A döntés még nem végleges, de ha az marad, a magyar emberek továbbra sem kérhetnek segítséget az életük befejezéséhez, ha azt saját megítélésük szerint már nem tudják méltóságukat megőrizve folytatni.
A dán „mjölnerparkiak” szerint amit a baloldali vezetésű kormány csinál az diszkrimináció, és készek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet.
A kereset szerint az idősebb nőket - korukból és nemükből adódóan - kiemelten érinti a globális felmelegedés, ezért a több mint kétezer tagot számláló svájci szervezet kilenc éve kampányol.
Ez már a hatodik ilyen ítélet azok közül, amelyeket a Magyar Helsinki Bizottság vitt az Emberi Jogok Európai Bírósága elé. Ebben az esetben a bíróság különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata egy segítségre szoruló gyerek volt.
Az egykori emberierőforrás-miniszter, most református püspök Balog jövő év elején szállhat nyilvános vitába az aktív életvégi döntésért küzdő Karsaival.
Karsai Dániel alkotmányjogász kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán szólal fel azért, hogy maga dönthessen az élete végéről. Végrehajtott eseteken és felmerülő kérdéseken keresztül vesszük sorra, miért ilyen bonyolult az aktív életvégi döntés kérdése.
Az életvégi döntés legálissá tételéért kampányoló, gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász szerint a halálbüntetést ellenző miniszternek az életbüntetést is elleneznie kellene.
A kormány arra kéri az Emberi Jogok Európai Bíróságát, nyilvánítsa elfogadhatatlannak a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Karsai Dániel kérelmét. Az életvégi döntésért küzdő alkotmányjogász szerint reális esélye van a győzelemre.
Karsai Dániel alkotmányjogásznál tavaly nyáron diagnosztizáltak gyógyíthatatlan betegséget, ALS-t. Novemberben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán készül pereskedni azért, hogy maga dönthessen az élete végéről.
A magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. Beteg gyerekek is voltak a Szerbiába átdobottak között.