Több mint 100 képviselővel növelve meg frakciója létszámát, a kormányzó Egységes Oroszország párt háromnegyedes többséget szerzett a vasárnapi választáson a 450 fős Állami Dumában, az orosz szövetségi parlament alsóházában.

A 343 képviselői mandátumhoz jutott Egységes Oroszországnak legutóbb 2007 és 2011 között volt alkotmányos döntésekre is feljogosító minősített parlamenti többsége; a frakció akkor 315 főből állt. A most véget ért parlamenti ciklusban a kormánypártnak 238 képviselője volt, ami 53 százalékos abszolút többségre volt elegendő.

A választásra idén 14 párt tudott országos listát állítani, de közülük csupán az a négy érte el ismét bejutáshoz és a frakcióalakításhoz szükséges 5 százalékos határt, amely az előző ciklusban is bejutott az alsóházba: az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának 42, a jobboldali populista Oroszország Liberális Demokrata Pártjának 39, az Igazságos Oroszországnak 23 képviselője lesz az új összetételű dumában. Ez ugyan mindhárom politikai erő esetében kevesebb, mint korábban, ám a többi 10 párt még az állami támogatáshoz szükséges 3 százalékos küszöböt sem érte el.

Mindhárom párt amúgy ellenzéke ugyan Putyinnak, de azért nem túl vehemens módon, általában remekül együttműködnek az Egységes Oroszország képviselőivel, ha úgy kívánja a haza. A kritikák szerint a kormánypárt annyira uralja a médiát és az intézményrendszereket, hogy más pártoknak igazából lehetősége sincs megerősödni.

Az egyéni választókörzetekben elért eredmények alapján a nacionalista Haza (Rogyina) pártnak és a Civil Platformnak is lesz egy-egy mandátuma, valamint egy függetlenként indult jelölt is bejutott a dumába. A választási részvétel csak 47,84 százalékos volt, szemben a 2011-es 60,2 százalékkal.

Ilkka Kanerva finn képviselő, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási missziójának különleges koordinátora kijelentette, hogy az idei választás átláthatóbb volt, mint az előzőek, ám a folyamatra még mindig a jogkorlátozások és a világos politikai választás hiányának árnyéka vetült.

"Az alapvető jogok törvényi korlátozása továbbra is problémát jelent. Ha Oroszország meg kíván felelni a demokratikus elkötelezettségeinek, akkor nagyobb teret kellene biztosítani a vitának és a civil elköteleződésnek" - mondta.

Kanerva szerint a választások szervezetten folytak le, igaz, a szavazatszámlálás során számos eljárási hiba történt.

Az EBESZ csaknem félezer emberével mintegy kétharmadát adta az összes nemzetközi megfigyelőnek. 10 nemzetközi szervezet és 63 ország összesen 774 fővel képviseltette magát ezúttal Oroszországban. Az EBESZ, eleget téve Kijev kérésének, nem küldött megfigyelőket az Ukrajnától több mint két éve elcsatolt Krím félszigetre.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke három körzettel kapcsolatban helyezte kilátásba, hogy azokban csalás miatt érvényteleníteni fogják a választási eredményeket. Elmondta, hogy a választások megfigyelésében az orosz pártok és szervezetek nevében 264 ezren vettek részt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hétfői kormányülésen kommentálta a választások utáni tennivalókat. A gazdasági és szociálpolitikai reform szükségességéről beszélt, de óvta a kabinetet attól, hogy sokkterápiát alkalmazzon.

utyin azt ígérte, hogy Oroszország kiegyensúlyozott, az együttműködésre törekvő és agresszivitástól mentes külpolitikát fog folytatni, ám szem előtt fogja tartani nemzeti érdekeit és szavatolni fogja védelmi képességeit.

Az elnök a választáson elért győzelmet a kormánypárt iránti bizalommal indokolta, azzal, hogy az emberek a nehéz helyzetben a stabilitást választották. Szavai szerint az eredmény egyúttal a választóknak a szankciókra és az ország megingatásának kívülről jött kísérletére adott válasz volt.

Az előző, 2011-es orosz parlamenti választásokon a nemzetközi megfigyelők szerint sorozatban követték el a választási csalásokat. A felháborodás a Szovjetunió összeomlása utáni időszak leghevesebb utcai tömegdemonstrációihoz vezetett Oroszországban. (MTI)