Matolcsyék ugyanazokkal újíttatják fel az Eiffel Palace-t, akiktől másfélszeres áron megvették
2016 március 13., 12:25
Ahogy elköltötték a budapesti olimpiai első hétmilliárdját, azt bizonyítja, hogy most kéne abbahagyni az egészet
Ha a 2024-es olimpiai pályázat lebonyolítóin múlna, az adófizetőknek az égvilágon semmi fogalmuk sem lenne arról, hogy mennyit és miért költöttek eddig arra, hogy Budapest legyen a házigazda.
Minden olimpiát körülleng a korrupció, átláthatatlanul és sokkal több pénzt költenek a játékokra, mint azt előzetesen tervezték, súlyosan eladósítva a házigazdát. Ahhoz képest, hogy a pályázatról csak jövő szeptemberben döntenek, a magyar szervezők már elköltöttek legalább hétmilliárd forintot, de alsó hangon is 19 milliárd forintba kerül majd csak az, hogy pályázunk.
Ahogy elköltötték az első milliárdokat, az semmi biztatót nem jelent a jövőre nézve. Kezdődött azzal, hogy magát az 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt sem akarták nyilvánosságra hozni. A fővárosi közgyűlés tagjai is csak egy százoldalas, nagyon optimista vezetői összefoglaló alapján döntöttek arról, hogy Budapest vágjon bele a pályázatba.
Hosszú ideig ködösítettek a tanulmányról, pedig az adatvédelmi hivatal szerint az egyételműen közérdekű adat. Miután a sajtóban elkezdett kiszivárogni, majd az Átlátszó kirakta az egészet, a Magyar Olimpia Bizottság nyilvánosságra hozta a teljes tanulmányt. Eddigre már Budapest és a MOB benyújtotta a szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a 2024-es pályázatra.
Mindezt úgy, hogy valójában a szélesebb közvéleménynek esélye sem volt véleményt nyilvánítani a magyar költségvetés következő évtizedét meghatározó projektről.
Az emberek hülyék ahhoz, hogy szavazzanak róla
Arra a tanulmány is kitér, hogy az olimpia megrendezéséről kiírt népszavazás kockázatot jelenthet, ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem is szereti azt.
„Az olimpiai játékok megrendezésével kapcsolatban a NOB számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy a rendezésnek megvan-e a társadalmi támogatottsága és léteznek-e olyan jogi eszközök, amelyek igénybevételével a társadalom a rendezést megakadályozhatja. Magyarországon jelenleg nincsen olyan jogszabályi előírás, amely az olimpiai játékok vonatkozásában kötelezővé tenné népszavazás megtartását.”
Tarlós István főpolgármester politikai demagógiának nevezte, hogy népszavazáson kellene megkédezni az embereket, hiszen a népképviseleti köztestületeket, így az olimpiai pályázatról döntő Fővárosi Közgyűlést is éppen azért választották meg, hogy döntéseket hozzanak. Ráadásul szerinte az emberek azért sem hozhatnának felelős döntést, mert kevés a megfelelő információjuk az olimpia megrendezéséről.
Ami igaz, hiszen nem volt kitől információt kapniuk. De nemcsak Tarlós, hanem Lázár János kancelláriaminiszter is azzal érvelt a népszavazás ellen, hogy „nem szoktak népszavazást rendezni erről, hiszen rendelkezünk az ország vezetéséhez szükséges felhatalmazással”.
Utólag adja magát, hogy a migránsok miért esnek más megítélés alá, illetve a Tudta-e kampányra elköltött pénzből vajon mennyire lehetett volna felvilágosítani az embereket az olimpia rendezésének előnyeiről és hátrányairól. Hamburgban kiírtak népszavazást, ott - kicsit jobb gzadasági háttérrel - például nem akarták vállalni az ezzel járó kiadásokat, és visszaléptek. Amivel a mi esélyeinket javították a rendezésre és az eladósodásra.
Orbán Viktor a MOB-nál járva valami politika felett lebegő dolognak nevezte a sportot, ami fontosabb bármely pártérdeknél, ezzel hesegetve el a népszavazás kérdését ebben az ügyben.
A népszavazás elmaradása azért is káros, mert ha lenne lehetősége az embereknek dönteniük arról, hogy akarják-e az olimpiát, aligha lehetne megtenni azt, hogy a pályázat lebonyolítására alapított cég alapból semmiféle információt nem ad ki a működéséről, a rábízott milliárdok felhasználásáról.
A Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t felesben hozta létre a fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság. Ők alkotják a csapatot:
A pénzt az állam biztosítja a működésére, és elég gavallér. Idén 9,5 milliárd forintból gazdálkodhatnak, és jövőre is jut ennyi.
