2002 óta gyakorlatilag minden választáson bedobta a mindenkori ellenzék a választási csalás gyanúját. A láncszavazástól az utaztatásig, a pörkölteztetéstől a lefizetett szegényekig, a láthatatlanná váló titkosügynöktintától a szavazatszámláló gyűrűjébe rejtett tollig mindenféle trükköt emlegettek. A Fideszt támogató sajtó 2002-ben és 2006-ban is ezerrel nyomta a csalásvádakat, de komolyabb visszaélést nem sikerült bizonyítani, néhány kisebb szabálytalanságot találtak csak.

Most akár unalmasan eseménytelen is lehetne a választás: a választási szabályokat a Fidesz többször módosította úgy, hogy neki a lehető legkedvezőbb legyen, érdemleges ellenzéki tevékenység nincs, a nemek toronymagas győzelme biztos, csak a részvételi arány, az érvényesség a kérdés.

Ennek ellenére brutálisan drága kampányt tolt le a Fidesz, és még nagyobb volt a „nem hivatalos” kampány, a minden lehetséges csatornát elöntő propaganda. De a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint lehet, hogy ez sem elég, a népszavazás érvénytelen lehet, ami roppant kínos lenne Orbánéknak.

A hatalom már többször bizonyította, hogy hajlamos túlmenni a törvényesség határán, ha úgy érzi, mindenképpen meg kell nyernie egy csatát. A vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazást megakadályozó kopaszok esete is elég jól megmutatta, de a mostani kampányban is láttunk már súlyos, hazug és sokszor törvénysértő húzásokat, a szervezett plakáttépkedéstől a hivatalnokok telefonálgatásain át a polgármesterek pánikkeltő és zsaroló propagandájáig.

Milyen lehetősége marad a hatalomnak, ha vasárnap nem úgy alakulnak az eredmények, ahogyan szeretné? Csalni most sokkal könnyebb, mint bármikor korábban, hiszen a szavazókörök többségében egyáltalán nem lesz jelen például ellenzéki küldött a szavazatok számlálásakor. Ugyanígy sok a biztonsági rés a határon túli magyarok levélszavazós rendszerében is. Elméletileg ezek lehetnek a kritikus pontok:

1. A határon túliak levélszavazatai

A szocialisták korábban gyakran támadták azzal a Fideszt, hogy a határon túli magyarok szavazati joghoz juttatásával szeretnék felborítani a korábbi (2010 vagy inkább 2006 előtti) erőegyensúlyt. Annyiból igazuk lett, hogy a határon túli szavazatok túlnyomó többsége valóban a Fideszt támogatja, a 2014-es parlamenti választáson például a határon túli szavazatok 95 százaléka a Fidesz-KDNP listájára érkezett.

De a határon túli szavazatokkal technikai szempontból is vannak gondok, mármint azon túl, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező határon túli magyarok levélben is szavazhatnak, ellentétben a magyar lakcímmel rendelkező, de külföldön élőkkel, akik előzetes egyeztetés után csak a külképviseleteken adhatják le.

A 2014-es országgyűlési választásra 194 ezren vetették fel magukat a választási névjegyzékbe, míg a mostani, szeptember 17-i határidő óta már 274 576 regisztrált szavazót tartanak számon. De a törvény szerint aki már két éve regisztrált, még most is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, sőt 10 évig rajta is marad.

Viszont ha valaki közben meghal, arról a magyar hatóságoknak aligha van tudomásuk, a központi nyilvántartó nem tudja törölni őt a névjegyzékből. A konzulátusokon vagy a magyar határon áthozva, a magyar posta gondjaira bízva, illetve Magyarország 106 erre kijelölt szavazókörében is le lehet majd adni a határon túli szavazatokat, és ezt megteheti akár egy ember is az egész falu nevében. A Helsinki Bizottság arra figyelmeztetett, hogy:

más külhoniak személyes adatainak birtokában meglehetősen könnyű visszaélni, magyarán csalni mások választójogával, például halottak szavazatait leadva.

Még csak azt se tudhatjuk biztosan, hányan vannak, mivel ugyan a névjegyzékbe vett külhoni választópolgárok száma közérdekű adat, amit a Nemzeti Választási Iroda közzétesz az értesítési cím szerinti országonkénti bontásban (hány kérelmező adott meg az adott országban lévő értesítési címet a regisztrációkor), de a kettős állampolgárságot tiltó országok (Szlovákia, Ukrajna) adatai együtt vannak feltüntetve. Ez pedig ellenőrizhetetlen.

