A kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás bejelentése óta nyilvánvaló, hogy ha a népszavazás érvényes is lesz, és győznek a „nem” szavazatok, akkor se történhet jogi értelemben semmi.

Jelenleg egyetlen kvótakényszer van Magyarország számára, az 1294 ember befogadását írja elő jövő év októberéig, ám erre a népszavazás nem vonatkozik, ezt maga az igazságügyi miniszter ismerte el.

Újabb kötelező befogadásról pedig az Európai Tanács dönthetne, amelyet viszont nem kötnek a tagállami népszavazások.

Erről Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is világosan fogalmazott. Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő még júliusban megkérdezte, hogy az október 2-i népszavazás jogilag köti-e az EU-t, illetve az eredményből következhet-e az, hogy Magyarországnak nem kell teljesítenie bizonyos EU-s előírásokat.

Juncker augusztus 8-án küldött válaszának hivatalos magyar fordítása így szól:

"A jövőbeni európai parlamenti, tanácsi vagy bizottsági kezdeményezésekről vagy határozatokról valamely tagállamban tartott népszavazás eredménye mint olyan nem kötelező érvényű az uniós intézményekre nézve, és nem érintheti az adott tagállam uniós jog szerinti kötelezettségeit."

Vagyis Niedermüller mindkét kérdésére határozott nem a válasz. Ez egyébként logikus is, hiszen különben simán meg lehetne csinálni azt is, hogy Máltán egy népszavazással eltöröljék a Magyarországnak járó uniós támogatásokat.

Azt ígérik, hogy felülírják majd az uniós jogot

Ehhez képest az utóbbi hetekben sorra jelentették be fideszes politikusok, hogy ha a népszavazáson a magyarok elutasítják a kötelező kvótát, akkor a parlament törvényt hoz majd arról, hogy ne legyen kötelező kvóta, és akkor nem is lesz.

Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitára a Magyar Időknek például ezt mondta:

– Volna feladata az Országgyűlésnek, ha egy érvényes referendumon a nemek győznének?
– Ebben az esetben törvény rögzítené, hogy migránsok betelepítésére csak akkor kerülhet sor, ha az Országgyűlés ahhoz hozzájárul. Vagyis hiába próbálná az unió Magyarországot arra kötelezni, hogy hazánk emberek csoportjait vegye át például Olaszországból, Görögországból vagy akár Németországból, ez automatikusan nem történhetne meg. Csak akkor küldhetne ide migránsokat Brüsszel, ha ezt a magyar parlament is megszavazná. A jogszabály ráadásul három évig biztosan életben volna, tehát három évig mi dönthetnénk el, kikkel akarunk együtt élni. Az unió ez idő alatt senkit nem erőszakolhatna ránk, akit mi nem akarunk befogadni.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke pedig ezt mondta a Magyar Időknek egy hasonló kérdésre:

Az eredményes népszavazásból jogalkotási kötelezettség és kötöttség következik. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek rögzítenie kell: a bevándorlók kényszer-betelepítése Magyarországon az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehetséges.

Ha tényleg hoz ilyen törvényt az Országgyűlés, akkor az komoly kavarodást okozhat, mert egy EU-s jogalkotási feladatot utalna nemzeti hatáskörbe. Ilyen esetekben az Európai Bizottság az EU bíróságához fordulhat, ahol elrendelhetik a törvény visszavonását, és ha ezt a magyar parlament nem teszi meg, akkor naponta emelkedő pénzbüntetést vethetnek ki Magyarországra.

Ezt valójában a magyar kormány is tudja. Olyannyira tudja, hogy a magyar kormányzati munkát ismerő forrásunk szerint Völner Pál igazságügyi államtitkár személyesen nyugtatta meg az Európai Bizottság egyik emberét, hogy amit a Magyar Időknek mondott, az a kampány politikai túlzása, nem kell teljesen komolyan venni.

Azt persze nem tudhatjuk, hogy a magyar kormány a választókat hülyíti a törvény ígéretével, vagy a bizottságot hülyíti azzal, hogy azt mondják, csak a választókat hülyítik.

Van egy per, az tényleg számíthat

Magyarország az EU bíróságán megtámadta a kötelező áttelepítésről hozott eddigi egyetlen döntést, és azt akarja kimondatni a bírósággal, hogy ilyet a tanács nem írhat elő a tagállamoknak, mert a kötelező kvóta túlmegy az EU-s intézmények hatáskörén. Ha ebben a perben a magyar kormány győz, akkor valóban elérheti a magyar kormány, hogy ne legyen soha többet kötelező kvóta, és a már érvényben lévőt se kelljen betartani.

Ha viszont Magyarország veszt, akkor a népszavazástól függetlenül is előírhatnak további kvótákat, mert akkor helyesnek bizonyul a tanács vezetésének és a tagállamok többségének jogértelmezése, miszerint ez nem tagállami hatáskör. A bíróság várhatóan 2017 első felében határoz majd ebben az ügyben.

A szlovák elnökség kezében van a kvótajavalsat

Ezzel együtt is meglehetősen bizonytalan, hogy lesz-e még ezen az 1294 főn felül olyan menekült, akinek kötelező befogadását az EU tanácsa előírná Magyarországnak.

Tavasszal az Európai Bizottság készített egy javaslatot, ami alapján, ha egy tagállamban túl sok menekült torlódna fel, akkor kvóta alapján szét kellene osztani őket, és aki nem hajlandó befogadni, annak nagyon jelentős, 250 ezer eurós (közel 80 millió forintos) pénzbüntetést kellene fizetnie minden visszautasított menekült után.

Csakhogy a május elején beterjesztett javaslatot a holland elnökség nem vette a tanács napirendjére. Július óta Szlovákia a soros elnök, és a szlovák kormány azt tervezi, hogy az ősszel munkacsoporti vitára bocsátja a javaslatot, de minden bizonnyal arra törekednek majd, hogy ott puhítsák fel, ahol csak lehet, és még az sem kizárt, hogy el is vetik az egészet. Ez már csak azért reális forgatókönyv, mert Szlovákia csatlakozott Magyarországhoz a perben, amiben kimondatnák, hogy a befogadás tisztán nemzeti hatáskörbe tartozik.