• A bíróság megállapította, hogy a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) másodszor is jogsértően tagadta meg Alekszij Torubarovtól a menedékjogot – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
  
• Egyben megsemmisítette a hatóságnak a „különösen jogsértő” elutasító határozatát, és új eljárásra kötelezte az ellenzéki orosz politikus ügyében.
  

Alekszij Torubarov a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon már korábban is járt, erről az Index számolt be.

Az Oroszországban civil aktivistaként és az ellenzéki Igaz Ügy párt tagjaként is üldözött férfinak 2015-ben már egyszer igazat adott ugyanez a bíróság, de a menekültkérelmét (részben más indokokra hivatkozva) tavaly újra elutasította a BÁH.

A Helsinki Bizottság ügyfele és ügyvédje, Fazekas Tamás ezért újra kezdeményezte a BÁH határozatának bírósági felülvizsgálatát.

Feljelentett egy korrupt belügyest, erre őt tartóztatták le

A Helsinki Bizottság szerint a magyar hatóság magatartása azért is érthetetlen, mert Torubarov üldöztetése mindenben megfelel a mostanában sokat emlegetett „igazi menekült” vagy „klasszikus politikai menekült” ügyekkel szembeni elvárásoknak:

• Volgográdi vállalkozóként napi élménye volt a korrupció és belügyi szervek önkényeskedése, ez késztette közéleti állásfoglalásra és nyílt politizálásra.
  
• De a kormánypártéval ellentétes politikai véleményt az illiberális orosz állam üldözi: amikor Torubarov feljelentett egy magas rangú korrupt belügyest, őt tartóztatták le.
  
• Több büntetőeljárást is indítottak ellene, így világos lett előtte, hogy menekülnie kell.
• Előbb Ausztriában próbálkozott, ahol orosz megkeresésre kiadatási őrizetbe helyezték, és a börtönben torkon szúrták.
• Aztán Csehországból toloncolták ki teljesen jogtalanul, még a menedékkérelemét sem bírálták el. A cseh alkotmánybíróság ezt később jogsértőnek is találta.

Mivel az orosz hatóságok nem hagyták békén, 2013 decemberében a zöld határon át Magyarországra jött Ukrajnából, és azonnal menedéket kért. De azt a BÁH 2014 augusztusában elutasította. Erről a pécsi bíróság 2015-ben jogellenesnek nevezte.

Azzal vádolják, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, de nem árulják el, miért

Csakhogy ezután sem ismerték el menekültként. Mint mondták,

az „üldöztetése nem érte el a jogszabályban meghatározott szintet”, ráadásul már azzal jöttek, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal titkosított szakvéleménye szerint Alekszij Torubarov tevékenysége az ENSZ céljaiba és elveibe ütközik, így nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A pécsi bíróság most újra az orosz menkültnek adott igazat:

1. A BÁH az orosz viszonyokat leíró országinformációkat „kirívóan okszerűtlenül mérlegelte”, például a politikai perekről szóló híreket úgy értékelte, hogy Putyin rendszerében létezik a független bírósági eljáráshoz való jog. A pécsi bíróság világossá tette, hogy Oroszországban nincsenek biztosítva a jogállami garanciák.
2. Ráadásul a BÁH bár nem vitatta Torubarov történetének lényegét, nem érdekelte, hogy mennyire valószínűsítik a férfi üldöztetését az üldöztetését az Ausztriában és Csehországban történtek.
3. Az AH szakvéleményét is jogsértően vette figyelembe a hatóság, mert Torubarov nem ismerhette meg az állítólag ellene szóló adatokat, de még maga a BÁH sem tudhatta, mik is volnának azok.
4. Az Alkotmányvédelmi Hivatal első, 2014-es szakvéleménye semmiféle kockázatot nem talált az orosz menekülőnél. A mostani ítélet arra utal, hogy most sincsenek bizonyítékok erre, azaz a magyar titkosszolgálat által feltárt körülmények éppen Torubarov igazát bizonyítják.

Az orosz férfi menedékkérelméről így újra döntetnie kell a BÁH-nak, amit időközben átkereszteltek Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalra. Az ítélet (ami teljes egészében itt olvasható) kimondja:

„A bíróság álláspontja szerint a felperes [Torubarov] igazolta, és az alperes [a hatóság] által beszerzett országinformációk is megalapozzák azt, hogy a felperes nemzetközi védelem iránti kérelme nem tagadható meg.”