A strasbourgi bíróság felszólította Oroszországot, hogy engedje szabadon Navalnijt
A bíróság szerint „első látásra” nyilvánvaló, hogy szabadon kell engedni a bebörtönzött orosz ellenzékit.
A bíróság szerint „első látásra” nyilvánvaló, hogy szabadon kell engedni a bebörtönzött orosz ellenzékit.
Az EJEB megállapításai szerint valóban Oroszország gyakorolt joghatóságot a Krím félszigeten az ukránok által vélt jogsértések idején.
A strasbourgi bíróság szerint nem volt megfelelő törvényi alapja annak, hogy a TEK lezárása miatt nem engedték a tüntetőket a Cinege utcába.
Nem korlátozta a hitelintézetek részvényeseinek jogait.
Szerintük már korábban megváltoztatták, amit meg kellett.
Tüntetést tiltottak be önkényesen a Sándor-palotánál, nem nyomoztak ki egy rendőri bántalmazást, és egy rabnak nem engedték, hogy elbúcsúzzon a haldokló apjától.
Ramil Safarovot otthon egyből szabadon engedték és hősként ünnepelték. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar kormány nem tudhatta, hogy ez fog történni.
Hat újságíró forgatott 2016-ban ott, ahol Kövér szabályai szerint nem szabadott volna.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már 24-szer figyelmeztette a kormányt, hagyjon fel a jogsértő gyakorlattal.
A kedden benyújtott törvény az egyik legkiszolgáltatottabb kisebbségtől venné el a reményt, hogy valaha élhetnek megaláztatások nélküli hétköznapokat. A javaslat elfogadása egyértelműen befolyásolni fogja 23 transznemű panaszos folyamatban lévő strasbourgi perét is, az államot kártérítésre kötelezhetik.
A Magyar Helsinki Bizottság közölte: ügyfelük az éheztetése 7. napján így végre kaphat enni.
Kártérítést ítélt meg a két bangladesi férfinak.
Úgy tűnik, mintha az ügyek kiszórása fontosabb lenne az Emberi Jogok Európai Bíróságának, mint a valódi jogvédelem.
Strasbourgig mentek az üggyel.
Visszadobták Szél Bernadett feljelentését, amúgy sem lehet tudni, hogy pontosan kik nem kaptak enni, ha volt ilyen egyáltalán.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő gyűjtötte össze az éheztetések adatait.
Ezúttal az Európa Tanács mért csapást a nemzeti szuverenitásra, felszólította ugyanis a hatóságokat, hogy mihamarabb biztosítson kompenzációs jogorvoslatot a túlzottan elhúzódó polgári és büntetőjogi eljárások érintettjeinek.
Ez mondjuk pont olyankor probléma, amikor az Alkotmánybíróság egyszerűen hosszú időre ráül egy ügyre.
Ezúttal egy 2014-es, több hónapos elzárásáról állapította meg Strasbourg, hogy jogtalanul történt.
Azt mondják, hogy még nem járta végig itthon a jogorvoslati lehetőségeket.
A Transvanilla Transznemű Egyesület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A bíróság szerint a magyar állam gyakorlatilag monopolpiacot alakított ki azzal, hogy kiszorította a piacról a magánvállalkozásokat.
Putyin legismertebb ellenfelét a határőrök tartóztatták fel, de nem mondták meg neki, miért nem utazhat el.
Miért ne lehetne Ausztriában a nyilvánosság előtt becsmérelni egy 1400 évvel ezelőtt élt hadurat, aki „feleségül vett” egy gyereket?
Furcsa döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban
Georgia az ország területe egy részének megszállásával és a grúz etnikumú állampolgárok célzott elnyomásával vádolja Moszkvát.
A strasbourgi bíróságnak kellett rászólnia a Bevándorlási és Menekültügyi Hatóságra, hogy lássa el az embereket a tranzitzónában.
A tömeggyilkos három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat, de kifogásolta, hogy gyakran hideg a kávéja.
Az NVB a viccpárt mobilos alkalmazása miatt szabott ki büntetést, az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogtalanul.
Túlzásnak tartja, hogy adócsalás miatt hat évre eltiltották a közügyektől.
Egy román ügy után döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A teljes arcot elfedő fátyol nyilvános viselését 2011 óta tiltják a belga törvények.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint vitatható a döntésnek az a része, ami szerint a tranzitzóna fogva tartást jelent, és hogy Szerbia nem biztonságos ország.
A vagyonukat is elkobozzák.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság személyi felelősöket ugyan nem nevezett meg, de kimondta, hogy az orosz hatóságok nem tettek meg mindent az iskolai túszszedés megakadályozásáért.
A Fidesz frakcióvezetője szerint agyrém, hogy a strasbourgi bíróság két bangladesinek adott igazat a magyar állammal szemben.
A lényeg: akár beengedjük a menekülteket, akár nem, Soros nyer.
Lázár János miniszter elfogadhatatlannak és végrehajthatatlannak nevezte azt a strasbourgi bírósági ítéletet, amelyik elmarasztalta Magyarországot két bangladesi kiutasítása miatt.
Tömegével jöhetnek az ilyen ügyek, Magyarország beleáll az idegenrendészeti őrizetbe.
Nagyon nem tetszik az osztrákoknak, hogy újabb atomerőmű jönne a szomszédukba.
Döntött az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése.
A Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a társadalmi integráció fontosabb.
Az állam nem titkolhatja el a kirendelt védőügyvédek neveit. A döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges.
Újra kimondták, hogy ez embertelen bánásmód.
O. M. olyannyira veszélyben volt, hogy a saját családja jelentette fel a homoszexualitása miatt. Ezt el is mondta, mégis rács mögé zárták 60 napra.
Ráadásul a mi ügyünkben hozhat még idén ítéletet!
A rossz börtönkörülmények miatt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 43 magyar rabnak ítélt meg összesen 231 millió forint kártérítést.
Furcsán csavaros történet, politikai pártok közleményeit nem közlő állami távirati irodával.
Papírok nélkül érkeztek, beadták a menedékkérelmet, de mégsem engedték el őket.