Menedékjogot kapott Norvégiában egy börtönre ítélt lengyel férfi
A kommunizmus bukása óta nem történt Lengyelországgal ilyen.
A kommunizmus bukása óta nem történt Lengyelországgal ilyen.
A járvány elleni védekezés miatt regisztrálhattak a tagországok kevesebb menedékkérelmet.
2015-ben vette el tőlük a parlament fideszes többsége ezt a jogkört.
A fideszes média kedvenc szélsőjobboldali aktivistája Trumpnak könyörög, hogy menekítse ki Nagy-Britanniából, ahol sötét erők dolgoznak.
A szegedi bíróságon elmondták, hogy kényszerítették őket a szervezethez való csatlakozásra.
Egyre csökken a menedékkérők száma Németországban.
A 48 éves férfi állítólag az észak-koreai rezsim egyik legmagasabb rangú tisztjének a veje.
Alan Garcia Magyarországon is próbálkozhatna, itt talán több szerencsével jár.
Az egyik olyan, mint a másik.
Az osztrák biztos nem érti, miért támogatja Magyarország Macedónia uniós tagfelvételét, ha nem tartják biztonságosnak az országot.
Micsoda nap!
Erről a magyar kormány következetesen hallgatott.
Már azt is tudni vélik, hogy merre menekülhetett el a börtönbüntetésre ítélt bukott kormányfő, aki Magyarországon nyújtott be menedékkérelmet.
„Sajnálatos, hogy egy EU-s országba egy másik ország bűncselekményért elítélt volt kormányfője azért utazik, hogy menedéket kérjen” – mondta Oliver Szpaszovszki.
A hírt nem erősítette meg senki.
Korábban ezt javasolta Orbán Viktor, sőt Soros György is. Az EU vezetői jövő héten döntenek róla.
Továbbra is Németországban adják be a legtöbb kérelmet, de az arány ott is csökkent.
Luszine Dzsanjan és Alekszej Knedljakovszkij (aki a csoport kevés férfi tagjának egyike) a fiukkal együtt 10 hónapja Svédországban vannak.
Csak minden negyedik kap oltalmazotti státust, ami így is háromszorosa a tavalyi számnak.
A tavalyi puccskísérlet óta a családtagjaikkal együtt összesen 414 török katona, diplomata, bíró és magas rangú tisztségviselő kért menedéket Németországban.
Az SZDSZ korábbi politikusa 2011-ben adta be kérelmét, miután halálos fenyegetéseket kapott, amiért kritikát fogalmazott meg a romagyilkosságok felderítésével kapcsolatban.
A bevándorlási hivatal szerint Putyin rendszerében független bírósági eljárás van, és a menekülő férfit azzal vádolják, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, de nem árulják el, miért. A bíróság kétszer is kimondta, hogy ez nincs rendben.
Három évvel hosszabbították meg a Moszkvában bújkáló egykori hírszerző tartózkodási engedélyét.
890 ezerről 320 ezer magasságába esett vissza a mutató, és az embercsempészek számában is látványos a mérséklődés.
A bosnyák ócskavasgyűjtő, Nazif Mujic képtelen eltartani családját, menedékjogot kérne magának Németországban.
Sebastian Kurz bekeményített és Ausztrália példáját követné.
Rengeteg a menedékkérő, és felsőbb utasításra egyre gyakrabban kell megváltoztatni a döntéseket – panaszkodnak a Bevándorlási Hivatal volt munkatársai, akik ki is léptek a munkahelyükről.
Isa Mustafa fivére egy súlyos betegség miatt szeretett volna Európában letelepedni.
Azt mondták, hogy vissza akarnak térni a hazájukba.
22 menedékkérő dolgozni is kezdett Magyarországon. Skandalum.
Az osztrák belügyminiszter szerint ezek az országok biztonságokat, érthetetlen, hogy ott miért nem nyújtanak be menedékkérelmet.
Kedden már kiutasító határozatokat is gyártottak a magyar hatóságok a Röszkére helyezett tranzitzónákban. Pár óra alatt kiállítanak egy ilyen végzést, és aki megkap egy ilyet, egy évig nem léphet a schengeni zóna területére.
Nem tudni, hogy kaptak-e menekült státuszt, de az valószínű, hogy az ő menedékkérelmüket nem utasították el azonnal, mint ma sokakét.
De már 110 kilométeren áll a kerítés a határon, Kelebiában napok óta nem láttak határsértőt. Lapszemle.
Benyújtotta a kormány a vonatkozó törvényjavaslatot.
