A jelenleg ellenzékben lévő német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik képviselője a hétvégén elmondta, hogy pártja támogatja az országba érkező menedékkérők harmadik országba szállítását. Jens Spahn szerint így drámaian csökkenthető lenne a menedékkérők száma, írja a Guardian.

A lépéssel a CDU nem titkolt célja, hogy visszaszerezze szavazóit az utóbbi időben jelentős eredményeket elérő szélsőjobboldali AfD-től. A 2025 őszén tartandó szövetségi választásokon feltehetőleg meghatározó téma lesz a migráció.

A javaslat a CDU azon programjának központi eleme, mely alapján kormányra kerüléskor megállapodásokat kötnének harmadik országokkal, amelyek jogilag kötelesek lennének védelmet nyújtani az újonnan érkezőknek. A párt ezúton is megkísérel szakítani az Angela Merkel fémjelezte korszakával, mely alatt Németország 2015-ben mintegy egymillió menekültet regisztrált. A „Wir schaffen das”, azaz a „Majd megoldjuk” szlogen szöges ellentéte következhet.

Spahn szerint a törvény visszatartó erővel hatna azokra a menekültekre, akik szabálytalan módokon próbálnak menedékjogot szerezni Németországban. „Ha következetesek vagyunk ebben, sokan eleve nem is indulnának útnak” - mondta. Mellesleg Merkel utódja, Olaf Scholz kancellár sem zárkózik el a harmadik országra vonatkozó terv lehetőségétől, ha jogi problémái vannak is vele. Azzal legalábbis egyetért, hogy csökkenteni kéne a rekordszámú menedékkérelmet.

Sokadikok

Úgy tűnik, kezd elterjedni az ötlet, miszerint a menedékkérők legalább egy részének harmadik - jellemzően afrikai, újabban kelet-európai - országokba szállításával kellene kezelni. A britek, a dánok, az olaszok és újonnan az osztrákok is játszanak az elképzeléssel. Az Egyesült Királyságban Boris Johnson óta harcol a kormány a bíróságokkal, hogy ki- vagy visszatoloncolhassa a menekülteke. Korábbi cikkünkben azt jártuk körül, hogy a menedékkérők deportálása miért az európai felelősséghárítás iskolapéldája.

Az ötlettel kapcsolatban sok emberi jogi szervezet fejezte ki az aggodalmát, és Európában jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint több nemzetközi migrációs egyezmény akadályozza az ilyen törvények beiktatását. A briteknek azóta is fáj fejük emiatt, hiszen az EU-ból pont azért léptek ki, hogy ne legyenek olyan szervek, amik felülírhatják a kormány döntését, de mivel az EJEB nem EU-s intézmény, ezért egy határozatuk miatt még egy menedékkérőkkel megrakott repülő sem hagyhatta el az országot.

Hasonló törvénnyel próbálkozott 2014-ben Izrael is, de 2018-ban a programot leállították, mivel több emberi jogi visszaélést is dokumentáltak. Több eritreai menekülttel is készült interjú akkoriban. Az izraelbe érkező menekülteket akkoriban a következő választás elé állították: vagy maradnak Izraelben, és börtönbe zárják őket, vagy kapnak 3500 dollárt, és irány Ruanda. A BBC több, azóta Európában élő eritreai menekülttel készített interjút, akik hasonló élményekről számoltak be: miután megérkeztek Ruandába, hatósági ruhás emberek elvették a papírjaikat, majd pénzt kértek tőlük, hogy Ugandába szállítsák őket.

Papír nélkül a menekültek gyakorlatilag bűnözőknek számítottak, akiket bármikor börtönbe zárhattak. Az már csak a határon derült ki, hogy a hatóságinak tűnő személyek valójában embercsempészek voltak. Hogy az embercsempészeknek volt-e közük a ruandai kormányhoz, máig nem világos. Sokak ismét menekülőre fogták, hogy megpróbálják elérni Európa partjait - az utat azonban nem mindenki élte túl.