Hamar leszálltak a hatóságok a Panama-iratok magyar főszereplőiről

  • Világszerte óriási visszhangja volt a Panama-iratok ügyének, és számos országban indultak nyomozások offshore-cégek tulajdonosai ellen
  • Orbán Vikor is átfogó vizsgálatokat rendelt el a magyar szálak feltárására
  • A hatóságok azonban hallgatnak arról, hogy tettek-e bármit is eddig
  • Annyi kiderült, hogy a két magyar politikai szereplő esetében rövid idő alatt le is zárták a nyomozásokat azzal, hogy nem történt bűncselekmény

Konti Csillának nem sokáig kellett tartania a hatóságoktól. Boldvai László korábbi MSZP-s képviselő felesége volt az egyik jelentősebb magyar szereplője a Panama-iratokként ismertté vált ügynek, és érintettségének nyilvánosságra kerülésekor számíthatott arra, hogy a hatóságok vizsgálódni fognak nála. A középiskolai tanárként dolgozó nőről kiderült, hogy egy offshore-cégen keresztül jelentős összegeket megmozgató bankszámlája volt az egyik legtekintélyesebb svájci banknál, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) május 12-én pedig nyomozást is indított az ügyében költségvetési csalás gyanújával.

Ez az eljárás azonban alig több mint egy hónapig tartott. A NAV Kiemelt Ügyek Osztálya ugyanis már június 13-án arról értesítette a nyomozás kezdeményezőit, hogy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezért megszüntetik az eljárást.

Nem tartott sokkal tovább a Panama-iratokban feltűnt fideszes politikust érintő nyomozás sem. Horváth Zsolt korábbi fideszes parlamenti képviselőről az derült ki a kiszivárgott adatokból, hogy még képviselősége idején igazgatója lett egy offshore-cégnek, később pedig tulajdonos lett egy másikban. Az ő esetében is május 12-én és szintén költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást a NAV Kiemelt Ügyek Osztálya, de augusztus 1-jén már arról értesítették az eljárás kezdeményezőit, hogy ezt a nyomozást is megszüntették, szintén bűncselekmény gyanújának hiánya miatt.

Költségvetési csalást az követ el, aki például az adófizetési kötelezettségét illetően elhallgat bizonyos információkat vagy valótlan nyilatkozatokat tesz. A Panama-iratok megjelenése után sok országban épp azért indultak nyomozások a dokumentumokban feltűnt emberek és társaságok ügyében, mert az offshore-cégek használata ugyan önmagában törvényes, de ezek a cégek alkalmasak lehetnek arra, hogy tulajdonosai eltitkoljanak bizonyos jövedelmeket.

A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha fontosnak tartod a tényfeltáró újságírást, támogasd a munkánkat!

A magyarországi nyomozások annak ellenére zárultak le ilyen rövid idő alatt, hogy a Panama-iratok ügyének kirobbanásakor személyesen Orbán Viktor rendelt el átfogó vizsgálatokat. A miniszterelnök április 11-én - egy héttel az első cikkek megjelenése után – azt mondta a parlamentben, hogy aznap ülésezett a kormány nemzetbiztonsági kabinetje, és „nyomozó csoportokat hozattunk létre külön a rendőrségnél, külön a NAV-nál, remélem, hogy az ügyészség is majd együttműködést fog kialakítani, aminek az a lényege, hogy kizárólag a most nemzetközi forrásokból felszínre került offshore-ügyeket egyenként, mármint annak a magyar vonatkozásait egyenként nézzék át”.

Homályos lépések

Nyolc hónappal később azonban nincs nyoma annak, hogy a Konti és Horváth ügyében már lezárt nyomozásokon kívül bármilyen egyéb vizsgálat indult volna. A NAV közölte, hogy “más hatóságok által folytatott eljárásokról nem rendelkezünk információval”. Az Országos Rendőr-főkapitányság csak annyit közölt, hogy nyomozásnak nem minősülő vizsgálatot folytatnak az ügyben, de egyéb részletet nem árultak el.  A Legfőbb Ügyészség pedig azt közölte, hogy az ügynek a Fővárosi Főügyészségen “van nyoma”, ahol viszont kérdésünkre azt mondták, hogy a Panama-iratok kapcsán felmerült ügyekben a NAV járt el.