De azt nem nagyon szeretik elárulni, hogy ez a pénz mire megy, és ezt már az elején siettek tisztázni. Áprilisban rendezték meg a Helló, Budapest 2024 fesztivált. ahol a vetélytársainkhoz képest később elkészült olimpiai pályázati logót ünnepelhették a résztvevők.
Az Átlátszó megpróbálta megtudni, hogy mennyit költöttek a rendezvényre. A Budapest 2024 egy hónappal később válaszolt. Azt írták, hogy az adatokat összeállították, de 25 ezer forintot kérnek azok kiadásáért. Ami vagy azt mutatja, hogy emberfeletti munka lehetett összeszedni a saját rendezvényük költségeit, vagy egyszerűen csak megpróbálták elriasztani az érdeklődő újságírót. És ez tényleg csak egyetlen, viszonylag kicsi rendezvényre, nem az esetleges győzelem utáni sok százmilliárdra vonatkozó kérdés.
A lap az adatvédelmi hivatalhoz fordult, ahol kimondták: „a Budapest 2024 Zrt. köteles költségtérítés felszámolása nélkül kiadni az általunk kért közérdekű adatokat”.
Ugyanígy járt a Népszabadság is. A lap a Budapest 2024 addig megkötött szerződéseire lett volna kiváncsi. Tőlük a nonprofit cég 110 ezer forintot kért az adatokért.
A Népszabadság is az adatvédelmi hivatalhoz fordult, megint csak az lett a mondás, hogy a Budapest 2024-re vonatkozó adatok közérdekűek, és azokat ingyen ki kell adni. De ennek a határozatnak is csak részben tettek eleget, hiszen a szerződéseit és működési adatait a cég nem teszi ki a honlapjára.
A Népszabadságnak kényszerűségből megküldött adatokból és az általunk átnézett közbeszerzési értesítőkből a következők derülnek ki:
1.
A legnagyobb tétel eddig szakmai tanácsokra ment. Erre a másfél éves munkára márciusban eredetileg 5,1 milliárd forintot szántak, de azóta már megemelték további 607 millió forinttal. A pénz a Pricewaterhouse Coopershez, a lausanne-i székhelyű Event Knowledge Services SA-hoz és a londoni kommunikációs ügynökséghez, az M-Integrated Solution Ltd-hez megy. (A Pricewaterhouse Coopers készítette és frissítette az olimpia megvalósíthatósági tanulmányt is, összesen 700 millió forintért. Az nincs benne ebben az 5,7 milliárdban.)
2.
A Budapest 2024 valóban a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben megvásárolt, igen elegáns irodaházba, az Eiffel Palace-ban költözik. A 128 négyzetméteres iroda bérleti díja 17,2 millió forint. Miközben kifizetnek 140 millió forintot a Kafex Ingatlanberuházó és Hasznosító Kft-nek is egy II. kerületi, Ganz utcai iroda és parkolók bérlésére.
3.
A Budapest 2024 munkavállalóinak száma folyamatosan emelkedik, és már most magasabb a tervezettnél. Ez egy, a bútorokra vonatkozó közbeszerzés módosításának indokolásából derül ki.
„A kellő gondossággal előkészített HR terv és az ezzel összefüggésben meghatározott bútorszükségletek ellenére, előre nem látható körülmények bekövetkezésére tekintettel a Vevő feladatai és munkaterhe időközben jelentősen megnövekedett, erre figyelemmel a személyi állomány azonnali bővítése vált szükségessé.
A 2016. április 15. napján érvényes munkavállalói terv alapján a munkavállalói létszám 43 fő volt, míg jelenleg 51 fő részére szükséges bútorokat beszerezni, ami 8 fős növekményt jelent.”
4.
A legviccesebb tétel a nyilvános működést ennyire kerülő cégtől az a 900 millió forint, amit
társadalmi párbeszédre költenek.
A két győztes cég a Media Insight Médiaügynökség Kft. és a Ferencváros labdarúgócsapata vezérigazgatójának, Orosz Pálnak a cége, a Humán Telex Reklám Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Eddig ilyen tételek voltak ebben:
- „Budapest 2024-es pályázatának arculati elemeinek népszerűsítése a football Európa Bajnokság nyilvános kitelepülésein” - 18,3 millió forint
- „Budapest 2024-es pályázatának népszerűsítése a sportesemények támogatásával és sporteseményeken történő kitelepülések által” - 1,5 millió forint
- „Olimpia Napja program koncepciójának kialakítása, a program előkészítése és teljes körű lebonyolítása” - 96 millió forint
- „Mobil látogatóközpont tervezése, előkészítése és gyártása” - 35,7 millió forint
5.
Az irodát fel kellett szerelni bútorokkal, informatikai, telekommunikációs eszközökkel, szervert kellett bérelni, vírusírtó beszerezni és eszközt kellett bérelni „vizuáltechnikai és video konferencia környezet kialakításához”. Erre eddig összesen 18+18+14+13,5+13+18, vagyis 94,5 millió forint ment el.
