Vasárnap este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amivel a kormány 2021. március 7-ig újra meghosszabbította a 2016 márciusa óta fennálló tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az ország teljes területére. A legutóbbi módosítás szerint a válsághelyzet szeptember 7-én járt volna le.
A fogalmat a menedéljogról szóló törvény 2015-ös módosítása teremtette meg. Ez teszi lehetővé, hogy a menedékkérőkre vonatkozó különleges szabályokat fő szabályként alkalmazhassák a hatóságok.
Ez alapján a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet akkor rendelhető el
ha a menedékkérők száma:
két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy
egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja;
ha a tranzitzónákban tartózkodók száma
EZ alapján továbbra sem tiszta, mi indokolta a további hosszabbítást. A KSH adatai szerint 2020 januárja és márciusa között 73-an, április és június között pedig csak 22-en kértek menedéket Magyarországon.
A Helsinki Bizottság összesítése szerint 2015-ben még 177 ezren adtak be kérelmet (persze, ők is szinte kivétel nélkül tovább mentek nyugatra), 2016-ban 29 ezren (többségük az év első felében), de 2017-ben már csak 3390-en, 2018-ban 671-en és 2019-ben összesen 500-an. (A 80 százalékuk a tranzitzónában próbálkozhatott.)
Ráadásul már tranzitzónák sincsenek: május közepén a luxemburgi székhelyű EU Bíróság arra kötelezte a magyar kormányt, hogy a jogállami követelményeknek megfelelően alakítsa ki a menedékkérők tranzitzónában tartásának szabályait. Az ítéletet azonban a kormány nem fogadta el, és inkább bezárta a röszkei és tompai tranzitzónákat. Az ott tartózkodó közel 300 menedékkérőt az ország belsejében működő befogadó központokba szállították.
Ezután a kormány azt is bejelentette, hogy új menedékkérelmek beadása ezentúl csak Magyarország EU-n kívüli nagykövetségein lesz lehetséges.