Kiválóan sikerült a budapesti olimpiai logó, ki is elemeztük azonnal

sport
2016 április 14., 12:05

A mi logónk tényleg unortodox logó.

A világ begyöpösödött logótervezői abból a meghaladott liberális demokrata alapelvből szoktak kiindulni, hogy egy logó legyen markáns, első pillantásra felismerhető, egyértelmű vizuális jel. A mi logónk viszont büszkén toppant, és azt mondja, hogy legyen egyértelmű a Soros György transzvesztita unokaöccsének transzszexuális cigány fodrásza. Ennek megfelelően Magyarország egy zsizsegő pontocskákból és vesszőcskékből összerakott unortodox képrejtvénnyel pályázik az olimpiára.

 

A mi logónk szellemi elődei a színtévesztők teszteléséhez használt, színes pöttyökből számokat vagy betűket kirajzoló ábrák:


amivel ügyesen utalunk a magyar egészségügy büszke múltjára és virágzó jelenére.


Az élet legyőzhetetleségébe vetett hitet önti fizikai formába a képrejtvény befoglaló formája, az ugyanis egy tojást vagy - az olimpiai mozgalomhoz közelálló források szerint - Schmitt Pál legendásan teljesítő bal heréjét formázza.


A herén/tojáson belülre pillantva a zsizsegés lassacskán formát ölt, és a szemünk előtt áll össze értelmes képpé az ábra, ami nem más, mint egy szomorúan maga elé bámuló, egyszemű cerkófmajom.

Leginkább azokra a rengetegszer lefilmezett és fotózott japán majmokra hasonlít, akik télen a természetes hőforrások meleg vízében szoktak fürdőzni. Micsoda szellemes utalás a magyarok keleti gyökereire és a méltán világhírű pannon termálvízkincsre!

Joggal merülhet fel viszont a kérdés, hogy miért bús a majom. Hát azért, mert egy szeme van. Ez a logó MINDEN kérdésünkre választ ad.

A további figyelmes vizsgálat a logó újabb rétegeit hántja le. A majom pofarésze piros, az orra alatti bőr fehér, a lefelé görbülő szája meg zöld. Ugye nem is kell tovább elemeznem ezt a szimbólumot?

Mit tudunk a majmokról?

  1. gyorsak
  2. ügyesek
  3. erősek
  4. atlétikusak
  5. ahhoz képest, hogy állatok, feltűnően intelligensek
  6. szeretnek maszturbálni
  7. de még annál is jobban szeretnek lopni

Ugye, hogy képtelenség lett volna adekvátabb logóállatot találni?

A tervezők ugyanakkor azokra is gondoltak, akiknek valami okból esetleg nem áll össze értelmezhető ábrává a pontok és vesszőcskék gomolygása. Aki mostanában járt drága étteremben, gasztronómiai bemutatón vagy szakácsversenyen, egyből ráismerhet a látványra. Manapság ugyanis óriási gasztrodivat a fogásokat ezehatszázhetvenkét összevissza álló színes kis basz formájában elhelyezni a tányéron. Ezt a képzetet erősíti a logó tányérként is felfogható formája.

De nézzük csak meg jobban, hogy milyen színűek is ezek a baszocskák! Bizony, ezek nagyjából a Google-logó színei. Ilyet logót hányna egy töltöttkáposztához szokott, középvezetői szint fölött elhelyezkedő Google-alkalmazott a céges szusipartin. Van ennél nemzetközibb, ugyanakkor magyarabb jelenet? Nincsen.

A fentiek miatt a budapesti olimpia logója a legjobb, legkifejezőbb, legkorszerűbb, leginternetesebb, legnemzetibb és legkozmopolitább logó, amivel a választókorú magyar népesség életében találkozhatott.

Ha a pályázat csak harmadannyira ütős, mint a logó, már most nyugodtan behűthetjük a cseresznyepálinkát.

Az a szomorú tény, hogy a nép képi nevelésében azért vannak még feladatai a vizuálisan világszínvonalú kormányzatnak, mindennél világosabbá válik, ha megnézzük a közönségszavazást megnyerő logót:

igen, egy poshadt hagyma a halála előtti pillanatban a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat logójának képzeli magát, aztán kileheli a lelkét.

Most, hogy megvan a logónk, mindenki nyugodjon le és induljon gerelyt hajítani!

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.