A védelmi miniszter szerint ez a kötelességük a brit misszió munkáját korábban segítő afgánok felé.

Az osztrák kancellár is megdöbbent a súlyos bűncselekményen, azt ígérte: „Nem állítjuk le az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, és nem enyhítünk a menekültügyi törvényen.”

Kivizsgálják az ügyet, de a horvát belügyminisztérium azzal vádolja a bevándorlókat, hogy direkt veszélybe sodorják a saját életüket, mert tudják, hogy a rendőrök úgyis megmentik őket.

A főtanácsnok azt kéri, marasztalják el a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé nyilvánítása miatt.

Kevesebb mint félmillióan kértek védelmet 2020-ban.

Az elmúlt hónapokban a világjárvány miatt leállították a kitoloncolásokat, de már Németország, Ausztria, Svédország, Magyarország és Bulgária is tett lépéseket afgánok hazaszállítására.

A Sant'Egidio Közösség olyan, 18 hónapos programban fogja gondját viselni az érintetteknek, amiben „a családok és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők, köztük a kísérő nélküli gyerekek élveznek elsőbbséget”.

Pedig idén júniusig csak 95-en kértek menedéket.

Ez főleg a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó rendkívüli intézkedésekkel, például a határok lezárásával magyarázható.

Uniós pénzeket is felhasznált a kormány a nemrég bezárt tranzitzónák fejlesztéséhez. A költségek jóval 20 milliárd felett lehetnek.

Pikamae véleménye szerint az ott elhelyezett menedékkérők „a külvilágtól fizikailag el vannak vágva, és arra vannak kényszerítve, hogy elszigetelt helyzetben éljenek”.

A járványveszély miatt táborok helyett kisebb központokban, lakásokban és hotelekben szállásolnák el őket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már 24-szer figyelmeztette a kormányt, hagyjon fel a jogsértő gyakorlattal.

A több ezer fős, zsúfolt táborok lakói különösen nagy veszélynek vannak kitéve.

A gazdasági bevándorlókat akarják kiszűrni, hátha sikerülne javítani a menekülttáborokban uralkodó körülményeken.