Ideges vezetők fegyverkezéssel keresik a kiutat Pozsonyban
2016 szeptember 16., 04:23
Orbán egy másik mozit nézett Pozsonyban
- Orbán Viktor akár ünnepelhetné is magát a pozsonyi csúcs után, mert a külső határok védelméről, és a menekülthullám feltartóztatásáról határoztak.
- Ehelyett úgy tesz, mintha minden maradt volna a régiben.
- Orbán most simán mondhatná, hogy „na, ugye”, de nem mondja, mert a népszavazás körüli mozgósítás fontosabb neki. Ezért úgy tesz, mintha nem tudná, hogy miről határoztak pénteken Pozsonyban.
Pozsonyban találkoztak az EU országainak vezetői pénteken, és reggeltől estig arról beszélgettek, hogyan szedjék össze magukat. Először tanácskoztak úgy, hogy a brit miniszterelnököt nem hívták meg. Egy nagyon fontos tagállam elvesztése, az EU-ellenes pártok megerősödése, a menekültválság, a magas munkanélküliség és egy csomó belső vita miatt bőven volt miről egyeztetni.
A kvótakérdés ugyan csak Magyarországon kardinális ügy, de általában a migráció máshol is fontos, és a pozsonyi csúcs zárónyilatkozatában is hangsúlyos téma lett.
Mintha egy másik mozit nézett volna
Orbán Viktor a találkozó után azt mondta, hogy
sajnos nem történt változás,
maradt az unió önsorsrontó és naiv politikája, mert „most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról”.
A zárónyilatkozat azonban egyáltalán nem szól a migránsok szétosztásáról. Az viszont szó szerint benne van, hogy:
- Soha többet nem engedhetjük meg a tavalyi ellenőrizetlen hullám megismétlődését, és tovább kell csökkenteni a szabálytalanul érkező migránsok létszámát.
- Biztosítani kell a schengeni külső határok teljes ellenőrzését.
Tehát, ha igaz is, amit Orbán mondott, hogy keveset beszéltek a migránsok megállításáról, ettől még dönteni azért döntöttek róla. Migránsügyben a magyar kormánnyal teljesen egyetértő lengyel miniszterelnök például kifejezetten elégedett volt a csúcs menekültes részével. Beata Szydlo ezt mondta:
„Egyetértés volt abban, hogy változtatni kell az eddigi európai migrációs politikán. (…) A jelenlévő európai politikusok elismerték, hogy a migrációs politika eddigi modellje nem vált be.”
Robert Fico szlovák miniszterelnök is látta a változást: „Sikeres volt a pozsonyi csúcstalálkozó abban a tekintetben, hogy sikerült megegyezni abban, hogy abszolút mértékben összpontosítani kell a külső határok védelmére”.
Donald Tusk, a tanács elnöke pedig ezt mondta: „Az emberek biztosak akarnak lenni abban, hogy képesek vagyunk megújítani a határok védelmét”.
Ehhez képest Orbán ugyanerről:
„Ma nem változtatták meg a bevándorláspolitikát. Sőt, továbbra is a korábbi önsorsrontó és naiv bevándorláspolitika uralkodik.”
Elég nyilvánvaló, hogy nem lehet egyszerre igaza Orbánnak és a többieknek, és a záródokumentumból fent idézett pontok inkább arra utalnak, hogy nem a magyar kormányfő az, aki kibontotta az igazság minden szeletét.
Minden arra utal, hogy nem lesz több kvóta
Kvótaügyben Orbán szerint mindenképpen szükség lesz a magyar népszavazásra, azonban a záródokumentumban van egy erős utalás arra, hogy a tanácsban ezentúl nem akarnak olyan eszközökkel élni, amelyekben nincs teljes konszenzus:
„Elköteleztük magunkat, hogy közös megoldásokat keressünk azokban az ügyekben is, amelyekben megosztottak vagyunk” – áll a szövegben. Ez alapján nem valószínű, hogy a közeljövőben megismétlődhet az a tavaly szeptemberi helyzet, amikor több tagállam, köztük Magyarország ellenszavazata ellenére is átnyomta a belügyminiszterek tanácsa az eddigi egyetlen olyan kvótadöntést, ami kötelező Magyarországra nézve.
Angela Merkel német kancellár a menekültek befogadásáról szóló vitáról pedig ezt mondta a csúcs után:
„Ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.”
Ez is világos utalás arra, hogy nem erőltetik tovább a hatalmas magyar és lengyel ellenállást kiváltó kötelező kvótát.
Orbán egyébként nem is azt kifogásolta a csúcs után, hogy újabb kvótákat akartak volna a többiek, hanem azon méltatlankodott, hogy a görögök nem tesznek eleget a menekültek megállításáért, és a németek nem hajlandóak megmondani, hogy maximum hány embert fogadnak be.
Orbán simán ünnepelhetné magát, hogy mostanra az EU-s vezetők a határok keményebb védelmét, a menekültek megállítását akarják, és ezzel lényegében átmentek a legfontosabb tavalyi javaslatai. Ehhez képest tovább támadja kollégáit, nehogy kiderüljön a magyarok számára, hogy egy értelmetlen népszavazásra vezényli őket két hét múlva.
Nem tökéletes, de szükséges
Pozsonyban a miniszterelnökök arra jutottak, hogy a következő fél évben majd kitalálják pontosan, hogy mit is kellene tenni, hogy az európai polgárok jobban bízzanak az EU-ban, és hogy egy hanyatló puha hatalom helyett egy erős szövetségnek nézzenek ki.
A zárónyilatkozatba meglehetősen önkritikus mondatok is kerültek, például ezek:
„Javítanunk kell a kommunikáción – a tagállamok között, az EU-s intézményekkel, de leginkább a polgárainkkal. Világosabbá kell tenni a döntéseinket. Tiszta és őszinte nyelvet kell használnunk. Figyelnünk kell a polgárok elvárásaira, és határozottan ki kell állni a leegyszerűsítő megoldásokat hirdető szélsőséges vagy populista politikai erőkkel szemben.”
A zárónyilatkozat így kezdődik:
„Habár egy ország a távozásról döntött, nekünk, maradóknak az EU-ra feltétlenül szükségünk van. Háborúk és mély megosztottság után az EU békét és demokráciát hozott kontinensünkre, és biztosította országaink virágzását. Sok ország az EU-n kívül legfeljebb törekszik ilyen eredményekre.”
És aztán ez is benne van:
„Az EU nem tökéletes, de a legjobb eszköz az előttünk álló új kihívások megoldására.”
A nyilatkozat bevezetője egyszerre vezeklés és bizonygatás, hogy sok rossz dolog történt ugyan, de ha nem lenne ez a problémás EU sem, akkor minden sokkal rosszabb lenne.
Terrorizmus, védelem, befektetések
A pozsonyi csúcson abban is megállapodtak, hogy Bulgária 200 embert, 50 járművet és 108 millió eurót kap határvédelemre. Ez a legkonkrétabb döntése a megbeszélésnek.
Nagy vonalakban megállapodtak a közös határőrizeti szerv megerősítéséről, a terrorizmus elleni küzdelem összehangolásáról, újabb gazdaságélénkítő befektetésekről és az európai közös katonapolitika megerősítéséről is. Mindezek részleteit azonban a következő csúcsokon dolgozzák csak ki.
A terv az, hogy az EU megalapításának 60. évfordulójára, vagyis jövő tavaszra zárják le a pénteken indított vitát, vagyis azt, hogy min kellene változtatni, hogy az EU népszerűbb és sikeresebb legyen.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.