A belügyminiszter azt mondta, leállítják a menedékkérelmek feldolgozását, hogy nyomást gyakoroljanak a többi EU-országra, hogy azok tegyenek többet a menekülthullámok elnyelésére, azaz hogy vállaljanak fix kvótát. Ausztriában az év első négy hónapján 14 225 menedékkérelem érkezett. (Reuters)
Ayman behívót kapott Bassár el-Aszad állami hadseregétől. A fiatal férfi nem akart az övéi ellen harcolni a szíriai polgárháborúban. És különösen nem akart az Iszlám Állam terroristái közé kerülni. Előbb bujkált, majd elmenekült hazájából. Néhány hete menedékjogot kapott Magyarországon.
Az etiópiai Qwara és 7 éves kislánya egy éve került Magyarországra. Most menekültként ismerte el őket a magyar hatóság. Mindketten a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Köztük olyanok is, akiket nemrég kilakoltatott a miskolci önkormányzat. Nem valószínű, hogy maradhatnak Svájcban.
Mi dolga lehet három magyarnak három szírrel a polgárháború kellős közepén? Menedéket kérhet-e a magyarokkal együtt kiszabadult szír a nagykövetségen? Vajon mi vár a Magyarországon menedéket kereső többi szírre, akik nem a TEK közreműködésével lépnek magyar földre?
[caption id="attachment_620" align="alignnone" width="265" caption="Forrás: Day of Rage, Michael Thompson"]
Augusztus 13-án arról értesült a magyar közvélemény, hogy három honfitársunk néhány szír társával együtt emberrablók fogságába esett. Kilétükről ekkor kevés biztosat lehetett tudni, kiderült róluk, hogy korábban rendőrök voltak, valamint, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) is aktivizálódott az ügyükben. Majd eljött a várva várt fordulat és Hajdu János, a TEK főigazgatója nyilatkozott kiszabadulásukról. Majd utóbb Martonyi János külügyminiszter is, aki számára rejtély, hogy mit csinálhatott a három magyar Szíriában, emellett köszönetet mondott a szír ellenzéki katonáknak, amiért lehetővé tették kiszabadulásukat annak ellenére, hogy az „ellenkező oldalon folytattak szakértői tevékenységet”.
Mivel nem vagyok „biztonságpolitikai szakértő”, félve teszem csak fel a kérdést: milyen szakértői tevékenységet folytathat vajon az, aki az Aszad elnök által vezényelt, civilek elleni támadásokhoz és légicsapásokhoz asszisztál a magyar kormány tudta nélkül? Anélkül, hogy az amerikai háborús propagandával egy percig is egyetértenék, és emlékeztetve az amerikaiak Irakkal kapcsolatos csúnya lukra futására, fontos momentumnak tartom a szír elnök fokozatos elszigetelődését a NATO szövetségesek, így Magyarország előtt is. Afelől ne is legyenek kétségeink, hogy a kínai és az orosz diplomácián kívül Aszadra keménykezű rosszfiú helyett már inkább tömeggyilkosként gondolnak. Ezzel összhangban Martonyi kifejtette, hogy a magyar külpolitika egyik sarokköve, hogy az Aszad-rezsimnek távoznia kell.
[caption id="attachment_621" align="alignnone" width="300" caption="Fotó: Freedom House"]
A magyarokkal együtt fogságba esett szírek közül ketten állítólag magyar kötődésűek és hamarosan vissza is térhetnek Magyarországra, harmadik társuk itt járt egyetemre, majd hazatért Szíriába. Sajtóhírek szerint a családjával együtt menedékkérelmet kíván benyújtani a damaszkuszi nagykövetségen, mert „nincs magyarországi tartózkodási engedélyük, így a jelenlegi kaotikus szíriai belpolitikai helyzetben az életük veszélyben van.”
A szír polgárháború közepén nem csak ennek a családnak forog veszélyben az élete. Becslések szerint a közel másfél éve tartó polgárháború miatt több mint 200 ezer menekült hagyta el Szíriát. Többségük török és jordániai menekülttáborokban él. A konfliktus halálos áldozatainak számáról eltérő becslések láttak napvilágot, a szír ellenzék szerint már több mint húszezer halottat követeltek a harcok és a kormányerők módszeres kivégzései. Ez utóbbiról számoltak be a Damaszkuszhoz közeli Darayya városból, ahol meg nem erősített hírek szerint 300 holttestet találtak alagsori és pincehelyiségekben.
Ahogy az Aszad-rezsim ismét elveszti az ellenőrzést néhány külvárosi kerület felett, egyre súlyosabbá vált a helyzet az ország fővárosában, Damaszkuszban. Súlyosbodó harcokra utal, hogy a múlt héten az ellenzékiek szerint 31 férfit ölt meg a hadsereg a fővárosi házkutatások során, és pár napja az ellenzéki erők lelőttek egy katonai helikoptert, miután a főváros keleti részén található Jobar városrészt vasárnap óta lőtték. A katonai siker valószínűleg ismét erőt ad az ellenzékieknek, hogy kitörve a defenzívából, Bassár el-Aszad elnök légicsapásokat is előszeretettel alkalmazó, egyre növekvő harci kedvével szembeszegüljenek.