A két évvel ezelőtti országgyűlési választáson a levélszavazatok kb. negyede érvénytelen volt, mert a választók gyakran hibásan vagy hiányosan töltötték ki az azonosító lapot, de előfordult az is, hogy az azonosítót a szavazattal egy borítékba rakták, így érvénytelenítve azt. Egy héttel a mostani választás előtt a negyedük leszavazott már, az eddigi levélszavazatok ötöde érvénytelen.

Ez a módszer a legbiztosabb, itt a legkisebb a lebukás esélye, hiszen ehhez nem kell a választás tisztaságát őrzők közé beépíteni csalót, elég néhány levélszavazat-hamisító.

2. Lehet egy érvénytelen szavazat érvényes?

A szavazatszámláló bizottságok többségében nem lesznek ellenzéki delegáltak. Az országban összesen 8306 szavazatszámláló bizottság és 2025 helyi választási bizottság lesz (összesen 10331), ezekbe 2-2 tagot küldhetnének a pártok. Csakhogy messze nem küldtek ennyit: a Fidesz 13122, a KDNP 239, az MSZP 3811, a Jobbik 170, az LMP pedig 41 delegáltat nevezett.

Azaz azokban a szavazókörökben, ahol a pártdelegáltak és szavazatszámlálók mind ismerik egymást, és mind kormánypártiak, ott a számlálásnál több nem szavazatot mondhatnak be – értelemszerűen az igen és az érvénytelen szavazatok kárára –, mint amennyi valójában lesz.

Ellenzékiek így azért nem csalhatnak, mert fideszes szavazatszámláló mindenhol lesz. (Kevésbé fontos, de hasonló probléma, hogy a határidő lejártáig egyetlen külképviseleti megfigyelőt sem jelentettek be.)

A módszer hátránya, hogy sok ezer beépített emberre lenne szükség, és a szavazatok számlálásakor hiba csúszhat a számításokba, viszont az érvénytelen szavazatok érvényessé válásával az érvényességi küszöböt is könnyebb elérni.

3. Ha nem mész el, leszavazhatnak helyetted

Az előző módszerből következően otthon maradni is kockázat lehet. Ha a szavazó nem megy el szavazni, a szavazólapja ott marad üresen. Elég, ha a szavazatszámláló bizottság tagjai – már ahol nincsenek ellenzéki delegáltak – a választás névében az át nem vett lapot kitöltik, és a megjelenteket rögzítő ívre odaírják a szavazó nevét. (Hasonlóan az oroszországi választási csaláshoz.)

Hogy ki írta alá a névjegyzéket, azt utólag sem lehet megnézni, mivel sok más választó aláírása is ott lesz, azt pedig egyik szavazó sem jogosult megismerni, hogy ők részt vettek-e a népszavazáson, ezzel ugyanis a választások titkossága sérülne. A szavazó legfeljebb tájékoztatást kérhet arról, szerepel-e az aláírása a névjegyzéken, de erről azok tájékoztathatnák, akiknek a csalásától tartani lehet – írta meg a Kettős Mérce.

A Nemzeti Választási Iroda arról, hogyan nézheti meg a szavazó, hogy leszavaztak-e helyette, azt válaszolta: „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 14. § a) pontja alapján a személyes adatai kezeléséről bárki tájékoztatást kérhet az adatkezelőtől. Az NVI álláspontja szerint ezt az általános szabályozást (az Infotv. 14-16. §-át) kell alkalmazni abban az esetben is, ha a választópolgár a helyi választási irodához fordul abban a kérdésben, hogy a helyi választási iroda a névjegyzéken kezeli-e a választópolgár aláírását is. Természetesen mindenki csak a saját adataira vonatkozóan kérhet tájékoztatást. Abban az esetben, ha a helyi választási iroda megtagadná a tájékoztatás megadását, az érintett választópolgár bírósághoz fordulhat, amely soron kívül jár el. A bírósági eljárás azonban önmagában nem érinti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 109. § (1) bekezdésben foglalt, a névjegyzékek 90. napot követő megsemmisítésére vonatkozó kötelezettséget.”

Röviden: a névjegyzéket nem lehet megnézni, csak tájékoztatást lehet kérni, de ha a bírósági eljárás 90 napnál tovább húzódik, akkor már mindegy is, mert addigra megsemmisítik a névjegyzéket.

A módszer hátránya itt is az, hogy sok beépített emberre van szükség, itt is hiba csúszhat a számításba, ráadásul még aláírást is kell hamisítani.

Nagyon aggódni azért nem kell, a szavazatszámláló bizottságok tagjai letették az esküjüket, azt pedig senki sem szegheti meg: