga társadalom több mint 100 éve oszloposodott szerkezetű, ami azt jelenti, hogy valamilyen vallási, nyelvi, ideológiai vagy etnikai törésvonal mentén csoportokra bomlik, ezek a csoportok pedig egymástól elkülönülve saját intézményeket alakítanak ki maguknak. A csoportok közötti érintkezés így egyre kisebb lesz. Belgiumban is ez ment végbe, a XX. század második felében érkező bevándorlóknak pedig már nem sok helye maradt ebben a struktúrában.

A kilátástalan helyzetben felnövő második és harmadik generációs bevándorlók körében pedig kapós eszme az iszlám radikalizmus. Ez így van a világon mindenhol, Belgiumban is.

A fiatalok elkeseredettége és kiközösítettsége pedig Belgiumot ismerő és könnyen behálózható embereket jelent a terrorszervezeteknek.

Az ezredforduló környékén már látszott, hogy Belgiumban nagyon nagy a baj az integrációval. 2001-ben brüsszeli származású terroristák ölték meg Ahmed Sah Maszúdot, Afganisztán legfontosabb tálibellenes politikai és katonai vezetőjét. A merénylő, Abdessatar Dahmane Brüsszel dzsihádista negyedében, a Molenbeekben került kapcsolatba terroristákkal. A World Trade Center elleni merénylet utáni napokban pedig több belga állampolgárt is őrizetbe vettek Molenbeekben, mert kapcsolatban álltak az al-Kaidával, és európai terrortámadásokat terveztek.

Aztán egyre több belgiumi születésű második és harmadik generációs bevándorló ment harcolni a Közel-Keletre: 2005-ben egy szintén brüsszeli születésű nő lett az első európai nő, aki öngyilkos merényletet követett el: Irakban robbantott fel egy amerikai konvojt.

2008-ban már olyan terroristahálózatot leplezett le a belga rendőrség, ami belga állampolgárokat szállított az al-Kaida kiképzőtáboraiba.

Most is Belgium az az állam, ami népességarányosan a legtöbb terroristát ontja magából Európában. 2012 és 2014 között 1 millió belgára 40 fő jutott, aki beállt valamilyen szíriai vagy iraki szunnita terrorszervezetbe. Ebben az összesítésben Dánia a második, de ott is csak 27 terrorista jut 1 millió lakosra.

Sebesült férfi a reptéren (MTI/AP/Grúz közszolgálati média/Ketevan Kardava)

3. A belga titkosszolgálat nem tud megfelelően védekezni

Félreértés ne essék, a belga titkosszolgálat az egyik legeredményesebb európai titkosszolgálat, és alapvetően az ország hatóságai is jól felszereltnek és képzettnek számítanak.

Viszont hosszú évek óta erejükön felül teljesítenek.

A belga terrorellenes hatóságok évek óta panaszkodnak arra, hogy nem kapnak elég pénzt, és hogy túl kevesen figyelnek túl sok potenciális terroristát. Ehhez képest viszont - ahogy az 1. pontban áll - rendkívül értékes célpontokat védenek.

A múlt hónapban el is fogadott a belga parlament egy több mint 200 millió eurós terrorellenes költségvetési csomagot, de ekkor már késő volt.

Molenbeek polgármestere pedig már januárban panaszkodott, hogy a helyi rendőrség év végéig sem tudja ellátni a feladatát, ha sürgősen nem kap több pénzt és több embert.

Ilyen feszített helyzetben a legkisebb hibának is súlyos következményei lehetnek. Kedden hibázott is a belga rendőrség, és egész Brüsszel megfizette az árát.

A belga belügyminiszter már pénteken, Salah Abdeslam elfogása után megemelte a terrorellenes készültséget, mert attól tartott, hogy az utolsó párizsi merénylő elfogása miatt brüsszeli terroristasejtek bosszút állhatnak. Az ISIS-nek óriási győzelem, hogy a megemelt készültség ellenére is fel tudtak robbantani 3 bombát kedden, ezek közül kettőt pedig Brüsszel egyik legszigorúbban őrzött részén, a reptéren.

Belga katona a Maalbeek állomáson a merénylet után (AFP / Cédric SIMON)

4. Az európai titkosszolgálatok hátat fordítottak Brüsszelnek

Bár másfél évtizede rengeteg jel utalt arra, hogy Brüsszel a legjelentősebb európai dzsihádistafészekké vált, az európai titkosszolgálatok magukra hagyták az alulfinanszírozott és létszámhiánnyal küzdő belga hatóságokat az egyre duzzadó problémával.

Sokáig úgy tűnt, hogy Brüsszellel nem is kell foglalkozni, hiszen a kétezres években Európában több terrormerénylet is volt, de egyik sem Belgiumban. 1981-től a brüsszeli zsidó múzeum elleni 2014-es terrortámadásig Belgiumban egyáltalán nem volt iszlamista terrormerénylet.

A brüsszeli problémákra igazán a 2015. november 13-i párizsi terrortámadások után terelődött a figyelem, mert kiderült, hogy a támadásokat Molenbeekből szervezték. Az európai média ráadásul a párizsi merénylet óta folyamatosan ostorozza a belga hatóságokat, a mesterségesen szított bűntudat pedig még frusztráltabbá tette a belga titkosszolgálatot.

Ehhez képest a belgák nem igazán kapnak lényegi segtítséget külföldről. Sven Mary, Salah Abdeslam ügyvédje pédául arról beszélt, hogy az ország jelentős része szerint a francia ügyészség is csak lekezelően ugráltatta a belga biztonsági erőket a párizsi merénylők utáni hajtóvadászatban.