A 444-en vitatkozott élőben Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára és Vig Dávid, és az Amnesty International magyarországi igazgatója. A vitán téma volt a menedékkérők tranzitzónában várakoztatását jogellenes fogvatartásnak minősítő, májusi EU Bírósági ítélet is.

Mint korábban bővebben írtunk róla, a luxemburgi székhelyű EU Bíróság arra kötelezte a magyar kormányt, hogy a jogállami követelményeknek megfelelően alakítsa ki a menedékkérők tranzitzónában tartásának szabályait. Az ítéletet azonban a kormány nem fogadta el, és inkább a röszkei és tompai tranzitzónák bezárásáról döntött. Az ott tartózkodó közel 300 menedékkérőt az ország belsejében működő befogadó központokba szállították, amit persze „óriási sikernek” éltek meg a menekültügyben dolgozó civilek.

A kormány ugyanakkor azt is bejelentette: új menedékkérelmek beadása ezentúl csak Magyarország EU-n kívüli nagykövetségein lesz lehetséges.

Orbán Balázs a vitán a luxemburgi székhelyű bíróság „őrült öngóljának” nevezte az ítéletet, ami szerinte nem hagyott más lehetőséget a kormány számára, mint a szabályozás szigorítását.

link Forrás

Orbán szerint a tranzitzóna-rendszer jó eszköz volt arra, hogy kérelmük elbírálásáig az ország területén kívül tartsa a menedékkérőket. De most, hogy ez az ítélet miatt ellehetetlenült, a kormánynak nem maradt más választása, mint a fizikai és jogi határzár fenntartása mellett a kérelem-elbírálási lehetőségeket kivinni bizonyos nagykövetségekre”.

A beszélgetésen el is hangzott, hogy a tranzitzónák megszüntetése óta mindössze két helyen: a szerbiai és az ukrajnai magyar nagykövetségen lehet menedékjogért folyamodni.

Most a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, Szekeres Zsolt segítségével magyarázzuk el, hogy működik az új rendszer, és mit jelentenek az új szabályok a magyar migrációs politikai térben. A jogász elöljáróban hangsúlyozta, a luxemburgi bíróság ítéletéből nem kellet volna egyenesen következnie a tranzitzónák bezárásának, pláne nem úgy, hogy ezzel zsugorodjon a menedékjoghoz való hatékony hozzáférés lehetősége.

Plusz egy rosta

A menekültügyi eljárás új szabályait az a törvény, - a 2020. évi LVIII-as -szabályozza, ami a veszélyhelyzet megszűnését követő egészségügyi válsághelyzet idejére alkot jogszabályokat.

Eszerint azoknak a külföldieknek, akik Magyarországon menedékjogért folyamodnának, a két velünk határos nem EU-s ország: Szerbia és Ukrajna magyar nagykövetségén, Belgrádban és Kijevben tehetik ezt meg.

Pontosabban itt még csak egy szándéknyilatkozat személyes benyújtása történik, amivel az ügyfél arra kér engedélyt, hogy a menedékkérelem benyújtásához Magyarországra utazhasson.

A szándéknyilatkozat egy formanyomtatvány, amiben a személyes adatok megadása mellett olyan kérdésekre kell az illetőnek válaszolnia, mint hogy miért kellett elhagynia a hazáját, jelenleg hol és miből él, volt-e tagja politikai pártnak, terrorszervezetnek, vagy vett-e részt fegyveres összetűzésben.

A nyilatkozat alapján az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) meg is hallgathatja a menedékkérőt, és ha indokoltnak tartja, 60 napon belül engedélyezi, hogy Magyarországra utazhasson a menedékkérelme személyes benyújtásához.

Az egyszeri beutazásra 30 napja van ezután az érintett menedékkérőknek, akiket Magyarországra érkezve 24 órán belül a rendőrség visz a menekültügyi hatóság elé. A kérelem leadása után az OIF

zárt befogadó intézményben jelölhet ki nekik szálláshelyet,

ahonnan csak négy hét elteltével kerülhetnek - ha őrizetük elrendelése nem indokolt - nyílt szálláshelyre.

Az új szabályokból Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint egyértelmű, hogy a kormány célja a menedékjog totális kiüresítése Magyarországon.

Egyfelől: semmilyen információ nem elérhető azzal kapcsolatban, hogy milyen kritériumok alapján dönti el a menekültügyi hatóság, kinek ad esélyt a menedékkérelem benyújtására. A jogszabályból pedig nem látszik, hogy elutasítás esetén a döntést bármilyen szervnél meg lehetne támadni.

Az sem működik, ha a menedékkérő megjelenik egy közúti határátkelőnél, és azt mondja „I'm a refugee”. Ilyenkor a legközelebbi illetékes nagykövetségre irányítják őt a hatóságok. Csakúgy, mint azokat az ország területén feltartóztatott, tartózkodási engedély nélküli külföldieket, akik jelzik, hogy menedéket kérnének.

„Magyarországnak az uniós jog szerint nem csak megtagadnia nem szabad, de tevőleges kötelezettsége van hozzásegíteni a védelmet kérőket, hogy hozzáférjenek a menedékkérelmi eljáráshoz. A lehetőségek ilyen fokú leszűkítésével a kormány egyértelműen megszegi ezt a kötelezettséget”

- magyarázta Szekeres, mi az igazi probléma az új rendszerrel. Szerinte tehát nem maga a módszer jogsértő, hanem a tény, hogy mostantól ez az egyetlen módszer a menedékkérelmi eljárás elindítására azoknak, akik nem tartózkodnak már oltalmazottként, vagy menekült személy családtagjaként eleve Magyarországon.

Szekeres emellett emlékeztetett, a luxemburgi EU Bíróság főtanácsnoka épp a napokban, június 25-én tette közzé állásfoglalását a magyar menekültügyi szabályok miatt indult uniós kötelezettségszegési eljárás ügyében. Az állásfoglalás egyik fő állítása szerint jogsértő, hogy a magyar hatóságok minden menedékkérőt válogatás nélkül visszakényszerítenek a biztonságos tranzitországnak nyilvánított Szerbiába. Az új szabály a visszaküldéssel a belgrádi magyar nagykövetségre csak ráerősít erre a jogsértő gyakorlatra - mondta a jogász a 444-nek.

Még nem látható az eredménye

Az új rendszer május 26-án, épp egy hónapja lépett életbe, és a Magyar Helsinki Bizottságnál még nem tudnak róla, hogy a nagykövetségekről bárki is eljutott volna odáig, hogy az OIF-nál leadhassa a menedékkérelmét. Igaz, a 60 napos értesítési határidő miatt ez nem feltétlenül jelent elutasítást.

A Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól minden esetre megkérdeztük, hány szándéknyilatkozatot adtak le az elmúlt egy hónapban a szerbiai és ukrajnai nagykövetségeken, és hány esetben született már elutasító vagy a beutazást engedélyező döntés. Amint válasz érkezik kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

Frissítés:

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról tájékoztatta a 444-et, hogy mostanáig nincs tudomásuk külképviseleten benyújtott menedékkérelmi szándéknyilatkozatról.

link Forrás