Szép csendben azért megvalósítaná a különbíróságos tervek egy részét a kormány

„Bizonyos ügyeket csak nyolc kiemelt bíróságon tárgyalnának, az embereknek például föld- vagy adóügyekben rendszeresen több száz kilométert kellene utazniuk, ha perre kerülne egy eljárás.”

Ezt magyarázta L., a magyar igazságszolgáltatási rendszerben dolgozó vezető az országgyűlési törvényalkotási bizottságnak módosító javaslatáról, amit a múlt hét végén küldtek szét szűk körű véleményezésre az érintetteknek.

Szerinte arról van szó, hogy miután a nyár végén bedobott különbíróságos ötletből az órási felháborodás miatt vissza kellett táncolni, annak egyes elemeit most feles törvényben próbálják bevezetni.

Augusztus utolsó hetében írtuk meg, hogy az igazságügyi minisztérium az tervezi: különbíróságokat hoznak létre, egyes gazdaságilag és politikailag kiemelten fontos ügyek ide kerülnének. A dolgot az Országos Bírói Hivatal is átlátta, 32 oldalas elemzésükben azt írták, hogy

„Kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd a felsőbíróság elé”

Itt döntöttek volna például többek között a

  • közbeszerzési jogvitákról,
  • adóügyekről,
  • földügyekről
  • a GVH döntéseiről,
  • választások ügyektől.

A rendszert ráadásul úgy alakították volna át, hogy a különbíróságok második szintjén, a „közigazgatási felsőbíróságon” a bírók felét az államigazgatásból kellett volna választani, tehát például korábbi kormánytisztviselőkkel töltötték volna fel azt a csapatot, ami politikailag érzékeny ügyekben ítéletet hoz.

A dologból nagy botrány lett. Lázár János főminiszter először cáfolta, hogy a a terv miatt még az Országos Bírósági Hivatal is az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódott, de aztán az kiderült, hogy a legjobb esetben is tévedett.

Végül november közepén az OBH főnök Handó Tünde arról beszélt, hogy mégsem vezetik be a különbíróságokat, bár ezt kérdésünkre az igazságügyi minisztérium nem erősítette meg, igaz nyilvánosan nem is cáfolták Handó szavait. Úgy nézett ki, hogy csendben visszalépnek a dologból.

Múlt hét pénteken viszont egy 18 oldalas dokumentumot küldtek szét viszonylag szűk körben véleményezésre az igazságszolgáltatásban, ebben a papírban pedig a különbíróságos ötlet egyes elemei köszöntek vissza.

A dokumentum egy módosító javaslat, ami a hamarosan parlament elé kerülő „közigazgatási perrendtartásról” szóló törvényhez készült. Ez egy feles törvény, így ellenzéki együttműködés nélkül is keresztül tudja vinni a kormány, szemben a nyár végi ötlettel, amihez kétharmados többség kellett volna.

A módosító 13. paragrafusa szól az egyes bíróságok illetékességéről, és ebben az szerepel, hogy a társadalombiztosítási ellátással, munkanélküli ellátással és önkormányzati szociális ellátással kapcsolatos peres ügyek kivételével

minden más közigazgatási ügy nyolc kiemelt bírósági központba kerülne.

Ez azt jelenti, hogy a különbíróságos javaslathoz hasonlóan minden ott felsorolt ügycsoport (pl.: adóügyek, közbeszerzés, GVH, választási ügyek, médiahatósági döntések, stb.) nyolc kiemelt központba kerülne. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megye ügyeiről például mindig Győrben döntetnének, Baranya , Somogy és Tolna minden ilyen perére Pécsre kellene járni, és így tovább.

Ennek kétféle következménye lehet.

Egyrészt, ha egy állampolgár bíróságon támadná meg mondjuk az építési hatóság vagy a NAV valamilyen döntését, akkor akár több száz kilométert kell majd utaznia a bíróságra. A rendszer ismerői szerint a három helyben tartott ügycsoport a közigazgatási perek töredékét teszik ki, a viták többsége a kiemelt regionális központokhoz kerül.

A másik hatás lehet politikai természetű. Egy decentralizáltabb, sok szereplős rendszerben nehezebb befolyást gyakorolni az egyes konkrét ügyekre. Ha az eddiginél lényegesen kevesebb bíróság tárgyalhatja a fontos vállalkozó adóügyét, vagy közbeszerzési vitáját, akkor jobb az esély, hogy a kis számú regionális központban érvényesíteni lehet a hatalom szempontjait. Ez még akkor is így van, ha ebben a verzióban már nem küldenek kívülről kormánytisztviselőket a rendszerbe, mint ahogy nyáron javasolták. A bíróságok politikai befolyásolásának módszereiről itt írtunk a héten.

A módosító javaslatot elvileg csütörtökön tárgyalja a törvényalkotási bizottság, ha ott többséget kap, akkor jövő héten kerülne a parlament elé.

Az indoklásban egyébként csak annyi szerepel az ötletről, hogy

„a közigazgatási ügyek nagyobb része regionális szinten kerül szétosztásra, míg – a politikai egyeztetésekre is figyelemmel – egyes, elsősorban szociális ügyekre a felperesek lakóhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságok lesznek illetékesek.”

Ez gyakorlatilag csak leírja, hogy mi fog történni, az nem derül ki belőle, hogy milyen érvek szólnak a jelenlegi rendszer megváltoztatás mellett, amiben helyben döntöttek a bíróságok a közigazgatási ügyekről, beleértve a politikai jelentőségű pereket is.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.