Szerves vegyületeket talált a Curiosity a Marson
2014 december 16., 20:35
Európai szonda landol holnap a Marson
Három héttel azután, hogy a Rosetta küldetése véget ért a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, az Európai Űrügynökség ismét nagy dobásra készül, ezúttal a Marsnál.
A Schiaparelli nevű technikai demonstrátor leszállóegység a tervek szerint holnap délután 16:48-kor landol a vörös bolygón és ugyan ezen a napon áll bolygó körüli pályára a Schiaparelli-t a Marsig szállító Trace Gas Orbiter is. Az ExoMars projekt végleges célja - amennyiben a Schiaparelli landolása sikeres - egy élet jelei után kutató marsjáró eljuttatása bolygószomszédunkra 2020-ban.
A landolást október 19-ei kora délutáni kezdettel az ESA élőben közvetíti.
A Schiaparelli holnap 16:42-kor fog belépni a Mars légkörébe, 6 perccel később éri el a felszínt. Az ereszkedés során technikai adatokat gyűjt majd és fényképeket készít.
Az úttörő Rosetta küldetéssel ellentétben a Marson való landolás egyszerűnek tűnhet. Azonban az ESA számára óriási a tét, tekintve hogy európai űrszonda még nem landolt sikeresen a Marson. A máig egyetlen európai leszállóegység, a brit Beagle-2 leszállás után nem kommunikált többet a földi irányítással, de friss vizsgálatok arra utalnak, hogy maga a landolási folyamat működött, csak nem nyílt ki a szonda.
link
Forrás
A Mars felszínének elérése az ExoMars küldetésekben partner és tudományos adatokhoz teljes mértékben hozzájutó orosz űrügynökség, a Roscosmos számára is nehézkesnek bizonyult. Legközelebb 1971-ben a szovjet Mars 3 szonda jutott, amely rendben landolt, de csak 20 másodpercig működött.
“A sikeres landolás fontosságát ismerve, a Mars légkörében való ereszkedés lesz a mi 6 perces rettegésünk” - utalva a Curiosity 2012-es landolásánál használt szlogenre. “A marsi landolások fele eddig nem sikerült, tehát ez nem egy könnyű feladat. De bízom a sikerben.”
- mondta el Francesca Ferri, a padovai egyetemen dolgozó bolygókutató, aki a Schiaparelli légkör-vizsgáló műszercsomagjának kutatási vezetője.
Az ESA (Európai Űrügynökség) által tervezett és Olaszországban épített Schiaparelli leszállóegység csak egy része az ExoMars 2016 küldetésnek. A másik egy fejlett keringőegység, a Trace Gas Orbiter, amely a marsi légkört fogja vizsgálni, alacsony koncentrációjú gázok, pl. metán után kutatva.
Metánt - amely jelezhet vulkáni tevékenységet, izgalmas kémiai reakciókat, vagy esetleg biológiai aktivitást is - korábban a Curiosity marsjárónak sikerült kimutatnia, de az továbbra sem világos, milyen folyamatok termelik. Ennek eldöntésében segíthet a Trace Gas Orbiter.
A Schiaparelli október 16-án sikeresen levált a keringőegységről és megkezdte önálló utazását a Mars felé. A fő feladata a leszállási technológia tesztelése, de egy rövidtávú tudományos küldetéssel is rendelkezik. A Schiaparelli a NASA jelenleg is működő Opportunity marsjárójához rendkívül közel, nagyjából 15-20 km-re, a Mars Meridiani Planum régiójában fog leszállni. Az Opportunity meg fogja próbálni lefényképezni az ereszkedő Schiaparelli-t. Bár az ExoMars ejtőernyői csak pontszerűnek fognak tűnni a képeken, azok segíthetnek megállapítani, hogyan befolyásolja a szél a szonda ereszkedését. Ez lenne az első alkalom, amikor egy felszínen dolgozó szonda egy másik leszállóegység landolását figyelné meg.
Ameddig az akkumulátorai kitartanak - vélhetően néhány napig - a marsi légkört és porviharokat fogja tanulmányozni. A leszállás a porviharos időszak kezdetén történik és a NASA JPL kutatói figyelmeztették is európai kollégáikat arra, hogy modellek alapján a leszállást ez meg is nehezítheti. Egyelőre nincs jele egy globális porviharnak, de ez bármikor megváltozhat. A Schiaparelli úgy lett tervezve, hogy egy ilyen ne okozzon gondot és a kutatók izgatottak, hogy a szondán lévő műszereik pont elkaphatják annak kialakulását. Az erre alkalmas egyik műszer a DREAMS, amely lényegében egy időjárás állomás és a felszíni hőmérsékletet, szélsebességet, a légkör víztartalmát és nyomását fogja mérni. Továbbá elsőként egy elektromos teret mérő antenna is utazik a Marsra a DREAMS műszeren, amely villámokat detektálhat.
A kutatócsoport abban reménykedik, hogy sikerül megtudni, elektromos terek generálnak-e a Marson porviharokat, illetve hogyan és miért szűnnek meg az ilyen porviharok. Ezek az információk segíthetnek megérteni a marsi légkör alapvető fizikai működését és hasznosak lehetnek későbbi emberes küldetések számára.
link
Forrás
A Schiaparelli a Curiosity-hez hasonlóan ereszkedés közben is készít majd képeket, de nem szabad fantasztikus minőséget várni. A kamera 15 db fekete-fehér képet csinál majd a leszállás során a felszínről, amelyek segítenek majd behatárolni, pontosan hol landolt a szonda.
A küldetés irányítói nagyon reménykednek, hogy ez lesz az első sikeres európai landolás a Marson. A légkörbe való belépést követően a szonda felizzik és kezdetben a légköri súrlódás fogja csak lassítani. Ezután három perccel kinyílik a szonda ejtőernyője, hogy gyorsabban csökkentse annak sebességét. Ez lesz a landolás egyik legfontosabb pillanata. Az utolsó 30 másodpercben kapcsolnak be a szonda rakétafúvókái, amelyek tovább fékezik majd a landolás előtt. A szonda alján egy összenyomódó struktúra kapott helyett, amely puhítja majd a Marsra érést.
via Nature News, ESA
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.