Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam megsértette a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát is.

Jogellenes a külföldiek tömeges visszakényszerítése a szerb-magyar határon.

Pedig idén júniusig csak 95-en kértek menedéket.

Boldog pillanat volt sokaknak a börtönszerű tranzitzónák bezárása, de ami utána következett az a határzár még komolyabb bekeményítése.

Uniós pénzeket is felhasznált a kormány a nemrég bezárt tranzitzónák fejlesztéséhez. A költségek jóval 20 milliárd felett lehetnek.

Közel 300 menedékkérő helyzete változott meg egyik napról a másikra, miután a kormány váratlanul bezárta a tranzitzónákat. Többségük hónapok vagy akár évek után ma sétálhatott először szabadon.

Sok sikerrel kecsegtető ajánlat érkezett a tranzitzónák bezárása után.

"A brüsszeli bevándorláspárti bürokrácia és a bíróságok Soros-szervezettekkel együttműködve minden lehetőséget keresnek arra, hogy rést üssenek azon pajzson, azon a kerítésen, amit Magyarország felhúzott."

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke alig hitte el, hogy a kormány végrehajtja az Európai Unió Bírósága ítéletét, és tényleg megszünteti a tranzitzónákat. Interjú.

Nem értenek egyet az Európai Bíróság ítéletével, de betartják azt.

Közel 300 embert, nagy részben családokat szállítottak át a hatóságok nyitott szállásokra.

A bíró hülye, de a hátvédsorunkra lehet számítani.

A miniszter szerint jogszerű az, amit ma jogellenesnek minősített a luxemburgi ítélet.

Csak szigorú korlátok mellett, maximum négy hétig lehetne ott tartani az embereket.

Armin 512 napja a tranzitzóna rabja.