Döntött a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság: őrizetnek kell minősíteni a harmadik országbeli állampolgárok tranzitzónákban történő elhelyezését, ami négy hétnél semmiképpen nem tarthat tovább.
Két, jelenleg is a röszkei tranzitzónában tartózkodó iráni, és két afganisztáni menedékkérő ügyében még 2019 decemberében fordultak az Európai Bírósághoz magyar bírák, hogy iránymutatást kérjenek, a tranzitzónában történő kötelező elhelyezés fogvatartásnak minősül-e.
A bíróság főtanácsnokának április végi javaslatát figyelembe véve az Európai Bíróság most megállapította: a röszkei tranzitzónába való elhelyezést szabadságelvonásnak kell tekinteni, mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.
Szerbiába sem mehetnek, mert ezt a kísérletet egyrészről a szerb hatóságok jogellenesnek tekintenék, így ott szankcióknak tennék ki magukat, és felmerülne annak a kockázata, hogy elveszítik minden lehetőségét annak, hogy Magyarországon menekült jogállást szerezzenek.
A Bíróság leszögezi, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőket, ez az őrizet azonban
semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet.
Ezt követően biztosítani kell számukra a belépés lehetőségét az országba és kérelmüket a szokásos eljárás keretein belül kell elbírálni.
A Bíróság állásfoglalása szerint így a magyar bíróságnak az uniós jog biztosít lehetőséget arra, hogy elrendelje a tranzitzónában őrizetben tartózkodó menedékkérők szabadon bocsátását. Sőt, az uniós szabályok biztosítják a szálláshelyhez, vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz való jogukat is.
A magyar hatóságok évek óta azon az alapon utasítják el érdemi vizsgálat nélkül a Szerbián keresztül érkezők menedékkérelmét, hogy „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek. Erről már egy másik ítéletben, idén márciusban kimondta az Európai Unió Bírósága, hogy ellentétes az uniós joggal. A mostani ítélet pedig megállapítja annak lehetőségét, hogy az így elutasítottak benyújthatnak Magyarországon új menedékkérelmet, amit a hatóságoknak a korábbi elutasítás uniós joggal való ellenkezésének ismeretében újra kell értékelniük.
A luxemburgi bíróság döntése nem dönti el az unió tagállamai bíróságok előtti jogvitákat, a négy menedékkérő ügyében az eljáró magyar bíróság dolga dönteni az Európai Bíróság határozata alapján.
„Az Európai Unió Bíróságának a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleit érintő mai ítélete kimondta: a tranzitzónákban elhelyezett embereket, köztük számtalan gyereket jogellenesen tartanak fogva és fosztanak meg a hatékony menekültügyi eljárástól a magyar hatóságok. 2015 óta több ezren estek ennek a jogsértő és embertelen rendszernek áldozatul, a mai döntés sokéves küzdelem és szenvedés végére tehet pontot.”
- értékelte a csütörtöki döntést a négy érintett menedékkérőt képviselő Magyar Helsinki Bizottság.