Az Európai Unió történetéhez hozzátartoznak az elbukott népszavazások, az izlandi referendum azonban kényes pillanatban érte Brüsszelt. Mit jelenthet az EU jövőjére nézve ez az eredmény?
Pár százalékon múlt.
Szombaton döntenek az izlandiak, hogy újrakezdjék-e a 2013-ban megszakadt tárgyalásokat az EU-csatlakozásról. Az igeneket Trump is erősíti, a nemmel szavazók a szuverenitást féltik. Az eredményben csak az a biztos, hogy szoros lesz.
A Nemzeti Választási Bizottság nem engedélyezte, hogy erről népszavazás legyen.
Miniszterként első interjúját adta a volt politikai elemző. Azt mondta, több ezer milliárd forint vándorolt titkos kormányhatározatokkal „magánzsebekbe”. Szó volt Sulyok Tamás eltávolításáról, Orbán és Rogán esetleges feljelentéséről, illetve a Tisza-frakció megosztottságáról is.
A korrupcióellenes ügyésszéget sem sikerült feltámasztani.
A három nap alatt a nők meggondolhatták magukat.
2050 után nem mehetett volna 10 millió fölé a lakosságszám.
Az előrejelzés szerint a többségnek fontosabb a gazdasági stabilitás és az EU-hoz fűződő kapcsolat.
A népszavazást egy szélsőjobbos párt kezdeményezte.
Nem minden lakás alkalmas az átminősítésre, de meglepően sok panzió és közösségi szálláshelye engedélyeztek a kerületben, mióta népszavazással lehetetlenítették el az airbnb-zést.
De már jövőre szeretnék aláírni a csatlakozási szerződést.
A közvélemény-kutatók szerint a „nemmel” szavazók közül sokan inkább a Giorgia Meloni kormányával szembeni elégedetlenségüket kívánják kifejezni.
Az új alaptörvény 22 nap alatt készült el, és bőven tartalmaz áthallásos rendelkezéseket.
A bevándorlók számának növekedését korlátoznák így.