Az ALS-ben szenvedő jogász a júniusi EJEB-döntés után fellebbezett, hogy a 17 tagú Nagykamara foglalkozzon az ügyével, de a testület ezt most indoklás nélkül elvetette.
A döntés még nem végleges, de ha az marad, a magyar emberek továbbra sem kérhetnek segítséget az életük befejezéséhez, ha azt saját megítélésük szerint már nem tudják méltóságukat megőrizve folytatni.
A dán „mjölnerparkiak” szerint amit a baloldali vezetésű kormány csinál az diszkrimináció, és készek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet.
A kereset szerint az idősebb nőket - korukból és nemükből adódóan - kiemelten érinti a globális felmelegedés, ezért a több mint kétezer tagot számláló svájci szervezet kilenc éve kampányol.
Ez már a hatodik ilyen ítélet azok közül, amelyeket a Magyar Helsinki Bizottság vitt az Emberi Jogok Európai Bírósága elé. Ebben az esetben a bíróság különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata egy segítségre szoruló gyerek volt.
Az egykori emberierőforrás-miniszter, most református püspök Balog jövő év elején szállhat nyilvános vitába az aktív életvégi döntésért küzdő Karsaival.
Karsai Dániel alkotmányjogász kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán szólal fel azért, hogy maga dönthessen az élete végéről. Végrehajtott eseteken és felmerülő kérdéseken keresztül vesszük sorra, miért ilyen bonyolult az aktív életvégi döntés kérdése.