Az olasz választók elutasították az igazságszolgáltatás átalakítását, amelyet Giorgia Meloni miniszterelnök szorgalmazott.
A kétnapos népszavazáson a választók 54,63 százaléka „nemmel” szavazott az igazságszolgáltatás átszervezésére irányuló reformokra, míg igennel a választók 45,37 százaléka szavazott.
Az olasz belügyminisztérium adatai szerint a részvételi arány rekordmagas, 58,5 százalék volt, ami ellentmondott azoknak az előrejelzéseknek, amelyek alacsony részvételt valószínűsítettek.
Bár a reformok jellege – amelyek az Olaszország posztfasiszta alkotmányának módosítását igényelték volna – technikai és összetett volt, a népszavazási kampányt nagyrészt Meloni és miniszterei igazságszolgáltatással szembeni, felkorbácsoló retorikája töltötte ki. A közvélemény-kutatók a szavazást megelőzően azt mondták, hogy a „nemmel” szavazók közül sokan várhatóan inkább Meloni kormányával szembeni elégedetlenségüket kívánják kifejezni, semmint hogy a rendkívül technikai jellegű reform tartalmával érdemben foglalkoznának.
A népszavazás azt javasolta, hogy válasszák szét a bírák és az ügyészek pályáját, valamint osszák két részre a bírák önigazgató testületét, amelynek tagjait nem választással, hanem sorsolással jelölnék ki. A kormány szerint a változtatásokra azért lett volna szükség, hogy az igazságszolgáltatás nagyobb elszámoltathatósággal tartozzon a hibáiért, és hogy megakadályozzák a politikai motivációjú csoportokat abban, hogy a legfontosabb pozíciókat ellenőrzésük alá vonják.
A kormány saját elismerése szerint a változtatások nem kezelték volna azt a fő problémát, hogy Olaszországban hírhedten lassú az igazságszolgáltatási rendszer.
Az olasz politikusok egyébként számos alkalommal próbálták már módosítani az alkotmány egyes elemeit, de szinte mindig kudarcot vallottak. (Reuters)