Most már Szaúd-Arábia is az életéért kapálódzik
2016 január 25., 09:14
Az államkötvényeik eladásával zsarolják az amerikai törvényhozást a szaúdiak, hogy az ne vonja őket felelősségre 9/11-ért
"Szaúd-Arábia arra kényszerülhet, hogy eladja a 750 milliárd dollár értékű amerikai államkötvényeit és egyéb dollárban lévő vagyonát, mielőtt felmerülne, hogy azt lefoglalhatják az amerikaiak."
Ezzel üzenettel érkezett Washingtonba a szaúdi külügyminiszter, Abdel al-Dzsuber egy hónapja a New York Times szerint.
Azóta a Fehér Ház nyomást gyakorol a republikánusok vezette amerikai kongresszusra, hogy ne fogadják el a törvényt, ami lehetővé tenné a szaúdi állam felelősségre vonását a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények miatt.
A szenátus ugyanis egy olyan jogszabály elfogadását tervezi, ami lehetővé tenné a tizenöt évvel ezelőtti terrortámadás áldozatainak illetve azok családtagjainak, hogy bíróságon lépjenek fel a terrorizmust támogató országokkal szemben. Például bírósági végzésekkel lefoglalhatnák a feltételezett felelősök vagyonát.
Ez a lefoglalásos rész ijeszti meg leginkább a szaúdiakat, és ezért fenyegetőznek a pénzek kivonásával.
Eddig részleges immunitás védte a külföldi államokat az USA-ban az ellenük indított bírósági eljárásokkal szemben, a törvénytervezet viszont kivételt tenne az USA-ban elkövetett terrorizmus finanszírozása és támogatása esetében.
Ha a kongresszus két háza elfogadja a törvényt, és az elnök is aláírja, akkor az amerikai bíróságokon akár magánszemélyek is kártérítési pert indíthatnak a szaúdi állam ellen a szeptember 11-i támadások miatt.
A szaúdi királyi család a jelek szerint annyira aggódik emiatt, hogy egyértelművé tette: ha átmegy a törvény, de az elnök nem írja alá, akkor is megszabadulnak minden amerikai eszközüktől, megelőző jelleggel.
Hogy Szaúd-Arábiának pontosan mennyi amerikai államkötvénye van, az nem nyilvános. Nem is mindet birtokolják közvetlenül, valószínűleg százmilliárdos nagyságrendben karib-szigeteki entitásokon keresztül vásároltak amerikai adósságokat. Csak annyi tűnik biztosnak, hogy az olajkirályságnak 750 milliárd dolláros dollártartaléka van (ez egyébként más okokból, a bezuhant olajár és a háborúkra költött mérhetetlen pénzt miatt elég gyors ütemben apad).
Mindenesetre az amerikai államadósságon belül komoly rész az övék, a kínai és a japán (egyaránt 1,2-1,2 ezer milliárd dollár) tulajdon után ők a harmadik legnagyobb hitelezői az USA-nak.
Ha mindent eladnának hirtelen, az nem kis felfordulást okozna a pénz- és tőkepiacokon, valószínűleg még akkor is elszabadulna a pokol, ha egyébként valamivel olcsóbban lennének is vevők a szaúdiak kötvényeire, részvényeire.
Igaz, hogy ekkora eladást nem lenne könnyű gyakorlatban levezényelni, ebből a szempontból nem túl hiteles a fenyegetőzés. Ha ekkora mennyiséget borítanának a piacra, az könnyen lefagyna. Ha viszont előre kommunikált módon, kiválasztott vevőkkel szabadulnának meg a szaúdiak csomagban a dolláreszközeiktől, akkor elég nagy értékvesztést szenvednének el a vagyontömeg mérete miatt.
Ilyen piaci veszteséget valószínűleg nem szívesen nyelne le a királyság a mostani, nehéz helyzetében.
Hogy valójában mennyi köze volt a szaúdi államnak a szeptember 11-i terrortámadásokhoz, az máig nyitott kérdés. A támadás körüli összeesküvés-elméletek egyik visszatérő eleme, hogy számos vagyonos szaúdi állampolgárt a merénylet napján hazaengedtek magánrepülőiken az USA-ból.
Az amerikai kongresszusi vizsgálóbizottság – nem nyilvános, de a NYT által szemlézett – jelentésében az szerepel, hogy kizárható, hogy "magas rangú" szaúdi kormánytisztviselők, vagy a szaúdi kormány szervezetei aktív szerepet játszottak volna a merényletekben. A pontos szöveg viszont nyitva hagyja azt az értelmezést, hogy esetleg alacsonyabb rangú szaúdi kormánytisztviselők, pláne az USA-ban élő szaúdi állampolgárok segítették a támadást.
Visszatérve a törvényhez, hiába ellenzi azt erőteljesen Barack Obama és kormányzata (főleg egyébként azért, mert "rossz precedenst teremtene", más országok is elkezdhetnék felelőssé tenni az amerikai állampolgárokat az amerikai külpolitika lépései miatt), a jogszabály egészen kivételes módon kétpárti támogatást élvez. Például a demokrata Chuck Schumer és Al Franken, illetve a texasi republikánus John Cornyn és Ted Cruz is a támogatói között szerepel.
Miközben Szaúd-Arábia megkérdőjelezhetetlen szövetségese volt az USA-nak évtizedeken át, az utóbbi időben egyre több dolog terheli ezt a viszonyt. A szaúdi család nagyon rossz szemmel nézi, hogy az USA megállapodott fő térségbeli riválisával, Iránnal, az amerikai közvélemény pedig egyre kevésbé fogadja el kritikátlanul, hogy egy évszázadokkal ezelőtti emberi jogi felfogású monarchiával üzletelnek. (NYT)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.