6.
Cégjogi tanácsadásra százmillió forinttal szerződtek a Siegler Ügyvédi Iroda/Weil, Gotsal& Manges LLP-vel. A ZDA Zoboki Építésziroda Kft. is kapott 17,4 milliót, valamint a Habony Árpád üzelttársának tulajdonában lévő Médianéző Kft is kap 7,6 milliót sajtófigyelésért és elemzésért.
Ez a körülbelül hétmilliárd forint még nem a teljes összeg. A Magyar Olimpia Bizottság költései például nincsenek benne. A MOB tavaly decemberben a kormányzat által is annyira kedvelt Network 360 Reklámügynökség Kft-t és az Affiliate Network Kft-t, Csetényi Csaba cégeit bízta meg az „olimpiai eseményekhez kapcsolódó médiakampány tervezése, szervezése és lebonyolítása, ennek körében jubileumi rendezvények és médiakampány megszervezése, valamint lebonyolítása" feladattal, 360 millió forintért.
És számos ingatlanberuházás már az olimpiát szolgálja, amik megépülnek anélkül is, hogy megkapjauk-e az olimpiát vagy sem. Ilyen például a Dagály helyén épülő úszópalota, ami nem 25 milliárdba kerül majd, hanem valahol 90 milliárd körül lesz a teljes költség. A kivitelező Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége.
Az olimpia közvetlen becsült költsége 774 milliárd forint, de ennél biztosan több lesz. Ha a szükséges nagy infrastrukutrális beruházásokat is idevesszük, akkor 2700-2800 milliárd lehet a vége.
A magyar pályázat készítői pedig semmit sem tesznek azért, hogy azt lehessen gondolni, nálunk tiszteségessen és takarékosan költik el majd az erre fordított állami támogatást.
Orbán Viktor rátenné-e a vagyonát?
Erősen hasonlít a mostani helyzet ahhoz, ahogy Magyarország bevállalta a világkiállítás megrendezését 25 éve. Akkor Orbán Viktor felállt a parlamentben és Kornai Jánosra hivatkozva azt mondta:
"Azok a kormányzati tisztségviselők, bizottsági tagok, minisztériumi biztosok, akik az előterjesztésért felelősséget vállalnak, ajánlják fel jelzálogként személyes vagyonukat: öröklakásukat, nyaralójukat, autójukat, műtárgyaikat. Maguk döntsék el, hogy személyes tulajdonukból mit vonnak ki a jelzálogként felajánlott vagyon alól, de legyen nyilvánvaló, hogy amit felajánlanak, az valóban sokat jelent a számukra. Nem a várható befektetéshez képest legyen nagy ez az érték, hisz annak nyilvánvalóan csupán csekély töredéke lehet, de foglalja magában az előterjesztető személyek eddig végzett munkája gyümölcsének számottevő részét. A világkiállításról szóló törvény helyezze kilátásba azok bőkezű megjutalmazását, akik a javaslatot készítették, feltéve, hogy a kiállítás az ígért eredménnyel jár. Ugyanez a törvény írja elő a jelzálog maradéktalan érvényesítését, amennyiben a kiállítás anyagi kudarccal végződik. Előre biztosítani kell az alkalmas szükséglakásokat, ahová az előterjesztés készítői kudarc esetén átköltözhetnek."
Megkérdeztük Orbán Viktor sajtótitkárát, Havasi Bertalant hogy most az olimpia esetében támogatna-e egy ilyen javaslatot a miniszterelnök. A kérdést még májusban küldtük el, majd többször elküldtük újra, de választ azóta sem kaptunk.
Akkor Orbán Viktor azt is mondta:
"ne képzelje azt a közvéleményben senki, hogy itt azok fognak igazán jól járni, akik a piacon a vásárlók kegyeiért megküzdve tudják eladni portékájukat! Nekik is csurranhat-cseppenhet valami, de az igazi nagy falatokért nem a piacon kell majd megküzdeni, hanem a fehér asztal mellett vagy zegzugos kormányhivatalokban."
Hogy mi a garancia arra, hogy ez másként fog működni, arra sem kaptunk választ.
Végül, a világkiállítást annak idején politikai kérdésnek tekintette Orbán Viktor, azzal az indokkal, hogy "mi más volna egyébként, ha nem politikai kérdés, egy olyan nagy rendezvény finanszírozása, amely nemcsak hogy közpénzekre tart igényt, de a teljes megvalósítási tervre is állami garanciavállalás szükséges."
Arra sem kaptunk választ, hogy ez alapján politikai kérdésnek tekinti-e Orbán Viktor az olimpia megrendezését.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.