Vajon hány szír kér Magyarországon menedéket a háború miatt?
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint 2011-ben 91, 2012 augusztusáig pedig 53 szír állampolgár nyújtott be menedékkérelmet Magyarországon. Idén júliusban valamelyest nőtt a Magyarországon védelemért folyamodó szírek száma, noha az újonnan benyújtott 17 menedékkérelmet túlzás lenne drámai növekedésnek neveznünk. Az egyre komolyabb helyzet ellenére úgy tűnik, a Bevándorlási Hivatal szerint a szír kérelmezők gyakorlatilag nem érdemesek a menekült státuszra: értesüléseink szerint tavaly összesen egy esetben, idén pedig egy kérelmező sem kapott menekültkénti védelmet. A hasonló, de részleteiben jóval kedvezőtlenebb oltalmazotti védelemmel járó státuszt azonban 2012-ben hét szír menedékkérő kapta meg, befogadotti státuszra – ami semmilyen ellátásra, támogatásra sem jogosít – tavaly három, idén tizenöt szír volt érdemes.
[caption id="attachment_657" align="alignnone" width="575" caption="(Forrás: Külföldiek Magyarországon, Segédlet újságíróknak a migráció és a menekültügy témájának bemutatásához, Gyulai Gábor, Magyar Helsinki Bizottság. 2011.)"]
Menedékkérelem a nagykövetségen?
Bár a bíróság által védelemben részesített szírek számáról nincsen adatunk, a Bevándorlási Hivatal előtti eljárás statisztikáiból látszik, hogy a magyar hatóságok korántsem olyan nagylelkűek, illetve a szírek nem érkeznek és maradnak olyan tömegesen itt, ahogy egy ilyen súlyos polgárháború esetén gondolhatnánk. A fentiek fényében különösen érdekes, hogy az MNO értesülése szerint a történetben szereplő és gondosan nevén nevezett (!) harmadik szír férfi menedékjogot szándékozik kérni a damaszkuszi magyar nagykövetségen. Ez egyrészt azért érdekes, mert erre a magyar menedékjogi szabályozás szerint nincs lehetőség, menekült státuszt magyar hatóság előtt csak Magyarországon lehet kérni. A magyar jog ugyanis nem ismeri az ún. védelem-érzékeny beléptetési eljárást (protection-sensitive entry system), vagyis nincs arra lehetőség, hogy valaki ahhoz kapjon konzuli segítséget, hogy a menedékkérelem benyújtásának előre rögzített céljával beutazhasson az országba. A nagykövetségen benyújtott menedékkérelemnek, vagy egy menedékkérelem benyújtására jogosító vízumnak bizony lenne értelme, nagymértékben csökkenthetné például a menedékkérők embercsempészeknek való kiszolgáltatottságát, így nem lennének életveszélyben vagy folyamatos sakk-matt helyzetben, amíg elérik a biztonság ígéretével kecsegtető Európát. A rendvédelmi szervek által gyakran hangoztatott illegális migráció elleni harc egyik hatékony eszköze lehetne az, ha a legsérülékenyebbeket már a magyar külképviselet ellenőrizné és védelembe venné, emellett pontosan meghatározott feltételek fennállása esetén, képzett menekültügyi szakértők bevonásával kimenekítésüket is elősegítené.
[caption id="attachment_622" align="alignnone" width="300" caption="Pusztítás Homszban. Fotó: Bo yaser, 2012. április 5."]
Elefánt a porcelánboltban
A menedékjogi nüanszokon túl azonban megdöbbentő volt az újságírók érzéketlensége vagy tájékozatlansága, amiért felfedték cikkeikben a védelemre szoruló férfi nevét. A szír titkosszolgálatnak biztosan vannak hatékonyabb forrásai a magyar lapoknál. Nem kell a témában különösebben járatosnak lenni, hogy egyértelmű legyen, a menekültügyekben éppen a dolog természetéből fakadóan olyan (élet)veszély is fenyegetheti a kérelmezőt, ami okot ad az adatai és története bizalmas kezelésére. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a menekültek a legritkább esetben állnak kamerák elé és nem szívesen vállalják nevüket sem a nyilvánosság előtt. Ennek egyetlen egyszerű oka van: még mindig félnek. És a szír polgárháború képeit elnézve az az érzésünk, joggal.
Ajánljuk olvasóink figyelmébe a TIME Magazin sokkoló fotósorozatát Szíriáról.
Szerző: Piréz Teréz