Újabb menekültügyi pert veszített a magyar állam Strasbourgban, most egy hattagú család jogtalan fogva tartása miatt

belföld
január 08., 10:22

Menedékkérő család nyert pert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon, amely kimondta: a magyar hatóságok megsértették négy gyerek és szüleik emberi jogait, amikor jogellenesen tartották fogva és éheztették őket a tranzitzónában. A családnak 10 000 eurós jóvátételt ítéltek meg a magyar állam bánásmódja miatt.

A családot képviselő Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint az Afganisztánból menekült pár, M. D. A. és S. A. előbb Iránba menekült, majd onnan is menekülniük kellett. Ekkorra már négy gyerekük született, akik 17, 13, 6 és 4 évesek voltak, amikor 2019. január 9-án a család a magyar hatóságok engedélyével belépett a röszkei tranzitzónába, hogy menedéket kérjen. Bár rapid eljárásban megtagadták tőlük a menedékjogot, négy hónapig a tranzitzónában tartották őket.

„Ezalatt a hatóságok mindent elkövettek azért, hogy a család maga menjen vissza Szerbiába. Ennek részeként a szülőknek nem adtak enni”, olvasható a közleményben. Az éheztetésükkel csak azután hagytak fel, hogy a strasbourgi bíróság azonnali intézkedéssel felszólította erre a magyar államot. Később Afganisztánba akarták őket repülővel visszaküldeni, a tranzitzónában 2019 májusában „gumibotos rendőröket vetettek be síró nők és gyerekek, kétségbeesett apák ellen”.

Nők állnak sorba ételért a horgosi tranzitzónában, 2016
photo_camera Nők állnak sorba ételért a horgosi tranzitzónában, 2016 (képünk illusztráció)
Fotó: ALEXA STANKOVIC/AFP

Végül egy Szerbiába induló buszra tették fel őket, írja a Helsinki Bizottság, amely korábban arról is beszámolt, hogy történt az a kitoloncolás: a legidősebb fiút lekísérték a buszról, majd tolmács és jogi segítség nélkül arra bírták rá, hogy a teljes család nevében írjon alá egy papírt arról, hogy „önként távoznak Szerbia felé”.

A strasbourgi bíróság az ítéletében kimondta: a magyar állam megsértette a menedékkérők emberi jogait, a tranzitzónás elzárás önkényes fogva tartásnak minősült, mivel nem volt érvényes jogalapja, és jogorvoslati lehetőség se volt ellene. A gyerekek fogva tartásának körülményei és a szülők éheztetése szintén jogsértő volt, embertelen, megalázó bánásmódnak minősítette azt a bíróság.