európai bíróság

2018. július 25.
2018. május 17.
2018. április 19.
2018. április 17.
2018. március 6.
2018. január 26.
2018. január 22.
2017. december 7.
2017. október 30.
2017. október 4.
2017. szeptember 12.
2017. szeptember 9.
2017. szeptember 8.
2017. szeptember 6.
2017. július 26.
2017. július 13.
2017. június 27.
2017. február 9.
2016. szeptember 7.
2015. december 17.
2015. december 4.
2015. december 3.
2015. november 4.
2015. november 3.
2015. október 6.

Vége a világnak! És most nem viccelek%!

Az Európai Bíróság megsemmisítette az USA és az EU közti adatmegosztást szabályozó keretmegállapodást. Ez konkrétan a világ adatcseréjének felét érinti, és hogy csak érzékeltessem a hatását: a Facebook adatközpontja például Írországban van, így amerikai felhasználóik adatait mostantól csak nagyon bajosan tudják majd feldolgozni.

2015. június 11.
2015. március 26.
2015. március 19.
2015. január 14.

Rendben van a mediterránmentő pénzszórás az Európai Bíróság szerint

"ECJ: ECB OMT OK", hangzik röviden az Európai Bíróság (ECJ) szakértőjének nagyon-nagyon fontos jogi álláspontja az Európai Központi Bank (ECB) nyíltpiaci tranzakciók nevű kötvényvásárlási programjával (OMT) kapcsolatban. Ezek azok a kötvényvásárlások, amelyekből az esetleg megrendült eurózóna-országokat kihúzhatják a bajból, ha szükség van rá. Korábban úgy tűnt, hogy lesznek ezzel jogi problémák, mivel az államok jegybanki pénzelését (a monetáris finanszírozást) elvileg tiltják az EU alapszerződései. (Európai Bíróság.)

2014. szeptember 18.
2014. szeptember 13.
2014. április 30.
2014. február 14.

Már megint a MAGYAROK és a KISEMBEREK szívnak az EU-ban

palinkafozo

Értesült a Magyar Nemzet. A "lap" úgy tudja, hogy az Európai Bíróság hamarosan ítéletet fog hozni a Magyarország ellen háztáji pálinkafőzés ügyben indított kötelelezettségszegési eljárásban, és el fogják kaszálni az Orbán-kormány egyik első, akkor még populistának tartott, így utólag inkább kiscserkészsségnek tűnő döntését. És ennek következményeként az évente 50 liternél kevesebb szeszt főzők is kénytlenek lesznek jövedéki adót fizetni.

2014. február 12.
2013. november 7.
2013. június 20.
2013. május 14.

Elkaszálták Strasbourgban a 98%-os különadót

judge_cartoonAz Emberi Jogok Európai Bírósága szerint sérti a tulajdonhoz fűződő jogot a köztisztviselők fizetésére kivetett 98 százalékos különadó, és mint ilyen ellenkezik az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A verdiktet az N.K.M néven azonosított panaszos keresetére hozta a strasbourgi testület.

Emlékeztetőül: a vonatkozó törvényt 2010-ben szavazta meg a parlament, majd októberben alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság. A módosított jogszabály 2011-ben újra elbukott az alkotmányossági próbán, végül újabb módosítást követően 2011-ben lépett hatályba. N.K.M-et 30 év munkaviszony után két hónappal a törvény hatályba lépését követően bocsátották el, a munkaszerződés szerint járó 3,5 milliós végkielégítésből pedig az állam beszedte a különadót. A strasbourgi bíróság elismerte, hogy a magyar kormány a társadalmi igazságérzetet akarta helyreállítani a magas végkielégítések megadóztatásával, de az intézkedéssel aránytalan sérelmet okozott a keresetet indító köztisztviselőnek. A magyar államnak az ítélet értelmében 11.000 euró pénzbeli kártérítést és 6000 euró költségtérítést kell fizetnie N.K.M-nek.

Nem lepődnénk meg, ha ezt követően a hasonló helyzetben lévő magyar köztisztviselők tömegesen vinnék Strasbourgba az elbocsátásukkal kapcsolatos jogvitákat (feltéve, hogy az összes magyar jogorvoslati lehetőséget kimerítették). Az ítélet csak az egyedi esetre vonatkozik, a strasbourgi bíróság nem mondhatja ki a vonatkozó törvény érvénytelenségét, de az ítélet hasonló esetekben iránymutató a magyar bíróságoknak is.

2012. november 9.

Szlovák hungaricum?

Az Európai Bíróság tegnapi ítélete alapján nem csak Magyarország, hanem Szlovákia is jogszerűen használhatja a Tokaj megnevezést bizonyos borok esetében. Veszélyben a döntés miatt a magyar tokaji? Aligha.

A történelmi tokaji borvidéket a trianoni döntés szakította ketté egy nagyobb magyar és egy az előzőnél hússzor kisebb (cseh)szlovák részre. 1959-ben a csehszlovákok megháromszorozták saját tokaji termőterületüket, és olyan termelési eljárásokat is engedélyeztek a tokaji készítésére, amit Magyarország a mai napig nem ismer el. Az ‘első tokaji borháború’ emiatt 1964-ben robbant ki, amikor a csehszlovák tokaji megjelent a hanyatló nyugathoz tartozó osztrák piacon, visszaszorítva ezzel a magyar termékeket. A vitát akkor a keleti blokk népeinek örök barátsága jegyében sikerült elrendezni, de az 1990-ben ismét kiújult, megoldás a mai napig nincs.

Tokajit évszázadok óta készítenek, az elmúlt közel száz évben a határ mindkét oldalán. A külföldieknek mégis Magyarország ugrik be a Tokajiról, mert itt több, vélhetően jobb minőségű, szebben csomagolt, jobban reklámozott bort csinálnak. Persze idegesítő és gazdasági szempontból is hátrányos, ha valaki alacsonyabb minőséget, vagy egyszerűen csak mást csinál, és ugyanúgy hívja, de a prémium termékek versenyében a magyar tokaji előnye behozhatatlan.

A magyar-szlovák borvitát egy módon lehetne végleg lezárni, ha a magyar és a szlovák kormány megállapodna arról, hogy pontosan milyen területen, milyen eljárásokkal készülhet tokaji a határ mindkét oldalán. Ehhez elsősorban a szlovákoknak kellene engedményeket tenniük. A helyzet nem reménytelen. Franciaország is megállapodott Luxembourggal a mosel-i borkészítésről, Svájc pedig Franciaországgal arról, hogy milyennek kell lennie a Gruyere sajtnak. Egyszer nekünk is sikerülni fog.