Horváth Zsolt portréja és mellette Orbánnal - Forrás: Fidesz.hu

A NAV-nyomozások megindításáról és lezárásáról a Direkt36 is Szilágyi György jobbikos parlamenti képviselőtől és a sajtóhírek alapján magánszemélyként rendszeresen feljelentéseket tevő Tényi Istvántól értesült. Mindketten feljelentéseket tettek Konti és Horváth ügyében, és a hatóságok egy időben értesítették őket a nyomozások lezárásáról. Konti férje, Boldvai László telefonon annyit mondott, hogy nem akarnak nyilatkozni az ügyben. Horváthot telefonon nem sikerült elérni, a neki küldött emailre pedig nem reagált.

Az adóhatóság látókörében

A vizsgálatokról a legrészletesebb tájékoztatást Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője adta még május 30-án. Tállai egy a Panama-iratokkal kapcsolatos parlamenti felszólalásában beszélt arról, hogy “a sajtóban megjelent információk alapján 17 magánszemély, illetve három jogi személy került az adóhatóság látókörébe”. Hozzátette azonban, hogy “a sajtóértesülések jellemzően elévülési időn túli időszakra, illetve már nem aktív kapcsolatra vonatkozóan tartalmaznak információt, így azok kapcsán ellenőrzés elrendelésére nem kerülhetett sor”.

A Panama-iratokban feltűnt több magyar szereplőnek – például Horváth Zsolt korábbi fideszes képviselőnek – még bőven az elévülési időtartamon (ez lehet legalább 3 vagy 5 év, függően a cselekmény elkövetésének időpontjától) belül is voltak offshore-érdekeltségei. Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ennek fényében miként kell értelmezni Tállai májusi nyilatkozatát, de a minisztérium csak annyit közölt, hogy “a Panama-iratokkal kapcsolatos vizsgálatok részleteiről a törvényi rendelkezések alapján nem tudunk felvilágosítást adni”.

Ahogy máshol csinálják

A Panama-iratok néven ismertté vált hatalmas iratanyag egy panamai ügyvédi iroda, az offshore cégek alapításával foglalkozó Mossack Fonseca belső dokumentumait tartalmazta. Az iratokat a német Süddeutsche Zeitung újság szerezte meg, és az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozta fel 76 ország közel 380 újságírója, köztük Magyarországról egyedül a Direkt36 munkatársa. A kiszivárgott iratok alapján készült első cikkek április elején jelentek meg.

Horváth és Konti mellett több több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cég és magánszemély szerepelt az iratokban mint offshore cég tisztviselője vagy tulajdonosa. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, van két tulajdonságuk, amelyek miatt komoly nemzetközi összefogással próbálnak fellépni ellenük. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbujtatására.

A Panama-iratok ügyének kirobbanása még inkább ráirányította a figyelmet erre a problémára, és a cikkek megjelenése után más országok hatóságai jóval látványosabb és keményebb lépéseket tettek, mint ami az eddig nyilvánosságra került információk szerint Magyarországon történt. A nemzetközi tényfeltáró újságírói munkát koordináló ICIJ összesítése szerint világszerte több tízmillió dollárnyi elmaradt adót hajtottak be a hatóságok, és több országban – például Írországban, Mongóliában és Panamában – törvénymódosításokat fogadtak el, hogy megnehezítsék az offshore-cégek használatát.

A nyomozások és egyéb hatósági eljárások is tartanak még sok országban. Nagy-Britanniában 22 személyt vizsgálnak adóelkerülés gyanújával és ezen felül még 43 másik – jellemzően vagyonos – ember adóügyeit is vizsgálják. A kanadai adóhatóság bejelentette, hogy 85 olyan állampolgáruk ellen indult nyomozás, akik feltűntek a Panama-iratokban. Franciaországban pedig ennél is több, 560 adófizető ügyeit vizsgálják. Izraelben két üzletembert már le is tartóztattak a cikksorozat eredményeként, miután kiderült róluk, hogy offshore-cégekben rejtették el jelentősebb összegeket.

Vannak országok, ahol azonban az érintettség ellenére sem léptek semmit a kormányok és hatóságok. Közéjük tartozik Szaúd-Arábia, Katar és Ukrajna, ahol a hivatalos szervek vagy meg sem szólaltak az ügyben, vagy pedig megakadályozták, hogy bármilyen vizsgálat megindulhasson. “Egyes kormányok tettek üdvözlendő lépéseket az átláthatóság érdekében, mások azonban csak megvonták a vállukat” – mondta a Washingtonban működő, a pénzügyi átláthatóságért küzdő Financial Transparency Coalition igazgatója, Porter McConnell. Hozzátette, hogy “amíg az alapvető átláthatósági szabályok nem válnak általánossá mindenhol a világon, addig attól tartok, hogy az ilyen kiszivárogtatások nyomán lesznek majd új intézkedések”.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.