Minden jel szerint érvénytelenül végződik a kötelező kvótáról szóló népszavazás. Ez akkor is kudarc a Fidesznek, ha mostanáig sokat profitált a kampányból.
Kiderült azonban, hogy van korlátja a kormány kampánygépezetének.
Hiába költöttek el rá jóval több pénzt, mint amennyit az összes párt szokott egy parlamenti választáson. Hiába váltott át már hónapokkal ezelőtt ócska propaganda üzemmódba az állami sajtó, ide értve az állami pénzből megvásárolt, de papíron magántulajdonban lévő sajtót is. Hiába bocsájtottak egy jogilag értelmetlen kérdést népszavazásra.
Az derült ki, hogy ha életképes ellenzék nincs is, a kormányt sem igazán szeretik a magyarok.
Ez még nem ok arra, hogy a Fidesz pánikba essen, de fontos jelzés lehet számukra, hogy a mostani irány rossz, és már nem csak rajtuk múlik, hogy meddig maradhatnak hatalmon. Azon is múlik, hogy az ellenzéki oldalon mutat-e egyszer valaki valami érdekeset, vonzót, ami a passzív utálkozókat összefogja.
Azt mindenképpen elérte a kormány, hogy másfél évig arról essen a legtöbb szó, amiről ők akarták, hogy beszéljenek az emberek.
A mostani választás kampánya már 2015 tavaszán elkezdődött a migrációról szóló nemzeti konzultációval, amit aláírásgyűjtés követett, az íveit még tavaly decemberben is alá lehetett írni úton - útfélen. Szinte rögtön utána jött a népszavazás bejelentése, és a hozzá tartozó újabb kampány.
Ezzel a permanens kampánnyal hozta vissza magát a Fidesz a 2014 őszi nagy népszerűségvesztésből.
Akkor az amerikai kitiltási botrány és a netadó elleni felháborodás nyomán óriásit zuhant a kormányzó pártok népszerűsége. Ekkor állt át a Fidesz arra, hogy minden a migránsveszélyről szóljon. Ez mostanáig politikai szempontból bejött, de úgy tűnik, hogy ideje témát váltani.
A Fidesz az ellene forduló közhangulatot sikeresen csillapította ezzel. A szavazóit elszipkázni látszó Jobbik követeléseit és retorikáját teljesen átvette, ezzel a legfontosabb riválisát is meggyengítette.
Egy olyan témát állított középpontba, ami átnyúlt a pártpolitikai elkötelezettségeken. A Fidesz igyekezett biztosra menni és olyan témát választani, ami nagyon sokakat érdekel, és amivel szemben senki sem mer majd keményen érvelni a komolyabb ellenfelek közül. Az idegenekkel szembeni bizalmatlanság erős a magyar (és általában a közép-európai) társadalmakban. A felmérések szerint a kormány idegenellenes, félelemkeltő szövegére sokan nyitottak voltak a baloldali szavazók között is.
Ám a slusszpoén nem sikerült. A terelés másfél évig működött, de a történet végére a nagy siker elmaradt. Valami újat kell kitalálnia a Fidesznek.
Túl magasra emelte a lécet a Fidesz maga előtt azzal, hogy 4 millió embert akart egy népszavazáson a téma mellé állítani. Sokakat érdekelt, sokáig segítette a Fideszt a népszerűsége szinten tartásába, de ennyi azért nem volt benne.
Orbán Viktor a szavazás délelőttjén azt mondta, hogy akkor hoznak törvényt a kötelező betelepítés ellen, ha a választás érvénytelen lesz, de a "nem" szavazatok győznek. Mivel ez utóbbi biztos, ezért az is biztos, hogy lesz ilyen törvény.
Ennek az egyik értelme a kármentesítés, a részvételi kudarccal szemben lehet egy eredményt, egy törvényt felmutatni.
A törvény másik értelme az lehetett volna, hogy nyitva tartsák a vitát az EU-val a kvótákkal kapcsolatban. Ennek akkor lehetett volna igazán értelme, ha a migránsozást a következő, akár előre hozott választásig akarnák kitolni. Most, hogy inkább kifulladni látszik ez a téma, ebből a szempontból nem biztos, hogy értelmes ötlet lesz az erőltetése.
Úgy lehet a törvényből vita az Európai Bizottsággal, hogy a kormány egy olyan döntést utalna a magyar parlament hatáskörébe, amiről a bizottság, a parlament és a tagállamok legnagyobb része úgy tartják, hogy EU-s hatáskörbe tartozik. Hogy kiébe tartozik, azt jövőre eldönti az Európai Bíróság, az ítéletig azonban a magyar parlament nem tehet úgy, mintha hozzá tartozna. Ebből akkor is viták, akár büntetés belengetése is lehet, ha egyébként nincs már napirenden a kötelező kvóták előírása. Maga a jogi ellentmondás lehet a vita valódi tárgya, de ezt igyekezhet úgy a Fidesz beállítani, hogy "még mindig erőltetik a kvótát". Ha a brüsszeli és budapesti fél is beleáll ebbe a vitába, akkor Orbán Viktor folytathatja a "függetlenségi háborúját" az EU-val, kérdés, hogy a mosatni fiaskó után ez elég embert érdekelhet-e.
Nem többet, mint amennyit akkor is kellett volna, ha érvényes lett volna a népszavazás.
Magyarországot egy 2015 szeptemberi EU-s határozat kötelezi 1294 menekült befogadására, a határidő jövő október. Erre a döntésre nem vonatkozik a népszavazás, ezt a magyar kormány is elismerte. Ezt elvben mindenképpen végre kell hajtani, a magyar kormány is elismerte, hogy a mostani népszavazás ezt nem írhatja felül. Több kvóta-alapú döntés azonban nincs az EU-ban, és a három héttel ezelőtti pozsonyi csúcs döntései alapján várhatóan nem is lesz.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.